Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Szijjártó Péter és Harrach Péter közös sajtótájékoztatót tartott február 12.-én „Megszorítás helyett adócsökkentés” címmel

Share Button
A kormány átalakítaná a GYED, a családi pótlék, és a GYES rendszerét, valamint elvonná a 13. havi nyugdíjat. Ennek kapcsán Harrach Péter arról beszélt, hogy a Bokros érához tudja hasonlítani a megszorítások legújabb csomagját.  
<--more-->
– Akkor terjedt el az a szólás, hogy aki gyermeket vállal, az egyben szegénységet vállal. Most is a legnagyobb terheket viselõket, a dolgozó és gyermeket nevelõ családokat sújtja  a kormányzat. Felmérések szerint a GYED a legalkalmasabb az állami juttatások közül a gyermeknevelési kedv ösztönzésére. Ugyanakkor a GYED igénybevételét szabályozó új rendelkezésben többek között az szerepel, hogy a juttatás feltétele – pályakezdõ fiataloknál – a legalább egy éves munkaviszony, illetve aki például csak 14 hónapot dolgozott annak ugyanannyi idõre járna a GYED. Mindez demográfiai rombolást eredményez. – mondta a képviselõ. Hozzátette, a családi pótlék megadóztatása leginkább az átlagjövedelembõl élõket sújtaná, akik már amúgy is nagy terheket hordoznak. A megszorító csomag idõseket érintõ részére utalva kijelentette, a kormány azt tervezi, hogy aki 2010 után megy nyugdíjba, annak már ne járjon a 13. havi nyugdíj. A sajtótájékoztató végén Harrach Péter pár szóban kitért a miniszterelnök reformjavaslataira is.
– Gyurcsány Ferenc átveszi a polgári oldal javaslatait, mint például a „segély helyett munkát” programot, vagy az adócsökkentés elvét, de az újabbnál újabb ötletek vagy kioltják az elõzõeket, vagy a lobbi csoportok úgy felpuhítják a törvénytervezetet, hogy az már nem lesz hatékony. – tette hozzá.

A FIDESZ és a KDNP.( Szijjártó Péter, Varga Mihály, valamint Harrach Péter és Soltész Miklós aláírásával) törvényjavaslatot nyújt be, hogy az alapvetõ élelmiszerek áfáját 20-ról 5 százalékra csökkentsék.

Forrás: Fidesz.hu

Kereszténydemokrata Bál 2009.

Share Button
Február 14-én került sor a III. Jótékonysági Kereszténydemokrata Bálra, a Magyar Kultúra Házában. A rendezvény fõvédnöke dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, védnöke Harrach Péter, az MKDSZ elnöke volt.
Kereszténydemokrata Bál 2009. Kereszténydemokrata Bál 2009.
Az MKDSZ, mint keresztény kulturális egyesület feladatának tekinti társadalmi események szervezését. Legsikeresebb rendezvényei a Szalon és a Bál. Mindkettõnek sikerült hagyományt teremteni, az egyik havonta, a másik évente ismétlõdõ esemény.
Február 14.-én szombaton volt a bál, amelynek sikerét négy feltétel teljesülése adta. Színvonalas volt a mûsor, jó volt a vacsora, remek a zenekar és nagyvonalú a jótékony célú adakozás. Az idei bálon is határon túli – ezúttal kárpátaljai – magyar oktatási intézmény kapta az összegyûlt félmillió forint adományt.

Forrás : KDNP

Sajtótájékoztató a nagyvízi medrek kijelölésérõl szóló kormányrendelet végrehajtásáról

Share Button
Sajtótájékoztató a nagyvízi medrek kijelölésérõl szóló kormányrendelet végrehajtásárólHarrach Péter az I. sz. körzet parlamenti képviselõjeként, január 14.-i sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy ismét egy ügyefogyott kormányzati intézkedés történt.  
<--more-->
– Lokális problémának tûnhet, de nem az, mert az elhibázott kormányrendelet, országosan több mint 100 ezer családot érint hátrányosan. A nagyvízi medrek (árterek) kijelölésére vonatkozó rendelet végrehajtása során az ingatlanok tulajdoni lapjára rákerül, hogy árvízmederben vannak, ezáltal azokra hitelt felvenni, biztosítást kötni nem lehet, értékcsökkenés állhat elõ, és építési korlátozások sújthatják. Ez nem csak magántulajdonokat érint, hanem sok önkormányzati területet is, amelyek ezután nem tudnak fejleszteni, pályázni. Ráadásul több ingatlan tévesen került fel az ártérbe tartozó helyrajzi számokat tartalmazó listára. – kezdte beszámolóját a politikus.

