Harrach Péter, az országgyûlés alelnökeként, és a körzet képviselõjeként vett részt Kisnémediben, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott emlékmûavatáson, amelyen a településrõl kitelepített családokról is megemlékeztek. A környékbeli települések polgármestereinek, és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének képviselõi körében megrendezett színvonalas rendezvény keretében, Simicskó István mondott ünnepi beszédet.

 

 

<--more-->
Veresegyházon a Fidesz helyi szervezetének ’56-os megemlékezésén Harrach Péter felszólalásában arról beszélt, hogy a nemzeti ünnep sokszínû üzenetet hordoz a közösség, a haza és a szabadság szeretetérõl.

-A haza fogalmát és a hazaszeretet érzését elsõsorban a szülõknek kell továbbadniuk. Kétféle világszemlélettel találkozhatunk napjainkban, egyrészt a neoliberális gondolkodásmóddal, amelyben nincs helye a hazaszeretetnek, másrészt a hagyománytisztelõ szemlélettel, amelyben fontos szerepet kap a nemzethez tartozás tudata. – emelte ki a politikus.

– Talán mára már túljutott az ország azon a Kádár kori szemléleten, hogy a nemzet csak az országhatáron belül élõkre vonatkozó fogalom, ma már a fiatalok is hallottak a Kárpát-medencei magyarság közösségérõl. 1956 szellemiségének örökösei vagyunk. Tudjuk, hogy összetartozunk, és felelõsek vagyunk egymásért, akár a család, az egyház, a település, vagy a haza közösségérõl van szó. – fogalmazott Harrach Péter.

B.T.E.      

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
Tisztelt Ház! Hát azért sok mindent hallottak már ennek a Háznak a falai, el is bírják, de azért az ordas nagy hazugságokat nem kellene itt egymás arcába mondanunk.
Tisztelt Soltész Képviselõ Úr! Ön azt állította, hogy ha önök nem hívják fel a figyelmet a gyermekétkeztetés támogatásának csökkenésére, akkor bizony mi nem tettünk volna semmit.

HARRACH PÉTER (KDNP):
Tisztelt Elnök Asszony! Televízión néztem a vitát, és kénytelen voltam bejönni, mert megdöbbentett Szabó Zoltán hangneme. Bocsánatot kérek, néhány kérdést le kell szögeznünk. Az elsõ az, hogy a költségvetés helyzete nem magától olyan, amilyen, ez hét és fél év kemény munkájának az eredménye. Értem persze, hogy miért frusztráltak, de némi tiszteletet azért meg kellene adni a felszólalóknak. A frusztráltság agressziót szül, ezt látjuk most a szocialista padsorokban. Képviselõtársaim egy kis alázatot, tiszteletet, illõ nyugalmat.
A másik alapvetõ tény, amit le kell szögeznünk, hogy a költségvetésben arra van pénz, amit fontosnak tartunk. Ez a költségvetés olyan szemléletet tükröz, ami torz társadalomképet mutat. Tessék egy kicsit átgondolni, hogy mely rétegek kapnak támogatást és melyek nem.
Az önök költségvetési elõterjesztésében vissza kell térnem egy konkrét témára, az iskolai étkeztetésre. Azt nem az ellenzék terjesztette be, hanem a szocialista kormány. Ez védhetetlen. Az, hogy önök rájöttek, milyen bûnt követtek el, és utána megpróbálják jóvátenni, az egy dolog, de ne vitassák el az ellenzéktõl, hogy ezt õ vetette fel. Tehát arra van pénz, amit fontosnak tartunk, és most azért ülünk itt, hogy ezeket a pontokat megtaláljuk.

Munkahelyeik megõrzése érdekében október 15.-én Vác város fõterén demonstrációt tartottak a GE Hungary Kft. váci gyárának dolgozói. A rendezvényre meghívták, a Pest megyei egyes választókörzet parlamenti képviselõjét Harrach Pétert is, hiszen sokan a politikus körzetének kistelepüléseirõl járnak dolgozni a gyárba.

<--more--> 

Az amerikai vállalatot nem csak a gazdasági válság befolyásolja, hanem az is hogy az unió energiatakarékossági elõírása szerint a hagyományos izzókat ki kell vonni a forgalomból és gyártásukat 2012 szeptemberével le kell állítani.

