Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Recski megemlékezés (2016. 09. 10.)

Share Button

Nemcsak a Recsken elhunyt, vagy itt szenvedett emberekre emlékezünk, hanem a kommunizmus összes áldozatára. A kommunizmusban rendszerszintű volt az üldözés és a gonoszság, mert a kommunisták nem ismerték az emberi méltóságot, a nemzet- és hazaszeretet.

20160910_ (143)

Bővebben…

Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde

Share Button

Harrach Péter a körzetében Pencen, Márianosztrán, és Rádon emlékezett Szent István király államalapítónkra.

Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde
Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde


<--more-->
„Szt. István király mélyen vallásos ember, de határozott és kemény államférfi volt, képes arra, hogy végigvigye a nagy társadalmi átalakításokat. Letelepítette a nomád életet élõ népet, a pogányhiedelmek helyett bevezette a keresztény hitet, az államigazgatásban kialakította a megyerendszert, a társadalomban az új normákat. A váci egyházmegyéhez tartozók külön büszkék lehetnek arra, hogy 1100 éves egyházmegyéjük, azok közé tartozik, amelyeket még Szt. István alapított.

Gyõrffy György professzor könyvében többek között leírja, hogy Szt. István kemény, már-már kegyetlen módszerei, nem az uralkodó személyiségébõl fakadtak, hanem a rend megszilárdítása, a magyarság fennmaradása érdekében. A királynak sikerült olyan törvényeket hoznia, és betartatnia, amelyek államunk ezeréves fennállását megalapozták.

Szt. István egyszerre keresztény, magyar és európai államot épített, amely mindvégig megõrizte függetlenségét. Ma Európa identitás zavarral, és értékválsággal küzd, fellazítja a normákat, nem tiszteli a hagyományos értékeket. A nemzetek feladata, hogy visszaállítsák Európa alapértékeit, de közben megõrizzék függetlenségük egy részét.

Szt. István szellemében szeretnénk az országot továbbépíteni, és megõrizni a stabilitását. Azt kívánom, hogy az ünnepen érezzük át államalapítónk személyének és munkájának nagyságát.”
 
Brockhauser Edit

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde

Share Button

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje Bér-Virágospusztán, Galgagyörkön, Püspökhatvanban és Veresegyházon emlékezett az Október 23.-i eseményekre. A Nógrád megyei rendezvényen a virágospusztai emlékparkban megkoszorúzták Mindszenty bíboros szobrát, majd a politikus ötszáz fõs hallgatóság elõtt mondta el ünnepi beszédét.

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde

Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde
Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde


<--more-->
„A szabadság az emberi élet egyik legfontosabb értéke, amelytõl a kommunista rendszer megfosztotta az egyént és a közösségeket. Ma már tudjuk, hogy ez az õrült eszme és követõi mit hagytak maguk után, százmillió halottat, deportáltakat, és megtört a szabadságuktól, egzisztenciájuktól megfosztott embereket.

1956 a felszabadulás érzését hozta el, mint amikor egy fülledt szobából kilépünk a természetbe és felszívjuk a tüdõnket friss levegõvel. Jómagam kilenc éves voltam akkor, édesapámmal sétáltunk a szétlõtt városban, és mesélt a történtekrõl.

1956 hõseit magunkban hordozzuk és fejet hajtunk elõttük. Példájuk fontos, mert ma is küzdenünk kell, most nem a kommunista terror, hanem a pénzvilág mohósága ellen, amely a személyes és a nemzeti szabadságunkat is veszélyezteti. A kölcsönöket ajándékként adják át, de egyúttal meg is kötik a kezünket. Magyarország az unió bürokratáinak kettõs mércéje ellen is küzd.

Azt kívánom valamennyiünknek, hogy tudjunk emlékezni, és a jelenkor táplálkozzon a múlt küzdelmeibõl, hogy megvalósíthassuk a rendezett, és szabad Magyarországot.”

Brockhauser Edit

Március 15-i ünnepi beszéd

Share Button

„A Március 15.-i ünnep kapcsán két szó jut eszünkbe: szabadság és hazaszeretet. Szabadságunkat egyénként és a nemzet tagjaként is megélhetjük. Egyéni szabadság az, amikor dönthetünk jó és rossz között, vagy amikor megszabadulhatunk a mindennapi életünket megnehezítõ egy-egy béklyóktól.