– Az 1995-ös vízügyi törvény és a 2006-os kormányrendelet egyes részeiben ellentmondás van, például már a nagyvízi meder definíciójában is. Egyértelmûen szigorodott a nagyvízi meder meghatározása, mert nem mindegy, hogy a mértékadó legmagasabb árszintet veszik figyelembe, vagy azt a területet, amelyet rendszerint elborít a víz. A jogalkalmazó (vízügyi hatóság) munkája is vitatható, hiszen nem tájékoztatta megfelelõen a lakosságot a rendelet végrehajtásának várható következményeirõl, melynek lefolytatásáról csupán a polgármesteri hivatalokba kifüggesztett hirdetményekrõl lehetett tájékozódni. – folytatta Harrach Péter.

– Ismét az átgondolatlan kormányzás következményével állunk szemben. Az eljárást fel kell függeszteni, és a kormányrendeletet vissza kell vonni. Erõs és hatékony államra van szükség, amely meg tudja védeni a polgárait. Nem az új mederkijelölés a megoldás, hanem a gátak építése. Országgyûlési határozati javaslatot fogok tenni, a rendelet visszavonására, és újraalkotására. – tájékoztatott a képviselõ.

B.T.E.

Lakossági fórum a nagyvízi medrek (árterek) kijelölése miatt

Share Button
Lakossági fórum a nagyvízi medrek (árterek) kijelölése miattJanuár 13.-án Szõdligeten, több mint ötszáz helyi érintett, a térségi önkormányzatok polgármestereinek, valamint a körzetek parlamenti képviselõinek részvételével, parázs hangulatú lakossági fórum zajlott a nagyvízi medrek ügyében hozott kormányrendelet végrehajtása miatt. A fórumon a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség szakemberei igyekeztek válaszolni a kérdésekre.
<--more-->
A vízügyi hatóság tájékoztatójával kezdõdött a fórum, amelynek során az országszerte több mint százezer családot érintõ intézkedés hátterét igyekeztek megindokolni. Elmondták, a védmûvel nem rendelkezõ területeken a legmagasabb vízállás ( 1956-os )adat lett kivetítve a parti területekre ( szintvonalas terv alapján), amelyek elöntésre kerülhetnek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabály régi (1995.-ös), csak nem ismerték az emberek, amíg a most végrehajtásra kerülõ kormányrendelet ( 2006-os) a figyelem középpontjába nem került. A legfontosabb, hogy a nagyvízi medrekben ( régen árterek)  fekvõ ingatlanok tulajdoni lapjára rákerül egy széljegy, így adás-vétel vagy parcellázás során ismertté válnak az ilyen területekre vonatkozó szabályok. Hozzátették, azért most került sor erre, mert technikailag és térinformatikailag elkészült az ehhez szükséges háttér.

A lakossági kérdések, hozzászólások azt vetették a rendeletalkotók szemére, hogy az állam ki akar vonulni az árvízvédelembõl, és gátépítés helyett a felelõsséget az ingatlantulajdonosokra kívánja hárítani. Úgy vélték, térképkijelöléssel nem lehet megállítani az árvizet. Többen megkérdezték, milyen konkrét okai vannak az új ártér kijelölésének, és hogy miért kell ezt rájegyezni a tulajdoni lapokra? Felháborítónak tartották, hogy faliújságra kifüggesztett „hirdetményen” tájékoztatták a lakosságot, holott az emberek nem tudják milyen jogkövetkezményekkel kell számolniuk: építési tilalom, forgalomképtelen és leértékelõdõ ingatlanok, hitel és biztosításkötés ellehetetlenülése. Az önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen területük jó részén ezután nem tudnak fejleszteni, és pályázni. (Szõdliget területének egyharmada kerülne medertérbe.) Egy felszólaló jogász szerint, a törvény magasabb rendû jogforrás, mint a kormányrendelet, és a törvény nem adott a kormánynak meghatalmazást ennek a rendeletnek a megalkotására, így a vízügyi hatóság ne tegyen eleget az alacsonyabb rendû jogforrásnak és függessze fel a végrehajtást. A fórumon kiderült sok a jóhiszemû vásárló, aki nem is sejtette, hogy árterületen van az ingatlana. Kiderült az is, hogy több ingatlan tévesen került fel a vízügyi hatóság listájára, például a váci várat is besorolták az árvízveszélyes ingatlanok közé, amely várdombon áll, és évszázadok óta nem volt víz alatt.