Harrach Péter arról beszélt, hogy néhány parlamenti és helyi képviselõ szolidáris, és kiáll a környékbeli emberek mellett, akiknek a biztonságérzete most megrendült.
-Mert mit szeretnének ezek az emberek? – kérdezte. – Dolgozni! –felelt a kérdésre, a demonstrálókkal együtt. – Ez különösen fontos akkor, amikor manapság sokan munka nélkül akarnak élni, naplopással vagy ügyeskedéssel boldogulni. Ki kell állni azok mellett, akik dolgozni akarnak! Ez nem lehetetlen kérés. Itt családok jövõje a tét! –hangsúlyozta- Szükség van a mûködõ tõkére, ezért az állam jelentõs adókedvezményeket, és támogatásokat nyújtott a multinacionális cégeknek. Cserébe partnerségre számít. Arra, hogy az amerikai cég felelõsséggel viseltetik a magyar dolgozók iránt, és hasonló biztosítékokat nyújt, mint a nyugati országok munkavállalóinak. Bízunk abban, hogy a cég korrekt partner lesz a tárgyalásokon, és folytatja magyarországi mûködését. – mondta el Harrach Péter.  

Selmeczy György, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének (TDFSZ) titkára felszólalásában kiemelte, a cég több termék elõállítását megszünteti hazánkban, melyeket Távol-Keletrõl fog beszerezni, és a több mint ötven éves váci gyárat a bezárás veszélye fenyegeti.

Egy Kosdról érkezett tüntetõ elmondta, a környékbeli településeken sok családos embernek egyetlen munkalehetõsége a „Váci Izzó”, hiszen nincs a közelben olyan nagyobb üzem, amely mûszerészeket foglalkoztatna.

– Két év alatt 1600 fõrõl 600 fõre zsugorodott a létszám. A cég a törvényekre hivatkozva, és azok betartásával , de folyamatosan leépít. Karácsonyig marad a létszám, akkor új szabályok jönnek és folytatódik az elbocsátás. A váci gyár már rég nem gyárt hagyományos izzókat, csak fénycsöveket, arra pedig folyamatosan szükség van, tehát sem a recesszió, sem az uniós elõírás nem vonatkozik ránk.
Brockhauser Edit

A szobi Fekete István Általános iskola alapkõletételének tíz éves évfordulóját színes születésnapi rendezvénnyel ünnepelte. Az alapkõletételen részt vett Harrach Péter, akit most szintén meghívtak az ünnepségre.

 

 

<--more-->
A meglévõ iskolához kapcsolt új, 14 tantermes szárnyban könyvtár és informatika terem is várja a diákokat. Az összes szobi gyerek 6-14 éves korig most már egy épületben tanulhat. A 155 millió forintos beruházásra egy egyházi ingatlan vagyonkiváltását követõen kerülhetett sor. A szobi iskola a kistérségi integrált intézmények székhelye lett.

Harrach Péter egy Tamási Árontól vett idézettel kezdte ünnepi köszöntõjét.
-Mi dolgunk a világban? Az, hogy valahol otthon legyünk benne. Ez az otthon a hazánk, amelyet szeretünk, ismerjük a múltját, a történelmét, és ha kell áldozatot is képesek vagyunk hozni érte. Aztán az a település ahol élünk, amelyet gondozunk, és ahol lakunk, a családunkkal. Ennek az otthonérzetnek része az iskolánk is, amely nem csak egy épület. Az iskoláinkban egy közösség részeivé válunk, amelynek szellemisége meghatározza a jövõnket. Azt kívánom, legyenek emlékezetesek az itt töltött évek, Isten éltessen valamennyiteket. – mondta el a képviselõ.  
Ezt követõen Remitzky Zoltán polgármester mondta el ünnepi beszédét, felidézve az iskola történelmét, majd hagyományos ceremóniaként az elsõsök avatása következett.
Végül a tíz évvel korábbi tantestület tagjai gyújtották meg a születésnapi gyertyákat. A leköszönõ és az iskolabõvítésben közremûködõ igazgató, akit a gyerekek nagy tapssal köszöntöttek, búcsúbeszédében elmondta, két katedrálisa van az életnek, a templom a léleknek épül, az iskola a szellemnek.
B.T.E.