Ipolydamásd Isaszeg Isaszeg
Vác Vác Vác
<--more-->
A nemzet többször is megvívta harcát a szabadságért, emlékezzünk 1848-ra, 1956-ra vagy 1989-re. Gyakrabban kellene gondolnunk azokra, akik életüket áldozták a szabadságért és a hazájukért. Széchenyi Naplóját olvasva két mondat ragadta meg a figyelmem, amelyeket Márciusi 15.-én jegyzett be. Egyrészt sötét jóslatot fogalmazott meg azzal a gondolatával, hogy most fog összeomlani az ország, másrészt Kossuth politikájával kapcsolatos véleménykülönbségének adott hangot, amikor kijelentette, hogy eladtuk az országot két Lajosért. Ugyanebben a bejegyzésben írja „Mit lehet tenni Batthyány Lajost és Kossuthot kell támogatni. Hallgatnia kell minden gyûlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak.”  

A legnehezebb pillanatban, a nemzet érdekében, félretették egyéni sérelmeiket, és összefogtak. Ma is követnünk kellene ezt a példát, hiszen ha nem is fegyverrel, de gazdasági politikai síkon most is érnek támadások bennünket külföldrõl. A hazáért közösen kell áldozatot vállalnunk.

Azt kívánom az ünneplõknek, hogy érezzük át ennek a napnak az üzenetét!”


Harrach Péter

Harrach Péter augusztus 20.-i ünnepi beszéde

Share Button
Részlet
(Eger, Nagymaros, Penc, Rád)
 
Eger Nagymaros
Penc Rád
„Szent István bölcsessége Magyarországot független, európai és keresztény állammá tette, így maradhatott fenn évszázadokon keresztül. Uralkodása alatt Magyarország szakítva a pogánysággal, ugyanakkor a hagyományokat megõrizve független, önálló államként, vált Európa részévé. 

Az európai egység akkor erõsebb volt, mint ma, hiszen az a közös kultúrán alapult, nem közjogi intézkedéseken. Napjainkra a nyugati kultúra háttérbe szorult, képviselõinek identitástudata megroppant. Európaiként és magyarként fontos feladat vár ránk, mert csak a neoliberális dogmákat visszaszorítva, a gyökerekhez, a hagyományos értékekhez visszanyúlva tudjuk a jövõnket biztosítani.

Szent István királyunk ünnepén nem csak az államalapítóra emlékezünk, hanem a mai Magyarországra is tekintünk. Azt az egységet kell mai is képviselnünk, és megõriznünk, amelyet õ teremtett. Elõttünk a megújulás lehetõsége. Legyen hitünk, hogy visszatérhetünk a hiteles normákhoz, összefogással leküzdhetjük a gazdasági válságokat, és végrehajthatjuk azokat a strukturális átalakításokat, amelyek évtizedek óta húzódnak.”

Harrach Péter augusztus 20.-i ünnepi beszédének kivonata

Share Button
(Kosd, Kismaros, Nagymaros, Penc)
Kismaros Kosd
Nagymaros Penc
-Augusztus 20-án Szent István király ünnepén, egyaránt emlékezünk az emberre, a szentre és az államalapítóra. Az emberre, akiben egyszerre volt jelen az értelem, a szív, és az akarat. Az értelem, amellyel úgy vezette Európába Magyarországot, hogy megõrizte függetlenségét, az idegen hatalmaktól. Akarata segítette abban, hogy keményen véghezvigye elhatározásait. Érzõ szívû ember is volt, hiszen Imre fia halála úgy megrendítette, hogy gyászából élete során már nem került ki. Fiához intézett intelmei is errõl a szeretetrõl, és az uralkodásra termettségrõl szólnak.

Szentként is tekintünk rá, aki fel tudta áldozni magát a célért, túllépett önmagán, a nemzet, és a magyarság érdekében.

Államalapítóként lezárta a múltat a pogányságot és a nomád életformát, még ha olykor népszerûtlenek voltak is ezek az intézkedések, és megteremtette a európai keresztény Magyarországot. Az új jövõ építését a nemzeti egység jegyében kezdte meg.

Ez üzenet a mai Magyarországnak is. Mi is lezártuk a múltat, amely rossz útra vitte az országot. Megvalósulóban van a nemzeti egység, egy centrális erõ vezetésével, amely idejét múlttá teszi a bel és jobboldal fogalmát. Szebb jövõt ígér, amelyben az értékeket megvalósító, a közösségeket megerõsítõ, és a normákat betartó társadalom épülhet.