A hatóság képviselõi elmondták, hogy a tévedésbõl felkerült ingatlanokat egyenként megvizsgálják, hiszen nem tulajdonosi adatok, hanem HRSZ. alapján dolgoznak, és ha jogos kiveszik a medertérbõl. Erre azt kérte Szõdliget polgármestere, hogy minél nagyobb számban kérjék az ingatlanok megvizsgálását a lakók, így a hatóság a határozat hozataláig hátralévõ két hétben már nem tudja valamennyit felülvizsgálni. ( Január 24.-én jár le a rendelet kifüggesztését követõ hatvannapos határidõ.)

Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje felszólalásában kiemelte, hogy a vízügyi törvény és a kormányrendelet ellentmondásban vannak egymással, például már a nagyvízi meder definíciója sincs összhangban a két szövegben.

– Az árvízvédelem állami felelõsség, ezért erõs és hatékony államra van szükség, amely meg tudja védeni a polgárait. Az eljárást fel kell függeszteni, a kártérítés módját ki kell dolgozni, össze kell hangolni a törvényeket, és be kell adni egy országgyûlési határozati javaslatot, amely kötelezi a kormányt a szükséges intézkedések meghozatalára, az-az vissza kell vonni a kormányrendeletet, és újraalkotni. Mivel jelenleg a parlament nem ülésezik és interpellálni nem lehet, írásban fordulok a szakminiszterhez a felsoroltak érdekében, továbbá a nyilvánosság erejét kihasználva, igyekszem felhívni a figyelmet a problémára. – vázolta elképzelését a politikus, melyet a közönség tapssal fogadott.  

A fórum zárásaként a vízügyi hatóság kijelentette, mivel jelenleg a tényállás tisztázása zajlik a hatóságnál, vagyis az írásos panaszok felülvizsgálata, és mindez ezres nagyságrendû, a hátralévõ közel két hétben ez a munka már nem kivitelezhetõ, így az eljárást fel fogják függeszteni!

B.T.E.
 