Harrach Péter fogadta a Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákcsoportját, és a határon túli iskolásokat meghívó Szt. István Gimnázium tanulóit. Az alelnök köszöntõjében kiemelte ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, de okosan kell kezelni azt, hogy más országok polgárai vagyunk. Beszélt a közös felelõsségrõl, amelynek elsõsorban az anyaország részérõl kell megnyilvánulnia. Ennek kapcsán sajnálatos emlékként idézte fel a kettõs állampolgársági népszavazás kudarcát. Különlegességként parlamenti dolgozószobáját is megmutatta a diákoknak, miközben elmondta, hogy családi kötõdése is van Székelyudvarhelyhez, hiszen egyik fiának a felesége onnan származik.

 

 

A Stabilitás és Pénzügykutató „A nyugdíjrendszer hosszú és rövidtávú stratégiai problémái” címmel szervezte meg konferenciáját.

 

 

<--more-->
Harrach Péter meghívott elõadóként vett részt a rendezvényen. Az alelnök a KDNP. nyugdíjreform programjáról beszélt.
-A nyugdíj problémáját társadalompolitikai és nem pénzügyi szempontból fogom vizsgálni. – mondta bevezetõjében Harrach Péter. –Társadalompolitikai intézkedésekhez világos társadalmi kép szükséges. A KDNP programjában két alapvetõ szempont a család és a munka.
A nyugdíjnak egyrészt biztonságot kell nyújtania, vagyis kiszámíthatónak kell lennie, másrészt viszont a rendszer finanszírozhatóságát kell biztosítani.
A család szempontja minden programelemünkben szerepel, például az adórendszerrõl megfogalmazott elképzelésünkben is. Az általunk javasolt családi adózás lényege, hogy aki több eltartottat nevel, kedvezõbben adózzon. A nyugdíjrendszerben is törekszünk a családi szolidaritásra, terveink között szerepel az, hogy a személyi jövedelemadó egy része a szülõ felé irányulhasson. A fenntarthatóság szempontjából fontos kérdés a demográfiai helyzet. Vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az országos átlag többszöröse a termékenységi mutató (egy felmérés szerint õk az általános iskolát el nem végzettek, és többnyire a segélyekre, szociális támogatásokra berendezkedve élnek). A gyermekeik nevelése viszont nem biztosítja azt, hogy a társadalom számára hasznos felnõtteké váljanak, így ezeknél a társadalmi csoportoknál a nevelést kell támogatnia a politikának. – hangsúlyozta Harrach Péter. Ezután kiemelte a KDNP. programjának néhány fontos elemét: a munkaadókat arra ösztönözné, hogy a gyermeket nevelõ munkavállalókat kedvezmények illessék, visszaállítaná a nyugdíj melletti munka adókedvezményeit, szétválasztaná a szociális és munkanyugdíjat, az állampolgári alapnyugdíj bevezetésével.
-A nyugdíjrendszer alapja a gazdasági növekedés, a demográfiai egyensúly, a foglalkoztatottság, és a járulékfizetési fegyelem, ezért fontosak a jó társadalomképpel rendelkezõ politikai döntések. – folytatta felszólalását Harrach Péter. – A KDNP. programjában szerepel a Társadalombiztosítási Tanács létrehozása, amely a parlamenttõl (politikai ciklusoktól) függetlenül hozza meg döntéseit. A nyugdíjkorhatár merevsége ellen hatna az egyéni számlavezetés, amely világosan mutatná, hogy az adott idõpontban történõ nyugdíjba vonuláskor mennyi lesz a nyugdíj. A programban szerepel a járulékfizetés átalakítása is. A munkavállaló az egyéni számlára fizetné a saját nyugdíjjárulékát, míg a munkaadó egy szolidaritási alapba. A KDNP. a pártszövetségen belül a családbarát intézkedések felelõse. – zárta beszédét Harrach Péter.

B.T.E.   

A Parlament Fõrendházi-termében tartott rendezvény mottójául „Az Európai Unió és a magyar ifjúság” gondolatát választották. A parlamenti széksorokat zsúfolásig megtöltõ fiatalokat, Harrach Péter az Országgyûlés alelnöke köszöntötte.