Szent István napján gondolunk az államférfi mûvére, amely 1000 éven keresztül megtartotta ezt az országot, és példát mutat a ma emberének is. –

Harrach Péter beszéde a Trianoni békediktátum 90. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésen, Szigethalmon

Share Button
Trianon emléknapja a gyász, de egyben a reménység ünnepe is. A Trianoni magyar küldöttség vezetõje Gróf Apponyi Albert hiába mondta el beszédét, a jogtalanság megtörtént. A Bethleni konszolidáció azonban egy dicsõséges korszakot teremtett, ahol az ország talpra állítása érdekében, a politikai ellenfelek között is megvalósult a nemzeti egység.
Harrach Péter beszéde a Trianoni békediktátum 90. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésen, Szigethalmon
<--more-->
Felmerülhet a kérdés, a keresztény értékek között, hol a helye a reményteljes  hazaszeretetnek? A keresztény társadalomképben fontos szerepe van a közösségeknek, a családtól, egészen a nemzetig. Nem csak a nemzethez, hanem a szülõföldünkhöz is kötõdünk. Akkor is, ha azt a történelem szétdarabolta.

Ma is érezzük még a következményeit a kilencven évvel ezelõtt történteknek, sok család szétszakadt, és évtizedekig nehéz volt a kapcsolattartás a határontúliakkal. De most egy új korszak kezdõdött. Az új kormány politikának a célja, hogy visszaállítsa a nemzeti önbecsülést, egészséges társadalmat teremtsen, és a gazdasági fejlõdést elindítsa. Elsõként két olyan törvényt hozott, amely ismét segít megteremteni a nemzet egységét. Kiküszöbölte a 2004. december 5. –i népszavazás által elszenvedett csorbát, a Trianon emléknappal pedig enyhítette a történelmi igazságtalanság érzetét.

Azoknak a politikusoknak, akik nem szavazták meg ezeket a törvényeket, és annak idején a nemzeti széthúzás oldalára álltak, nincs helyük a magyar közéletben.

Isten áldja a nemzetet és Magyarországot !

Harrach Péter 2010. Március 15.-i ünnepi beszédének kivonata

Share Button
Tisztelt Ünneplõk, Kedves Honfitársaim!

Szabadság szeretõ nép vagyunk és sok szép ünnepünk van. Nevezetes nemzeti ünnepeinknek más-más a hangulata, és mondanivalója. Augusztus 20. komoly ünnep, Szt. Istvánra emlékezünk, és az államalapításra.
<--more-->
Október 23.-án a láncokat levetõ forradalomra, a sötét terror után, a szabadság tiszta levegõjének belélegzésére hasonlító érzésre.  Március 15-e az ifjúság ünnepe, a tavaszi szél frissessége, és az igaz hazaszeretet járja át a szívünket. A forradalmi fiatalság egyik pillanatról a másikra igyekezett megváltoztatni a régi és akadályokkal teli világot, amely gúzsba kötötte az országot. Széchenyi naplójában olvashatjuk, hogy aggódott a hirtelen jött változás miatt, õ lassabban képzelte el az átalakulást. A forradalmi ifjúság azonban változást akart, amelynek az üzenete napjainkra is érvényes. Megújulásra van szükség, a politikában is, a nyereség centrikus kormányzás helyett, nemzeti felelõsség, az önérdek helyett a közérdek követése kell. A magyar történelem folyamán, amikor sikeres volt az ország mindannyiszor megvalósult a nemzeti egység. A jövõ érdekében is erre lesz szükség, ami nem azt jelenti, hogy a politikusoknak kell megegyezniük egymással, hanem azt, hogy a magyar nép csak együtt tudja az ország szekerét kiemelni az árokból. Az igazi szabadságot csak a rend keretei között lehet megélni. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent megtehetünk felelõsségvállalás nélkül. Rendet kell tennünk, szinte minden területen a közbiztonságtól kezdve, a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy területén. Változtatás kell és ennek most jött el az ideje. Ehhez kérem Isten áldását az ünneplõkre és minden magyar emberre!

Beszéd az RMDSZ fennállásának 20 éves, jubileumi rendezvényén

Share Button
Január 16-án Kolozsváron, az RMDSZ fennállásának 20 éves, jubileumi rendezvényén, Harrach Péter képviselte a Fidesz-KDNP-t, ahol a következõ köszöntõt mondta el.
<--more-->
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!

