Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Henri Boulad-interjú

Share Button

A kdnp.hu exkluzív interjút készített Henri Boulad egyiptomi szerzetes-íróval, aki a közelmúltban hazánkban járt és felvette a magyar állampolgárságot.

boulad_1

Bővebben…

888 interjú (2017. március 21.)

Share Button

A keresztényeké ma a világon a legüldözöttebb vallás, ami miatt sajnos indokolt volt az a magyar kormányzati döntés, hogy adófizetői pénzekből és államtitkári szinten segít Magyarország az üldözést elszenvedő keresztény közösségeken – mondta el a 888.hu kérdésére Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A kereszténydemokrata politikus szerint a pártnak a Fidesszel együtt alkotott pártszövetségen belül helyén van a súlya, hiszen három miniszter és több államtitkár a KDNP delegáltja a kormányban. Harrach Péter úgy látja, hogy a Fidesz is elégedett a 7-10 százaléknyi szavazót képviselő kereszténydemokratákkal, így a 2018-as választásokon ismét szövetségben indul majd a két párt.

hp1

Szociálpolitika vagy szociális demagógia? (Újévi interjú)

Share Button

Négymillió szegény és több százezer éhező gyerek – így festi le a jelenlegi magyarországi helyzetet az ellenzék. Fel lehet-e számolni a szegénységet?

Teljesen érthető, hogy az ellenzék így festi le a helyzetet, mivel a korábbi demokráciakritika nem jött be, ezért új témát kellett találni. Most megpróbálják elhitetni, hogy a lakosság szegényedik, és a politikusok gazdagodnak. Hogy ebből mi az igazság, az az adatokból kiderül. A szegénység csökkent. Érzéketlenségre vall, ha valaki pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a szegénység kérdését.

A szegénység definiálása és mérése különböző lehet. Úgy gondolom, a politikai eszközök szempontjából leginkább a jövedelmi szegénységre érdemes figyelni. Az utóbbi évek intézkedései hozzájárultak a jövedelmek növekedéséhez. Ennek egyik direkt kormányzati eszköze a minimálbér növelése. Ez nyomja felfelé a fölötte lévő béreket. 2010-18 között a minimálbér 87,5 százalékkal nő. Jelentősen nő – 101 százalékkal – a garantált bérminimum is. Amikor az ellenzék bírálja az adóköteles minimálbért, nem veszi figyelembe, hogy a gyermeket nevelő családoknak a minimálbér után gyakorlatilag nem kell adózniuk.

Bővebben…

Origo-interjú (2016. 09. 19.)

Share Button

A törvényben biztosított havi egy vasárnapi pihenőnap helyett kettőt javasolunk – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az Origónak. A kereszténydemokrata politikus beszélt a kvótareferendumról és a Keresztényüldözés elleni új államtitkárságról, kifejtette az emberséges védelem fogalmának jelentését, és bejelentette, hogy nem indul egyéni körzetében a következő parlamenti választáson.

20160916harrach-peter-interju15

Bővebben…

Ferenc pápa és a migránsválság: a lelkipásztor és a politikus hangsúlyai különbözőek

Share Button

Úgy éreztem, szükséges volna néhány kérdést tisztázni a Szentatya migrációval kapcsolatos kijelentései kapcsán, főleg a keresztény olvasók előtt. Ezért fejtettem ki én is a véleményemet a témában, más jobboldali közszereplők után.

 

Bővebben…

Méltóságának megfelelő életformához segíteni az embert – interjú az Új Ember hetilap december 13-i lapszámából

Share Button

A kereszténydemokrata politikus 1998 és 2002 között szociális és családügyi miniszter volt, később az Országgyűlés alelnöke. 2010 óta a KDNP frakcióvezetője. Vele beszélgettünk napjaink szociálpolitikájáról és Európa értékválságáról. A közelmúltban élénk sajtóvisszhangot keltett, amikor a nemzeti gyermekéhezés felszámolása érdekében egy civilszervezet által felvetett nemzeti minimum program gondolatát éppen Ön utasította vissza. Milyen meggondolások vezették ebben, hogyan lehetne megfogalmazni az Önök és a liberális szociálpolitika közti különbséget?

Bővebben…

Nem mentegetek senkit – HVG.hu interjú

Share Button

„Aki vészhelyzetbe került, azon segítenie kell annak, aki ezt megteheti. Kérdés, hogy ezt megtehetjük-e” – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban a kereszténydemokraták frakcióvezetője, aki szerint bevándorlóügyben az együttérzés mellett a politikai felelősség szempontjainak is érvényesülnie kell. Harrach Péter beszélt még Simicska Lajosról, a vasárnapi boltbezárás körüli indulatokról, és a jobboldal fásultságáról is. A menekültellenes plakátkampányról azonban nem kívánt nyilatkozni.

