Ki emel szót a közel-keleti keresztényekért?
Hölvényi Györggyel, az Európai Parlament kereszténydemokrata képviselőjével tartottam sajtótájékoztatót a migráció egy jóval kevesebb sajtóvisszhangot kapott vetületéről.
A nyugati kultúra és az iszlám, valamint a keleti kultúrák versengésében az előbbi hátrányba került. Ennek egyik oka az identitásválság, a gyökereink megtagadása.
A menekültek és a migránsok fogalmát szét kell választani. Az általános emberi felelősség jegyében segítséget kell nyújtani a valóban nehéz helyzetbe került embereknek. Az elsődleges cél, hogy helyben segítsünk.
Hölvényi György, a kormánypártok EP-képviselője – aki a közelmúltban járt a térségben – elmondta: a Közel-Keleten háború, gazdasági katasztrófa, és döbbenetes túlnépesedés, demográfiai válság van. Ez a három fő ok járult hozzá a válsághelyzet kialakulásához. Ugyanakkor alapvetően szociológiai, gazdasági kérdésről is szó van, s nem csupán biztonságpolitikairól.
Az érintett közösségek a megsemmisülés határán vannak, Irakban például 1,5 millióról 200 ezerre csökkent a keresztények száma, de Libanonban is rendkívül veszélyeztetettek. Az ott élők számítanak Európa segítségére, ugyanakkor Európának szembe kell néznie azzal, hogy nincs közös külpolitikája és nincs közös védelmi politikája. Így egy katonai helyzetbe bekapcsolódni, „hamis megközelítés” lenne. Az uniónak alapvetően humanitárius segítséget kellene nyújtania, e téren sok lehetőséget még nem használtunk ki.