A rövid emlékmûsort követõen, Harrach Péter, a KDNP. alelnöke szólt a több száz fõs hallgatósághoz. Néhány gondolat a beszédbõl.

-Nemzetünk történelmének vannak nagy pillanatai és nagy személyiségei, akik nekünk is példát mutatnak, és üzennek emberségrõl, bártorságról, hazaszeretetrõl. Õk másként élték meg a hazaszeretet, mint kortársaink többsége. Ma sokan avítt fogalomnak tekintik azt. Ezek az emberek a fogyasztói szemlélet képviselõi. Aki képes közösségben gondolkodni, az képes a hazáját is szeretni. – fogalmazott a képviselõ. – A másik fontos jellemvonás a bátorság. Az a bátor, aki akkor is megteszi a kötelességét, ha az számára semmilyen elõnnyel nem jár, sõt olykor áldozatot is követel. Ma ki a bátor a közéletben? Aki szembe mer szállni a neoliberális politika ránk erõltetett tabuival, és le meri dönteni azokat. Mi keresztény szemmel nézzük ezeket a kérdéseket, az emberi méltóságot és a társadalom rendjét tartjuk szem elõtt.

-161 évvel ezelõtt elõdeink választ adtak a kor kérdésére. A jó válaszhoz cél és hit kell. Akkor jó választ volt a forradalom. Ahogy reagálunk egy helyzetre sokszor fontosabb, mint maga a kiváltó helyzet. Ma sokan reményvesztéssel válaszolnak napjaink nehéz helyzetére. Talán hiányzik a cél és a hit? A nagy történelmi pillanatok nemzeti egységet is teremtettek. Most demokrácia van, ahol a néppel össze kell fogni, és azt tenni amit õ kíván, nem csak odaállni elé, hogy kövessetek. A népet tisztelni kell, és nem becsapni, mert csak akkor lehet összefogni vele. A jó vezetõ tegye meg az ország érdekében amit kell, függetlenül a saját túlélésétõl. – hangsúlyozta Harrach Péter.

-Az európai közösségben is meg kell védenünk nemzeti érdekeinket. El kell felednünk a régi reflexet, a bólogatást, akkor is, ha ma már azt nem Moszkva felé teszik. Mi keresztény optimizmussal tekintünk hazánk sorsa elé. A magyarság képes lesz legyõzni a nehézségeket, hogy szebb jövõt építsen. – zárta ünnepi beszédét az alelnök.

Az ünnepség zárásaként a résztvevõk fáklyás felvonulást tartottak, és elhelyezték a megemlékezés virágait a Kossuth szobornál.

<--more-->
A zászló felszentelése során Dr. Beer Miklós megyéspüspök arról beszélt, hogy a zászló az összetartozás és a közös felelõsség jelképe. Sipos Bulcsú Kadosa esperes arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelkép mögött legyen cél, amely hûségre, fogadalomra kötelez.
Csóti András, az ünnepség szóvivõje elmondta, nagy megtiszteltetés a 150 éves intézménynek a zászló odaítélése. Ezután a március 15.-i nemzeti ünnep alkalmából kiosztották a dolgozói jutalmakat, majd felkérték Harrach Pétert, hogy mondja el a rendezvény záróbeszédét.

B.E.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament feloszlatásáról szóló országgyûlési határozati javaslatnak egyetlen indoka van, ez pedig a kormány alkalmatlansága. Ennek néhány következményérõl mint szeretnék szólni, illetve egy-két példát bemutatni erre.

Hadd mondjak néhány konkrét példát arra, ami igazolja ezt az alkalmatlanságot. Kezdem az államadóssággal. Az államadósság GDP-arányos mutatója ’98-ban, amikor a polgári kormány átvette a felelõsséget, 59 százalék volt. Amikor leadtuk, 53 százalékra sikerült csökkenteni. És most mi a helyzet? Ha figyelembe vesszük a még tartalékban levõ kölcsönt is, akkor 74 százaléknál tartunk. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is közelíti a 70 százalékot a már igénybe vett kölcsönnel együtt. Vagy ha abszolút számokat akarunk mondani, -természetesen figyelembe véve, hogy a forint árfolyama ezt befolyásolhatja,- hat év alatt 9 ezer milliárdról 19 ezer milliárdra sikerült növelni az államadósságot. Ez nem az alkalmasság bizonyítéka, hiszen nemcsak a mai helyzetünk vált lehetetlenné, hanem gyermekeink és unokáink helyzete is.