hphvg2

Bővebben…

Fontos a szabad vasárnap és a családi csődvédelem

Share Button

A gyerekek, politikusok és újságírók drogtesztjére tett javaslat kissé elhamarkodottnak tűnt, de bizonyos módosítással elfogadható a terv.A devizahitelesek ügyének rendezése, a bankok tisztességes működésével kapcsolatos jogszabályok megalkotása határozta meg a 2014-es törvényhozási évet – mondta a 180 percnek adott politikai évértékelő interjújában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

harrachpeter

 

Bővebben…

A KDNP tavasszal várhatóan benyújtja a családi csődvédelemről szóló javaslatát

Share Button

A tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerülhet a kormánypárt családi csődvédelemről szóló javaslata – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek adott évértékelő interjújában. A választási sikerekről szólva kifejtette: a kampányban az ellenzék rossz témát választott, a demokrácia hiányáról szóló kritikát.

Harrach Péter

Bővebben…

A széthúzás korszaka lejárt

Share Button
A KDNP szerint az egyházak visszatartott támogatását az államnak folyósítania kell

Megszületett egy centrális politikai erõ, amely idejétmúlttá tette a politikában a bal és jobb fogalmát, és ezzel megteremtette a nemzeti egység lehetõségét. A széthúzás korszaka után az együttmûködés kora következik. Mellesleg ennek a nemzetnek ez az egyetlen esélye – mondta lapunknak Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetõje. A kereszténydemokrata politikus szerint az MSZP-t megkaparintó, gátlástalan figurák még most is manipulálni próbálják az embereket.

 
 A széthúzás korszaka lejárt
 
<--more-->
– Miként értékeli az új parlament és kormány felállása óta eltelt idõszakot?

– Örömmel gondolok vissza az elmúlt hónapokra, kifejezetten élveztem a munkát. Nem volt könnyû feladat, de végre nyolc év után átgondoltan és jó irányba tettünk lépéseket, nem kis tempóban. Nyilvánvalóvá vált, hogy pénz nélkül is lehet lényeges változásokat elérni, új szemlélet kell hozzá és felelõs magatartás. A legfontosabbak a nemzetpolitikai törvények voltak, a kettõs állampolgárságról és a trianoni emléknapról szólók. A kormány az IMF-fel határozottan és bátran viselkedett, a bankadóról szóló döntés pedig a társadalmi igazságosság minimális követelményét valósította meg.

– Milyen fõbb irányvonalakban folytatódik a törvényalkotói munka, mire számíthatunk az õsszel?

– Mindegyik tárca készül az õszi törvényalkotásra. A pénzügyi tárgyú törvények közül a legnagyobb figyelmet természetesen a költségvetés fogja kivívni, de az egykulcsos jövedelemadó bevezetése vagy a lakás-takarékpénztár vonzóbbá tétele és a kilakoltatásokat megelõzõ Nemzeti Eszközkezelõ Társaság alapítása is jelentõs lépés lesz. Fontos módosítás még a közigazgatás átszervezésérõl, egyebek mellett a megyei kormányhivatalok létrehozásáról szóló elõterjesztés. A vidék számára különösen jó hír lesz a mezõgazdasági támogatások változásáról intézkedõ döntés.

– Mely témákban kíván hangsúlyosan állást foglalni a KDNP-frakció?

– Képviselõcsoportunknak különösen fontosak a nemzetpolitikai témák, ezek közül várhatóan a határon túli magyarok támogatásának egységes rendszerbe foglalása kerül leghamarabb napirendre. Nem kevésbé fontosak a szociális és családpolitikai módosítások, különösen a gyes és a gyed újraszabályozása. Természetesen támogatni fogjuk az egyházi intézmények visszatartott normatív támogatásának rendezését, de a nyugdíjügy is kereszténydemokrata téma.

– Október 3-án lesz az önkormányzati választás. Mirõl fog szólni a kampány?

– A kormányoldal okkal mutat rá az elmúlt nyolc év kártételeire és az új kormány teljesítményére. Az MSZP-nek már nincs vesztenivalója, úgy vélem, nem lesznek gátlásai. A Jobbik merész ötletekkel próbálja visszaszerezni megnyirbált népszerûségét, az LMP tovább gyûjti a „lehet más”-okat. Az eredmény nem kétséges, csak a mértéke kérdés.

– Megkezdõdött az alkotmányozás folyamata. A kritikusok azt is vitatják, hogy egyáltalán új alaptörvényre lenne szükség. Minek kell szerepelnie feltétlenül a preambulumban? Helyénvalónak tartja-e, hogy legyen benne utalás a kereszténységre és a Szent Koronára?

– Alkotmányunk rossz idõben született, s bár hosszú és eredményesnek mondható módosítási folyamaton esett át, hiányzik belõle egy emelkedett hangú és hiteles preambulum. Ennek tartalmaznia kell ember- és társadalomképünket, a nemzetrõl, a hazáról és a történelmünkrõl vallott gondolatainkat, európaiságunkat, az értékek és normák tiszteletét, közösségeink megbecsülését. Mindezt nehéz úgy megtenni, hogy ne szóljunk a kereszténységrõl és ne utaljunk a Szent Koronára. Természetesen a megfogalmazás egyértelmûsége mellett tekintettel kell lennünk arra, hogy sokszínû világban élünk. Célunk a nemzeti egység megteremtése.

