Reagálva a bulvársajtóban többször is megjelent hírre, amely szerint a KDNP engedelmességre kötelezné a gyermekeket, a kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet, hogy a ma hatályos törvényekben is szerepel a szülõ-gyermek kapcsolat szabályozása. Ez nem újkeletû, hanem a normális emberi kapcsolatok évezredek óta ilyen, és hasonló elvek szerint mûködnek.

A javaslathoz kapcsolódva úgy fogalmazott: ha gazdasági gondjainkat nem sikerül megoldani, a magyarok szegények lesznek; ha a népesedési gondokat nem sikerül megoldani, akkor nem lesznek szegények, mert nem lesznek.

Szavai szerint a családpolitikáért felelõs államtitkárság közremûködésével elkészült tervezet kerettörvény-jellegû, a részleteket alacsonyabb rendû jogszabályok rögzítik. A tervezet “ma a bürokrácia malmai között õrlõdik, ez a sorsa minden törvénytervezetnek” – jegyezte meg némi iróniával, hozzátéve: reményei szerint hamarosan kikerül onnan, és megkezdheti a parlament tárgyalását.

Forrás: kdnp.hu

Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételrõl szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetõi biztonságot Magyarországon. így lesz esélyünk a tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést – áll a közleményben.

A Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a kormány azon törekvéseivel, hogy minden eszközzel megõrizze az ország stabilitását és csökkentse kiszolgáltatottságát – mondta a frakcióvezetõ.

A KDNP alelnöke kiemelte: az IMF-fel történõ, új alapokon nyugvó tárgyalások biztonsági hálót jelenthetnek a magyar gazdaság számára. A forint erõsödése is jelzi a lépés helyességét. “Reméljük, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalás gazdasági függetlenségünk megtartását és a piacok bizalmának visszaszerzését eredményezi” – fûzte hozzá Harrach Péter.

“A gazdasági függetlenség megõrzése fontos a kormánynak és ebben a nem megszokott, Magyarország sajátosságait is figyelembe vevõ megoldások is szerepet kaptak. A kormány a mintegy 1000 milliárdos törlesztést nem egyedül az emberek vállára tette, hanem igyekezett a bankokat is bevonni a rendezésbe” – jelentette ki a frakcióvezetõ.

A kereszténydemokrata politikus szerint a törekvés ki is vívta a nemzetközi pénzvilág nemtetszését. “Ez folyamatos küzdelemre késztet bennünket. Ennek egyik eleme az IMF-fel kötendõ új típusú kapcsolat, mely nem a megszokott diktátumokra épül, hanem biztosítja gazdasági függetlenségünket”.

Harrach Péter országmentõ költségvetésnek nevezte a jövõ évi büdzsé tervezetét, melyben szavai szerint alapvetõ célkitûzésként szerepel, hogy a kormány a magyar emberek életminõségének megõrzésére, a nyugdíjak értékének megõrzésére törekszik.

A politikus újságírói kérdésre rámutatott: “az a hadjárat, ami a forint ellen indult, melynek bizonyos bankok által pénzelt hitelintézetek voltak az élén, az új típusú megállapodással csökkeni fog”.

A KDNP által a jövõ évi költségvetéshez benyújtott további javaslat azt kezdeményezi, hogy a munkáltatók által nyújtott lakáscélú támogatásokat adómentesen fel lehessen használni a kedvezményes végtörlesztéshez. Ez bõvítené az adómentes munkáltatói támogatás felhasználási körét, egyúttal támogatná a kormány végtörlesztéssel kapcsolatos céljainak elérését a felhasználható források szélesítésével.

Harrach Péter kezdeményezte továbbá az erdei kisvasutak üzemeltetési támogatását, tekintettel arra, hogy azok üzemeltetõi 2008. januárja óta kizárólag önerõbõl fedezik mûködésüket, állami üzemeltetõi támogatásra nem számíthatnak, finanszírozási helyzetük pedig kritikus.

A kereszténydemokrata frakció vezetõje azt mondta, arra számít, hogy a 2012. évi költségvetés rendkívül kicsi mozgástere miatt várhatóan csak néhány kereszténydemokrata indítványt fogadnak majd be.

“Fontos hangsúlyozni, hogy a módosító indítványok nagyrészt a Fidesszel közös szakmai kabinetekben készülnek, illetõleg az egyeztetésekre már a törvényjavaslat benyújtását megelõzõen is sor kerültek” – fûzte hozzá a kormánypárti politikus.

Forrás: MTI, magyarhirlap.hu, kdnp.hu

Kiemelte: gyermek és gyermek között nem lehet különbséget tenni, sok az egyszülõs, illetve élettársi kapcsolatra épülõ család, a gyermekek 40 százaléka házasságon kívül születik, a tejes családok aránya meglehetõsen alacsony.  

Ezért a jogszabályban a család „a leszármazásra épül”, és azt mondja ki, hogy a családban legalább két olyan személynek kell lennie, akik egyenes ági rokoni kapcsolatban vannak. Családként definiálják még az örökbefogadáson alapuló szülõ-gyermek kapcsolatot is.  