Önökért dolgozunk

Share Button
Harrach Péter és a KDNP parlamenti indítványai

A kereszténydemokraták kiemelten foglalkoznak a nyugdíjasok, a gyermekek valamint a családok érdekeinek védelmével, és a parlamenti ellenzékiség lehetõségeit maximálisan kihasználva, ehhez politikai támogatást igyekeznek biztosítani. Az alábbi összefoglaló Harrach Péter egyénileg, valamint a KDNP. frakcióval közösen benyújtott javaslatairól készült.
<--more-->
2007. februárjában parlamenti politikai vitanapot kezdeményezett Semjén Zsolt pártelnök és Harrach Péter alelnök „Jövõnk esélye a gyermek” címmel. Ugyanebben a hónapban négy KDNP.-s képviselõ, köztük Harrach Péter a családi jövedelemadó ügyében nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot. A párt igazságtalannak tartja, hogy aki nem tart el gyermeket, ugyanannyi adót fizet, mint aki másokról is gondoskodik. Választható adózási formának javasolták a családi adózást, amelyben a családtagok jövedelmét összevonnák, és az eltartottak számától függõen elosztanák. Kétgyermekes családokban ez 25 százalékos adócsökkenést is jelenthetne.
A február 26.-i ülésnapon Harrach Péter a népesedési helyzet kapcsán intézett szóbeli kérdést a szociális miniszterhez. Vitatta a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a hagyományos családmodelltõl eltérõ együttélési formák segítenék a gyermekvállalási kedvet, és ennek ellenkezõjét adatokkal bizonyította. Nem értett egyet azzal sem, hogy a kormány külön programokkal segítené az ázsiai migránsok bevándorlását a demográfiai mutatók javítása érdekében. Kiss Péter miniszter úgy reagált, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol toleránsabb a társadalom az egyéb együttélési formákkal. A migrációs programról elmondta, hogy csak egy mûhelymunka volt.
2007. októberében a KDNP. frakció benyújtotta nyugdíjkoncepcióját. Az önálló kötetben is kiadott anyag, a normaszöveg mellett háttértanulmányokat is tartalmaz. A javaslat lényege, hogy a nyugdíjat elsõsorban a megfizetett járulék összege határozza meg. A nyugdíjkorhatárt 62 életévtõl állapítja meg, és sok más javaslattal ellentétben nem növeli azt. Biztosítja a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetõségét. Bevezeti az öregségi alapnyugdíjat, amely alanyi jogon jár a törvényben körülírt meghatározott körnek. A javaslat továbbra is fenntartja a hozzátartozói nyugdíjakat, ideiglenes özvegyi, és özvegyi nyugdíjat valamint árvaellátást. Ehhez kapcsolódva benyújtásra került a társadalombiztosítás mûködésének szabályaival és forrásaival kapcsolatos törvényjavaslat továbbá a társadalombiztosítás fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosítás is. A két indítvány megfogalmazza az ellátásra jogosultak, a foglalkoztatók és a hatóságok jogait és kötelezettségeit, továbbá biztosítja, hogy a napi politikai érdek helyett, egy hosszú távú kiszámítható és fenntartható nyugellátási szabályozás jöjjön létre.
2007. decemberi ülésén Harrach Péter a közlekedési miniszterhez intézett kérdést a Nyugati pályaudvar mellé tervezett kormánynegyed ügyében. A képviselõ körzetében élõ, és a fõvárosba „ingázó” emberek tiltakoztak a pályaudvar áthelyezésének terve ellen, mert az nagyon megnehezítette volna a közlekedésüket.
2008. májusában Harrach Péter interpellációt intézett a szociális miniszterhez, amelyben 300 szociális ellátott kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet. Egy adminisztrációs hiba miatt a Ferences Rendtartomány gondozási központja, szociális otthona, és autista segítõ központja elesett az állami normatíváktól. Szûcs Erika miniszter asszony válaszában a normatíva pótlását nem, de egyéb anyagi forrás felkutatását ígérte.
A júniusi ülésen Harrach Péter ismét fontos kérdést tett fel, ezúttal az oktatási miniszternek, „Lesz-e iskolája Csörögnek?” címmel. A képviselõ körzetébe tartozó településen sok a hátrányos helyzetû család, ahol ötszáz kiskorú gyermek él, ezért saját óvodára és iskolára lenne szüksége a falunak. Ez azért is fontos, mert a Szõdi és Váci iskolák nem tudják valamennyi gyermeket felvenni. Arató Gergely államtitkár válaszában elmondta, hogy évkezdésre sikerült minden gyermeket beíratni, ezt a Váccal és Szõddel kötött közoktatási szerzõdés biztosítja. Az óvoda megépítését indokoltnak tartja, de ahhoz pályáznia kell a falunak.
A június 10.-i ülésnapra Semjén Zsolt pártelnök és Harrach Péter alelnök közös határozati javaslatot nyújtott be. 2007.-ben a nyugdíjak reálértéke 3,8 százalékkal csökkent, amely átlagosan 30 ezer forintot vett el az idõsektõl. A beterjesztõk felkérik a kormányt, hogy a fogyasztói árak növekedését alapul véve, egy összegben pótolja a kiesést.
2008. szeptemberében Harrach Péter újfent a csörögi iskola ügyében intézett kérdést az oktatási miniszterhez, amelyre írásbeli választ várt. Csörög polgármesterasszonya segítséget kért a képviselõtõl, hogy járjon közbe a továbbra is megoldatlan iskolaügyben. Azt szeretné elérni, hogy a kormány egyszeri támogatás keretében segítse hozzá a települést egy óvoda megépítéséhez. Csörögnek  évi ötvenmillió forintjába kerül a Váci és Szõdi intézményekben elhelyezett gyermekek után fizetet fejkvóta, amely csõdhelyzetet teremthet a településen.

A költségvetési és a szociális törvényhez benyújtott KDNP.-s módosító javaslatokkal külön cikkben foglalkozunk.


Brockhauser Edit

A KDNP évzáró rendezvénye

Share Button
A KDNP évzáró rendezvényeA Pilinszky kávéházban tartotta sajtófogadással egybekötött évzáró rendezvényét a KDNP.