– Szanyi Tibor kampányfõnök szerint az MSZP a becsületes emberek pártja, Hagyó vagy Hunvald csupán „sztereotípiák”, akiket a Fidesz–KDNP az egész pártra kíván vonatkoztatni. Mit szól ehhez a véleményhez?

– Tegyünk különbséget az egy­szerû baloldali emberek és az MSZP-t megkaparintó gátlástalan figurák között. Az utóbbiak irányultságukban liberálisok, törekvéseikben önzõk. A hatalom megszerzése érdekében manipulálják a tömegeket, átgázolnak ellenfeleiken, a közvagyont sajátjuknak tekintik, a normákat cinikusan semmibe veszik. A baloldali kisember elõször nem hitt a szemének, aztán csalódott, majd dühös lett. Csalódottságában nem ment el szavazni, vagy dühében jobbra szavazott. Itt van az a pont, ahol egy percre meg kell állnunk. Megszületett egy centrális politikai erõ, amely idejétmúlttá tette a politikában a bal és jobb fogalmát, és ezzel megteremtette a nemzeti egység lehetõségét. Számunkra, akik ennek a szövetségnek tagjai vagyunk, ez a tény nagy felelõsséget tesz a vállunkra. Sokkal nehezebb együttmûködésben gondolkodni, mint küzdelemben. Pedig a széthúzás korszaka után az együttmûködés kora következik. Mellesleg ennek a nemzetnek ez az egyetlen esélye.

– A KDNP már évekkel ezelõtt elindította a Szabad vasárnapért elnevezésû mozgalmat, amelyhez több civil- és érdekvédelmi szervezet is csatlakozott. Hogy áll ez a kezdeményezés?

– A multinacionális cégek éppen mostanában indítottak egy igen jól pénzelt ellenkampányt, a liberálisokra jellemzõen a szabadság nevében, de egy hagyományos érték ellen. A vásárlók szabadságára hivatkoznak, és légbõl kapott adatokkal manipulálnak. Közben profitéhségükben saját alkalmazottaikat kihasználják, és erõfölényükkel visszaélve tönkreteszik a magyar kisvállalkozásokat. Ha a munkaügyi felügyelet határozottabb lenne, javulna a helyzet. Olyan javaslatot tettünk az asztalra, amely védi a munkavállalókat és családjukat, esélyt ad a családi vállalkozásoknak, és közben biztosítja a vásárlás lehetõségét. A kisboltok mindig, míg a nagyok évente tizenkét vasárnapon lehetnének nyitva – üdülõhelyen szezonban, vagy ünnepek elõtt a városokban. A korlátozás természetesen nem érinti például a benzinkutakat, a virágüzleteket és az éttermeket. A mozgalmat támogatják a szakszervezetek és több, kisüzletekkel dolgozó üzletlánc.

– Az elmúlt nyolc évben rengeteg, az egyházi fenntartású oktatási intézményeket diszkriminatívan érintõ intézkedésrõl hallhattunk. Lát-e lehetõséget arra, hogy az állam visszaadja a felekezeti iskoláktól igazságtalanul megvont támogatást?

– Arra van lehetõségünk, amit fontosnak tartunk. A kiéheztetés kora lejárt, a visszatartott támogatást folyósítani kell. A liberálisok gyakran emlegetik az egyház és az állam szétválasztását. Erre hivatkoznak mindig, amikor az egyházak társadalmi tevékenységét korlátozzák. Pedig a szétválasztás már régen megtörtént. Az egyházak és a társadalom szétválasztását viszont nem szabad megengedni, hiszen ezzel mindnyájan rosszul járnánk. Egy felelõs kormányzat megteremti az emberekért dolgozó egyházak társadalmi tevékenységének lehetõségét. A viszony normális lesz, olyan, amilyennek lennie kell.

– Többször felvetõdött már az egyház-alapítási feltételek szigorí­tása. Miként látja ezt a kérdést?

– Különböztessük meg a nemzetünk történetében és mai életünkben komoly szerepet játszó történelmi egyházakat, a kisebb vagy fiatalabb hívõ közösségeket és az egyházi státusban rejlõ lehetõségeket kihasználó ügyeskedõket. Az utóbbiakat ki kell szûrni, és eltávolítani ebbõl a körbõl. Az egyházalapítás feltételeit szigorítani kell, és az egyenjogúság mellett érvényesíteni kell az eltérõ súlyú közösségek különbözõségét.

Kacsoh Dániel
FORRÁS: MAGYAR HÍRLAP


1. lap a 2 oldalból 12