De az alkalmatlanságnak a társadalmi problémák kezelésében is vannak példái. Én most nem szeretnék a legsúlyosabbról, a közbiztonság alakulásáról szólni, hiszen utánam Simicskó István fog errõl beszélni, õ illetékesebb erre. De hadd említsem a szociális kérdés kezelését. Mi történt elsõ lépésként a baloldali kormány intézkedései között? Úgy módosították a szociális törvényt, aminek eredményeképpen megnõtt a segélybõl élõk száma. És miután ez saját polgármesterei körében is heves tiltakozást váltott ki, következett a második lépés, és megpróbálták kezelni a problémát. Hogyan? Úgy felpuhították a megoldást, visszavonták az MSZP-s képviselõk módosító javaslatait is, hogy egyetlen eredménye lett a módosításnak, hogy az önkormányzatokra új terhet raktak. Így kezeli ez a kormány a társadalmi kérdéseket.

Ez dilettantizmus, vagy ha úgy tetszik, impotencia. Ezért van szükség a parlament feloszlatására, és ezért van szükség egy problémát kezelni képes új kormányra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ebbõl az következik, hogy az áfaemelés leginkább a kisjövedelmûeket sújtja. Éppen ezért nyújtottuk be ezt a módosítást, hogy az alapvetõ élelmiszerek áfáját csökkentsük 5 százalékra, és ezzel tehermentesítsük azokat, akik a válság kapcsán egyébként is a legnagyobb terhet viselik. Számításaink szerint ez családonként 4 ezer forinttal megkönnyítené a nehéz helyzetben levõk sorsát.

Kérem, hogy kezdeményezésünket az Országgyûlés vegye tárgysorozatba. Köszönöm szépen.
(Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Az Új ember katolikus hetilap a pápa szavai mellett, két hazai politikus vélekedését is közzé tette
<--more-->
A pápa szavai Magyarországról
(részletek)
„Etikai alapokra kell építeni a gazdasági és politikai életet irányító erõket” – mondta XVI. Benedek pápa Balassa Jánosnak, Magyarország új szentszéki nagykövetének amikor bemutatkozó látogatáson fogadta Rómában. Magyarország jelentõsen elõrehaladt a szabad és demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásában. Az újonnan megszerzett szabadság olykor azzal a veszéllyel jár, hogy a keresztény és emberi értékeket más eszmékkel cserélik fel. A Szentatya hangsúlyozta a család jelentõségét. Meg kell õrizni társadalmunknak ezt az alapvetõ elemét, amely minden kultúra és nemzet életében központi helyet foglal el. Magyarországon a katolikus egyház ismét szabadon hirdetheti az evangéliumot. Nem keres magának kiváltságokat, de részt kíván venni a nemzet életében, természetének és küldetésének megfelelõen. A pápa imáiról biztosította a nagykövetet, hogy a most kezdõdõ diplomáciai küldetése tovább erõsítse a Szentszék és a Magyar Köztársaság baráti kapcsolatait, majd azzal búcsúzott: Isten áldja meg Magyarországot!  (forrás: VR)  

A lapban megjelent Szili Katalinnak a Parlament elnökének, és Harrach Péternek az MKDSZ. elnökének véleménye.