A Fidesz-KDNP szövetség nevében köszöntöm az RMDSZ vezetõit és tagjait. Erõt kívánok Önöknek ahhoz, hogy betölthessék hivatásukat, a romániai magyarok érdekeinek védelmét, a többségi társadalommal való együttélést az európai és keresztény normák szerint, és ami talán a legfontosabb, a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések hatékony támogatását.

Engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Öröm számomra, hogy Kolozsváron köszönthetem Önöket, abban a városban, ahová családi gyökereim nyúlnak, és ahol fiatalon sok nyarat töltöttem. Akkor azért jöttünk Erdélybe, hogy erõsítsük nemzeti identitásunkat. Sajnos kevesen voltunk. Ezért történhetett meg a szomorú esemény 2004 december 5-én. Az anyaország nevében ezen az ünnepi alkalmon újból megkövetem Önöket. Láthatják, van mit tennünk otthon.

Olyan Magyarországot szándékozunk építeni, amelynek egészséges társadalma, erõs gazdasága és politikai ereje igazi segítséget képes nyújtani a határon túli nemzetrészeknek. Úgy is fogalmazhatnék, amelyik képes megteremteni a nemzeti egységet. Ha történelmünk sikeres pillanataira tekintünk, a karizmatikus vezetõ és a világosan megfogalmazott cél mellett a megvalósult nemzeti egységet látjuk. Az viszont igaz, hogy ez csak a hiteles normák mentén jöhet létre. Ezért az egységért sokat kell dolgoznunk, otthon és itt is. Mindnyájunknak kívánom, hogy sikeres legyen ez a munka.

Isten áldja Erdély népét, Isten áldja nemzetünket!

Beszéd Wass Albert szobránál, Verõcén

Share Button
Január 9-én a verõcei Wass Albert szobornál Harrach Péter mondott ünnepi megemlékezést az író születésének 102. évfordulóján. (A beszéd rövidített változata.)
<--more-->
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Honfitársaim!

Sokan és sokat elmondtak Wass Albertrõl az emberrõl és az íróról. Ma én elsõsorban a közéleti szereplõrõl szeretnék szólni. Az emberrõl legfeljebb annyit, hogy példaadóan, nagy lelki erõvel viselte élete két megpróbáltatását, az erdélyi tájtól való számûzetését és az ellene felhozott igaztalan vádat. Az írót sok ezer olvasó irodalmi élménye minõsíti. Egy konzervatívnak nem nevezhetõ olvasó így ír a Funtinelirõl: Három napon át éjjel és nappal csak rövid technikai szünetekre tudtam letenni kezembõl a könyvet.
A közéleti szereplõ tudatosan és szavain keresztül akaratlanul is alakítja a társadalmat. Aki komolyan veszi keresztény társadalmi felelõsségét, az nem mondhatja, hogy fogadjunk el minden jelenséget olyannak, amilyen. Wass Albert idõs korában az emigrációban is aggódva figyelte a hazai életet. Írásaiban és elõadásaiban jobbító szándékkal fogalmazta meg gondolatait.
Mûvei ma igen népszerûek. Az a kérdés, mit üzennek a mai magyar társadalomnak, milyen irányba formálják azt? Engedjék meg, hogy egy felmérésre hivatkozzak. A megkérdezettek 76%-a vallotta, hogy az a magyar, aki magyar állampolgár. Ez a szemlélet a Kádár korszak világát idézi, példátlan nemzeti önkirekesztés. Ha mindezt kiegészítjük azzal a morális válsággal, amit az utóbbi évek produkált, látnunk kell, Wass Albert mûveinek világa, amelybõl a tiszta emberség és a szülõföld szeretete árad, olyan társadalomformáló erõ, amelyre nagy szükség van. Így lesz a mûveiben továbbélõ író annak a szemléletnek erõsítõjévé, amelynek fel kell váltania a régit, azt amelyik célként kizárólag a nyereséget, üzenetként a látszatot és eszközként a manipulációt ajánlja. Ehelyett a nemzeti érdek, a rend, a munka, a hatékonyság és az õszinteség képviselete kell következzen.
Az író szavaival fejezem be. „Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettõzött gond éppen. Igaz magyar embernek lenni pedig akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerõsödik.”
Kívánom, legyünk mindnyájan erõsek.


1. lap a 2 oldalból 12