 

 

 

<--more-->
-A parlament nem csak a politikai viták színtere, hanem nemzeti zarándokhely is, ahol a Szent Koronát õrzik, amely nem csupán egy koronázási ékszer, hanem a nemzet egységének jelképe is. – mondta az alelnök. – Két kérdés tehetõ fel az ifjúsági nap kapcsán. Mit adhat a politika, általában a felnõttek a fiataloknak, illetve az, hogy mit adhat az ifjúság a társadalomnak?
Egy társadalom akkor egészséges, ha benne mindenki a „helyén” van, és alázatosan végzi a feladatával. Mit is jelent ez a szó? Nem azt, amire sokan gondolnak, mulyaságot, vagy erõtlenséget, hanem önismeretet, tudom ki vagyok, mire vagyok képes, és hol a helyem.
A felnõttek feladata, hogy helyet biztosítsanak a fiataloknak.
A társadalom egésze számára fontos a generációk közötti szolidaritás. Hogy egy példát mondjak, a nyugdíjakat a munkavállalók befizetései biztosítják.
Ahhoz, hogy a fiatalok egészséges felnõtté és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, megfelelõ családi háttér szükséges. Minden gyermeknek joga van családban élni. Az én –konzervatív- felfogásom szerint a család egy férfi és egy nõ tartós kapcsolatán alapszik. Ez a természetes modell és a legegyszerûbb megoldás. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az ember csodálatos lény, képes sok mindent pótolni, egy kiesõ szülõt is. A politika feladata, hogy a családoknak megfelelõ feltételeket biztosítson.
Végül arról, hogy mit adhat az ifjúság a felnõtt társadalomnak? A generációk szolidaritását, és a jövõbe vetett hitet. – fogalmazott Harrach Péter.

B.T.E.

Az Új Társadalom Szalon legutóbbi, október 8.-i rendezvényét új helyszínen, a New York palotában tartották. Az est meghívott elõadója Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója volt, aki a pártszervezet építésrõl, és kampánystratégiákról beszélt. A rendezvény díszvendége Zaid Naffa fõkonzul, a Jordán királyság képviseletében érkezett. A fõkonzul kiválóan beszél magyarul, és tolmács nélkül tartotta meg elõadását.

 

 

<--more-->
A szalon, több mint egy éve alakult, alapítói Harrach Péter az MKDSZ. elnöke, és dr. Bencsik Dávid Európa-jogász. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és az Új Társadalom Szalon, mint alapító szervezetek, egy új, határokon átívelõ közösség létrehozására törekednek, amely felvállalja a nemzeti és európai identitást.
Harrach Péter rövid köszöntõjében kiemelte „a hely új, de a szellem és a barátok a régiek”.

B.T.E.

“Aktív korúak ellátására egy családban egyidejûleg csak egy személy jogosult.” Így szól a költségvetési törvénytervezet szövege, és lassan eldõlni látszik: a szociológusok tiltakozása ellenére a tervezet átmegy majd az Országgyûlésen.
<--more-->
Ennek következtében elõreláthatólag azok a családok járnak majd a legrosszabbul, ahol mindkét szülõ alkalmas lenne dolgozni, de – munkalehetõség híján – kénytelenek az úgynevezett rendelkezésre állási támogatásból (RÁT) élni. Még rosszabb a helyzet, ha gyerekeket nevelnek. Ott viszont nem változnak a bevételek, ahol az egyik aktív korú családtag segélyt kap (azért, mert valamilyen oknál fogva nem alkalmas közcélú munka végzésére, s ezért kiesik az Út a munkához programból), a másik pedig rendelkezésre állási támogatást. A szociális tárca harminc-harmincötezerre becsüli azoknak a felnõtteknek a számát, akiktõl jövõre megvonnák a rendszeres jövedelmet, vagyis a 28 500 forintos RÁT.-ot. Úgy tudjuk, az intézkedés mögött valójában az Út a munkához program költségvetésének alultervezése áll, s a helyzetet kétségkívül tovább rontja a válság.