Harrach Péter levelét az alábbiakban olvashatják:

A Szentatya beszédében három lényeges kérdést érintett, Európa eszmei zavarát, a család fontosságát és az egyház-állam kapcsolatát. Szólt arról, hogy az európai kultúrában mélyen gyökerezõ keresztény és emberi értékeket mással cserélik fel. Ezek az eszmék téves emberképbõl táplálkoznak. A diplomácia nyelvén megfogalmazott utalások a lényegrõl szólnak, de természetesen konkrét példák nélkül. Mi nyugodtan megtehetjük, hogy továbbgondoljuk az elmondottakat.
Azt látjuk, hogy a neoliberális dogmák hirdetõi új tartalmakat adnak a régi pozitív fogalmaknak, és ezekkel fedik el hamis törekvéseiket. Mindenre kiterjesztett relativizmusukat a tolerancia címkéjével próbálják elfogadhatóvá tenni. Ez ad korlátlan teret a migrációnak, amivel Európa saját sírját ássa. A más vallásúak és világnézetûek iránti toleranciára hivatkozva mellõznek keresztény szimbólumokat és fogalmakat. Valójában egyházellenességüket álcázzák. Ugyancsak a toleranciára hivatkoznak, amikor a dekadens életforma egyenlõ esélyeit hirdetik a természetes és egészséges emberi magatartással szemben. Errõl a keresztény embernek határozott véleménye van. Minden emberre megértéssel és tisztelettel tekintünk, de eszménynek azt tartjuk, amit a Szentírás tanít. Jelen esetben, hogy a Teremtõ az embert férfinak és nõnek teremtette.
A pápa arra bíztat, hogy építsük etikai alapokra gazdasági és politikai életünket. Az üzenet egyértelmû egy morális válságba sodort ország részére. A keresztények mindig tudták, hogy a normák a társadalmi rendet is megõrzik. Európa minden országának szüksége lenne erre, hogy ne egy hanyatló világ dekadens képét mutassák. Ehhez hozzátehetjük, nem helyes, ha egy ország vezetõi kritika nélkül kiszolgálják a téves és káros eszmeiség nemzetközi képviselõit.
Azért sem, mert ez az eszme kifejezetten családellenes. Pedig a család az egészséges személyiség és a mûködõképes társadalom nélkülözhetetlen feltétele. A családok többsége ma Magyarországon is rossz állapotban van. Egyre kevesebben tapasztalják meg az alapvetõ igazságot, hogy családban élni jó. Ehhez járul, hogy hazánkban ma a kormánynak nincs családpolitikája.
Amikor a Szentatya kihangsúlyozza a család fontosságát, utal arra, hogy a szülõ a gyermek nevelésének elsõszámú felelõse, többek között az iskola szabad megválasztásával, ami egyházi iskola is lehet. Azt már én teszem hozzá, egy iskolát akkor lehet választani, ha létezik és létezése hosszú távon akkor biztosított, ha egyenlõ esélyeket kap az állami iskolákkal. Ma ez nálunk nem így van, az állam törvénytelenül visszatartja az egyházi iskolák támogatásának egy részét.
A Szentatya reményét fejezi ki, hogy a kölcsönös jóindulat és párbeszéd lesz az egyházi kérdések megoldásának útja. Bár már ott tartanánk.

Harrach Péter

A FIDESZ és a KDNP.( Szijjártó Péter, Varga Mihály, valamint Harrach Péter és Soltész Miklós aláírásával) törvényjavaslatot nyújt be, hogy az alapvetõ élelmiszerek áfáját 20-ról 5 százalékra csökkentsék.

Forrás: Fidesz.hu

Forrás : KDNP

– Az 1995-ös vízügyi törvény és a 2006-os kormányrendelet egyes részeiben ellentmondás van, például már a nagyvízi meder definíciójában is. Egyértelmûen szigorodott a nagyvízi meder meghatározása, mert nem mindegy, hogy a mértékadó legmagasabb árszintet veszik figyelembe, vagy azt a területet, amelyet rendszerint elborít a víz. A jogalkalmazó (vízügyi hatóság) munkája is vitatható, hiszen nem tájékoztatta megfelelõen a lakosságot a rendelet végrehajtásának várható következményeirõl, melynek lefolytatásáról csupán a polgármesteri hivatalokba kifüggesztett hirdetményekrõl lehetett tájékozódni. – folytatta Harrach Péter.