Felsorolják a törvényben a gyermekek jogait, így elsõsorban, hogy családban nevelkedjen, és rögzítik kötelességeiket is. Harrach Péter ezek között említette a tanulmányok folytatását, az egészségtelen életmód kerülését, a szülõvel való együttmûködés kötelességét, és eltartásának kötelezettségét addig a határig, amíg saját gyermekének eltartását nem veszélyezteti. A KDNP frakcióvezetõje a foglalkoztatás és család összeegyeztetésérõl azt mondta, a kiskorú gyermeket nevelõ szülõt – külön törvényben foglaltak szerint – kiemelt munkajogi védelem illeti meg. Rögzítik, hogy az állam ösztönzi a részmunkaidõben történõ munkavégzést, és beillesztették a kerettörvénybe a családok adórendszeren keresztüli támogatását is. Harrach Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy õ a kiemelt támogatást a második gyermeknél tenné meg, ugyanis második gyermekek nem nagyon születnek meg ma.  

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, a jogszabály nem lesz értéksemleges, azokat a családi életre vonatkozó értékeket tartalmazza, amelyek minden ember számára elfogadhatónak tartanak.  

Harrach Péter arra figyelmeztetett egy tanulmány alapján, hogy ha a jelenlegi demográfiai helyzet nem változik, és a házasodási, gyermekvállalási mutatók a mostani szinten maradnak, a század végére 5,2 millióra csökken a népesség, és 36 százalék felett lesz a 65 év felettiek aránya, míg a bevándorlók aránya 900 ezer körül alakulhat. A munkavállalók számát pontosan nem lehet megmondani – folytatta – de az biztos, hogy nem lesznek elegendõen a társadalombiztosítás mûködtetésére, az ország fenntartásához. A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartja, hogy beépüljön a közgondolkodásba: „családban élni jó, gyermeket vállalni nemcsak nehézséget, hanem örömet is jelent”.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Ha tehát a házasodási és a gyermekvállalási kedv a mostani szinten beáll, és a válások magas száma is megmarad, akkor a század végére mûködésképtelenné válik az ország – figyelmeztetett a KDNP-s politikus, hozzátéve: az inaktívak száma olyan magas lesz, hogy sem a gazdaságot, sem a társadalombiztosítási rendszert nem lehet majd fenntartani.

A kereszténydemokrata politikus megjegyezte: fontos, hogy a gyermekvállalási kedv erõsödjön, ez pedig összefügg a házasság intézményével, amely a legtermékenyebb párkapcsolati életforma.

Fontos, hogy a felelõs párkapcsolatról, a családi életrõl szóló ismeretek megjelenjenek a középfokú oktatásban – emelte ki, hozzátéve: a családi példa sok esetben ezt a szerepet már nem tudja betölteni. Harrach Péter az ismeretek megjelenítését a készülõ köznevelési törvényben is rögzítené.

A kereszténydemokrata politikus a kimunkálás alatt álló törvény kapcsán kitért arra is, hogy a kisiskolák védelme érdekében szeretné, ha a jogszabályban az szerepelne, hogy elegendõ felsõ tagozat indításához egy osztály is.

Jelenleg az az elképzelés, hogy felsõ tagozat ott lenne, ahol két párhuzamos osztály van.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Harrach Péter úgy fogalmazott, az ultrafeminizmus a nõk szempontjából „a legkártékonyabb eszmeiség”, amely azt mondja, hogy a nõ elsõsorban a hivatásának él, és nem beszél a legfontosabb célról, a legnagyobb örömet jelentõ feladatról, az anyaságról, és arról, hogy a nõ családban, és a hivatását megkeresve jelenjen meg a társadalomban.   

Az LMP-s Ertsey Katalin szerdai felvetésérõl, miszerint ha nem fogadja el a parlament a nõi kvótát, a Fidesznek – egy egészséges versengést elindítva – legalább 35 százalékban kellene nõi jelölteket szerepeltetni a listáján a következõ választásokon, azt mondta: minden párt annyi jelöltet indítson, ahány jelölt a párton belül arra alkalmas. Ha ez nõi jelölt, akkor nõt, ha férfi, akkor férfit – fogalmazott azt MTI kérdésére, megerõsítve, hogy az elsõdleges szempontnak a rátermettségnek kell lennie.  

„Mint ahogy azt sem határozzuk meg, hogy hány orvos vagy jogász legyen a jelöltek között, ugyanúgy nem határozzuk meg azt sem, hány nõ vagy férfi legyen” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.  