Szociális szakemberek aggódnak a tervezet miatt. Úgy vélik, annak a felnõttnek, akitõl az állam elveszi az utolsó bevételét is, valószínûleg nem jelent majd komoly vigaszt, hogy képzési programokban és a Közmunka Tanács által szervezett közmunkában vehet részt, illetve vállalhat közhasznú munkát is a Regionális Munkaügyi Központok szervezésében.

A mélyszegénységben élõk helyzetét ráadásul tovább nehezíti, hogy a munkanélküliség a válság miatt már tíz százalék körüli, és a segélyezettek száma 210 ezerrõl egy év leforgása alatt közel háromszázezerre nõtt. Vagyis: jól képzettek tömegei is beáramlanak az állásukat vesztettek világába. Õk feltételezhetõen lekötik azokat a kapacitásokat, amelyekre az állam közmunkát szervez. Az Út a munkához keretében szervezett közcélú munka sem képes felszívni az összes, dolgozni akaró embert, így nem világos az sem, hogyan lenne képes az onnan kiszoruló tízezres tömeg beleférni a közmunka- és a közhasznú munkaprogramokba.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõ-helyettese azt mondja: az Út a munkához jó irány a szociálpolitikában, mert a munka jobb eszköz a létfenntartáshoz, mint a segély. Az ellenzék már régóta ebbe az irányba terelné a rendszert. Ugyanakkor nem tagadja, hogy a program feszültségeket okoz: sok, minimálbéren foglalkoztatott ember azt látja reggel a munkába menet, hogy mások, ugyanannyi pénzért csak a kapát támasztják, és “laza munkafegyelem mellett ugyanazt a bért keresik meg”, míg nekik a túlórával terhelt rengeteg munka, és a munkahely elveszítése miatti félelem jut. Harrach szerint tökéletesíteni kellene az Út a munkához programot, nem kellene ilyen szélesre tárni a közcélú munkára alkalmasak körét: annak kell biztosítani a közcélú munkát, aki valóban akar és tud dolgozni, de számára értelmes munkát kell találni. Harrach az “egy család egy segélyezett” elvre azt mondja: a válság megoldását nem a legszegényebb embereken kellene kezdeni. – Ez a lépés növeli a szegénységet, és a szegény gyerekek számát – jelenti ki.

Népszabadság cikk
2009. október 5.
Ónody-Molnár Dóra írása
(a honlap terjedelméhez átszerkesztve)

A kosdi önkormányzat kedves hagyománya, hogy az adott évben született kisbabáknak, bemutatkozó ünnepnapot tart a település mûvelõdési házában. Mint Horgi József alpolgármester elmondta, a rendezvény lényege, hogy a szülõk megmutathatják kisbabáikat, legszentebb büszkeségeiket, a falu színe elõtt. Idén húsz baba született.

 

 

 

<--more-->
A gyermekszám növelése érdekében az önkormányzat több lépést is tesz, uniós forrásból óvodabõvítésbe kezdett, és két éven belül bölcsõdét is szeretne nyitni. Fiatal, kisgyermekes családokat igyekeznek a faluba „csábítani”, ezért évek óta parcelláznak építési telkeket.

A rendezvényen megjelent Harrach Péter a parlament alelnöke, a körzet képviselõje, aki felszólalásában kiemelte, hogy minden gyermeknek joga van családban élni.
-Tizedik alkalommal tartjuk ezt a rendezvényt, és ilyen alkalmakkor a politikus általában a családpolitikáról beszél. Ma mégsem errõl szólnék, hanem arról, hogy egy kisgyermeknek elsõsorban nem a pénz, hanem az érzelmi biztonságot nyújtó szülõi háttér számít. Az a természetes, ha a családban két szülõ van, és ha az édesapa meg az édesanya egymást szeretve-tisztelve él, a gyermekbõl egészséges felnõtt válik. –fogalmazott a képviselõ.

Varga Lajos katolikus püspök, és Smidt Ferenc református tiszteletes is szólt néhány szót az egybegyûltekhez. Tekintettel a kisbabákra, rövidre szabott mûsorral köszöntötték a megjelent családokat.  Ezután névvel szólítottak meg minden kisbabát, és a képviselõ valamint a polgármesterasszony, és helyettese átnyújtották az ajándékcsomagokat, az emléklapokat, és a virágokat.

B.T.E.