– Ismét az átgondolatlan kormányzás következményével állunk szemben. Az eljárást fel kell függeszteni, és a kormányrendeletet vissza kell vonni. Erõs és hatékony államra van szükség, amely meg tudja védeni a polgárait. Nem az új mederkijelölés a megoldás, hanem a gátak építése. Országgyûlési határozati javaslatot fogok tenni, a rendelet visszavonására, és újraalkotására. – tájékoztatott a képviselõ.

B.T.E.

A lakossági kérdések, hozzászólások azt vetették a rendeletalkotók szemére, hogy az állam ki akar vonulni az árvízvédelembõl, és gátépítés helyett a felelõsséget az ingatlantulajdonosokra kívánja hárítani. Úgy vélték, térképkijelöléssel nem lehet megállítani az árvizet. Többen megkérdezték, milyen konkrét okai vannak az új ártér kijelölésének, és hogy miért kell ezt rájegyezni a tulajdoni lapokra? Felháborítónak tartották, hogy faliújságra kifüggesztett „hirdetményen” tájékoztatták a lakosságot, holott az emberek nem tudják milyen jogkövetkezményekkel kell számolniuk: építési tilalom, forgalomképtelen és leértékelõdõ ingatlanok, hitel és biztosításkötés ellehetetlenülése. Az önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen területük jó részén ezután nem tudnak fejleszteni, és pályázni. (Szõdliget területének egyharmada kerülne medertérbe.) Egy felszólaló jogász szerint, a törvény magasabb rendû jogforrás, mint a kormányrendelet, és a törvény nem adott a kormánynak meghatalmazást ennek a rendeletnek a megalkotására, így a vízügyi hatóság ne tegyen eleget az alacsonyabb rendû jogforrásnak és függessze fel a végrehajtást. A fórumon kiderült sok a jóhiszemû vásárló, aki nem is sejtette, hogy árterületen van az ingatlana. Kiderült az is, hogy több ingatlan tévesen került fel a vízügyi hatóság listájára, például a váci várat is besorolták az árvízveszélyes ingatlanok közé, amely várdombon áll, és évszázadok óta nem volt víz alatt.

A hatóság képviselõi elmondták, hogy a tévedésbõl felkerült ingatlanokat egyenként megvizsgálják, hiszen nem tulajdonosi adatok, hanem HRSZ. alapján dolgoznak, és ha jogos kiveszik a medertérbõl. Erre azt kérte Szõdliget polgármestere, hogy minél nagyobb számban kérjék az ingatlanok megvizsgálását a lakók, így a hatóság a határozat hozataláig hátralévõ két hétben már nem tudja valamennyit felülvizsgálni. ( Január 24.-én jár le a rendelet kifüggesztését követõ hatvannapos határidõ.)

Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje felszólalásában kiemelte, hogy a vízügyi törvény és a kormányrendelet ellentmondásban vannak egymással, például már a nagyvízi meder definíciója sincs összhangban a két szövegben.

– Az árvízvédelem állami felelõsség, ezért erõs és hatékony államra van szükség, amely meg tudja védeni a polgárait. Az eljárást fel kell függeszteni, a kártérítés módját ki kell dolgozni, össze kell hangolni a törvényeket, és be kell adni egy országgyûlési határozati javaslatot, amely kötelezi a kormányt a szükséges intézkedések meghozatalára, az-az vissza kell vonni a kormányrendeletet, és újraalkotni. Mivel jelenleg a parlament nem ülésezik és interpellálni nem lehet, írásban fordulok a szakminiszterhez a felsoroltak érdekében, továbbá a nyilvánosság erejét kihasználva, igyekszem felhívni a figyelmet a problémára. – vázolta elképzelését a politikus, melyet a közönség tapssal fogadott.  

A fórum zárásaként a vízügyi hatóság kijelentette, mivel jelenleg a tényállás tisztázása zajlik a hatóságnál, vagyis az írásos panaszok felülvizsgálata, és mindez ezres nagyságrendû, a hátralévõ közel két hétben ez a munka már nem kivitelezhetõ, így az eljárást fel fogják függeszteni!

B.T.E.