Csontos Szandra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség képviseletében azt mondta, hogy a nõknek és a férfiaknak egyaránt megvan a társadalomban betöltött természetes szerepük, és ebben a család és a munka egyaránt megjelenik. Kitért arra, hogy a szervezetben a nõk 40 százalékos arányban képviseltetik magukat, és hozzátette: a nõi politikai szerepvállalás nem áll szemben a nõi tradicionális szerepekkel. Egy jól mûködõ politikai közösségben a szerepvállalás nem lehet kor és nem függvénye – mutatott rá.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Mint mondta, a cél „a gyermekekért és nem a gyermekekbõl élõk” támogatása, a gyermeket nevelõ nõk foglalkoztatási esélyeinek javítása, és a válások számának csökkentése. Kitért arra, hogy 2010-ben kilencvenezer volt a gyermekszületések száma, és a népesség 10 millió alá csökkent. 2011-ben az év elsõ hét hónapjában 50 ezer gyermek született, ez hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az újszülöttek 40 százaléka pedig házasságon kívül született. Problémát jelent az is, hogy a szülõképes nõk egyre késõbb vállalják az elsõ gyermeküket, és magas a válások aránya.

Utalva az ENSZ tavaszi demográfiai elõrejelzésére azt mondta, hogy az „átlagos forgatókönyv” szerint a század végére Magyarország lakossága 8,5 millió lesz, ebbõl 1,9 millió a bevándorló, és az idõsek részaránya jelentõsen nõ. Ha a jelenlegi termékenységi arányszám megmarad 1,3-on, akkor 5,2 millió lesz az ország lakossága, és a 65 év felettiek aránya eléri a 36 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nyugdíjrendszere fenntarthatatlan lesz, gazdasága mûködésképtelenné válhat – figyelmeztetett a kereszténydemokrata politikus.

Harrach Péter álláspontja szerint a termékenységi arányszám akkor növekedhetne, ha az elhalasztott gyermekvállalások mégis megtörténnének, vagy bekövetkezne egyfajta „kulturális mutáció”, vagyis a közgondolkodást a családról, a gyermekekrõl és a nemzetrõl sikerülne megváltoztatni.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Aradszki András országgyûlési képviselõ kifejtette: a jelenlegi javaslat szerint szerepelni fog a szoptatási munkaidõ-kedvezmény az indítványban, és a „reprodukciós eljárással” összefüggõ, egészségügyi intézményben folytatott kezelés idejére is mentesülne a munkavállaló a munkavégzés alól. Változatlanul 24 hétben határozzák meg a szülési szabadságot, és a munkaviszony nem szüntethetõ meg a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha azt gyermekgondozás céljából az anya vette ki. Ez utóbbi a gyes-en, gyed-en lévõ édesanyák védelmét szolgálja – jelezte a képviselõ.

Fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy ha a munkavállaló kéri, és a gyermek még nem három éves, a munkáltatónak kötelezõen biztosítani kell a részmunkaidõt. Emellett indokolni kell a rendes felmondást, annak továbbra is okszerûnek kell lennie, és a munkavégzéssel, a munkavállaló képességével összefüggõ oka lehet. A kereszténydemokrata politikus úgy érzi, hogy a javaslat a szakszervezetek érdekvédelmi szerepét nem csonkítja meg, súlyuk nem fog csökkenni, pozíciójuk erõsödött. A tervezet pontosan leírja, melyek azok a jogszabályi helyek, amelyeknél a kollektív szerzõdésben el lehet térni. Érdekvédelmi kérdésekben ugyanakkor még folynak a tárgyalások.

Harrach Péter kérdésre válaszolva a szakszervezetek határozatlan idõre, többek között a munka törvénykönyve ellen hirdetett demonstrációjáról azt mondta, az a gyanú merült fel benne, hogy az érdekvédõk egy „dühödt állapotot próbálnak meg levezetni”. Ez az állapot pedig a saját tehetetlenségük miatt keletkezett. Hozzáfûzte: nem érti, miért szerepel a szakszervezetek követelései között a munka törvénykönyvével kapcsolatos egyeztetés, hiszen ez megvalósult. Azt sem érti, hogy miért szerepel a korkedvezményes nyugdíj kérdése, és az a passzus, hogy negyvenéves, felnõtt és életerõs férfiak nyugdíjba mehessenek, akkor amikor Magyarország megújulása a munkára kell, hogy épüljön. Az a cél, hogy a dolgozni képes emberek dolgozzanak – szögezte le Harrach Péter.

Forrás: MTI

“Az Orbán Viktor által megfogalmazott program a nagy megújulás része, a válságra adott válasz, ami egyúttal lehetõséget biztosít azokra a változtatásokra, amelyekre régóta szükség van. Magyarország megújításáról szólt a beszéd, amelyben egy rendezett világ felé kell elmozdulni, ahol a normák érvényesülnek.”

A KDNP a találkozó után kiadott közleményében kiemelte: a felek egyetértettek abban is, hogy a keresztény-szociális alapelvek nyomán az ember méltósága semmilyen körülmények között nem csorbulhat az új szabályozásban és nem lehet gazdasági, társadalmi folyamatok tárgyává, eszközévé alacsonyítani. Ezt különös figyelemmel kell egyes multinacionális láncok esetében betartatni, tekintettel az ott dolgozók kiszolgáltatottságára.     
 

kdnp.hu
Forrás: MTI