Varga László emlékest a tatai mûvelõdési központban

Share Button
Varga László emlékest a tatai mûvelõdési központbanA hagyományos „vándormûsor”, amely az ország több városában is megfordult már, legutóbb, a tatai kereszténydemokraták, adventi találkozóján került bemutatásra.   
Varga László keresztény-szocialista politikus volt (1910-2003), évtizedekig emigrációban élt, majd a rendszerváltás után a KDNP tagja lett, és 1993.-ban végleg hazatelepült. Politika pályafutása mellett – a nagyközönség elõtt kevésbé ismert – írói munkásságának bemutatására is sor került az emlékest folyamán, melynek során felidézett beszédrészletek, önéletrajzi elemek, valamint vers és színdarab részletek hangzottak el.
<--more-->
A Tatán és a környezõ településeken tevékenykedõ kereszténydemokraták alkotta közönséget, Michl József polgármester köszöntötte. Elmondta, hogy a városvezetés e nehéz idõkben is képes a település fejlesztésére, intézményeinek felújítására, pályázatok elnyerésére. Ezután felkérte Harrach Pétert, hogy a parlament alelnökeként és az MKDSZ. elnökeként szóljon néhány szót az egybegyûltekhez.
– Igazán kellemes érzés ilyen „jó arcú” emberek közé érkezni, különösen a politika hadszínterérõl. – kezdte mondandóját az alelnök, mely szavakra tapssal reagált a közönség. – Hasonló, mint egykoron a Kossuth téren, ahol a szeretet és együvé tartozás százezreket indította meg, és ahol Varga László bátyánk is felszólalhatott. Nehéz év áll elõttünk, mögöttünk sem könnyebb, de a keresztény optimizmus nem hagy el minket. Ha mindent megteszünk, akkor a gondviselés is megsegít, hogy a nehézségeket túlélje népünk, ahogy ezeregyszáz év óta. Nem az a lényeg, ami körülöttünk van, hanem ami bennünk, mert a szétesõ külvilágra, ha a fejünkben rend van, kivetíthetjük azt. Varga Lászlóra emlékezve nem a politikust, hanem az embert ünnepeljük, akinek keresztény szociális gondolkodása és a társadalmi igazságosságba vetett hite nem színjáték volt. Sajnos ma a politikában megjelentek a színjátszók, a manipulátorok, és az üzleti világból átvett törtetõ szokások.  Ebben a közegben kell egy másfajta gondolkodást képviselnünk. Kellemes és tartalmas estet kívánok mindenkinek.- zárta felszólalását Harrach Péter.
Kerényi Imre az emlékmûsor összeállítója, fõszervezõje és narrátora felhívta a közönség figyelmét, hogy garantáltan jobboldali elõadást láthatnak. Hozzátette, azt kérték a szervezõktõl, hogy a nézõtér fél-fényben maradjon, mert ez nem színházi darab, hanem felolvasó est lesz. Ezután kezdetét vette az „In memoriam Varga László” címû mûsor, amelyet Esztergályos Cecília, Vásári Mónika, Juhász Róza, Kautzky Armand és Csurka László színészek jelenítettek meg.  

B.T.E.

Püspökhatvaniak látogatása a Parlamentben

Share Button
latogatas.jpgHarrach Péter személyesen fogadta a körzetébe tartozó Püspökhatvanból érkezett látogatókat.
– Tíz éve ismerjük egymást, hiszen – többek között – önök küldtek ide, hogy képviseljem az érdekeiket, és ezt a megbízatást igyekszem is teljesíteni. –mondta köszöntõjében az alelnök.
 
<--more-->
– Amikor a körzetembe tartozó településeken megfordulok, minden alkalommal meghirdetem, hogy szeretettel látom a helybéli csoportokat egy Parlamenti zarándoklatra. Azért hangsúlyozom mindannyiszor ezt a szót, mert az Országház megtekintése nem turisztikai kirándulás, hanem nemzeti zarándoklat. S bár az ülésterem a politikai és eszmei csatározások színhelye, a Szent Korona Magyarország egységének szimbóluma.- hívta fel a figyelmet Harrach Péter. A parlamenti séta alatt a helybéliek megragadták az alkalmat, hogy személyesen is szót váltsanak a képviselõjükkel.
A hivatalos idegenvezetés mellett, Harrach Péter megmutatta a vendégeknek az üléstermet és a Vadásztermet. Az ülésteremben az emberek a szavazási gombok mûködése után érdeklõdtek, miután az utóbbi idõben többször elõfordult, hogy a képviselõk, politika álláspontjukkal ellentétesen szavaztak, mert véletlenül „rossz” gombot nyomtak meg. Az alelnök a Vadászterembõl nyíló, Duna-part felõli impozáns teraszra is kikísérte a látogatókat, bár megjegyezte, hogy ez csak a „kivételezett vendégeknek” jár. A teraszról nyíló csodálatos kilátás lenyûgözte a püspökhatvaniakat.
B.T.E.

A Kartali polgármester választás kampányrendezvényén

Share Button
A Kartali polgármester választás kampányrendezvényénKartal nagyközségben idõközi polgármester választásra kerül sor, amelyen Bognár József helyi képviselõ a KDNP jelöltjeként indul. A december 11-i választási fórumon részt vett Harrach Péter a KDNP és a parlament alelnöke, akit az országos politikával kapcsolatos tájékoztatóra kértek fel.
<--more-->
– A kartaliak következetes, kemény emberek. Azt az értékrendet, amelyet a KDNP képvisel tagjaink ugyanilyen elszántsággal érvényesítik a helyi ügyekben. Hiszen a politikai intézkedések mögött, lennie kell egy szilárd eszmei alapnak. Ma azonban Magyarországon szabadság van, de rend nincs, úgy is mondhatnám szétesett minden. Az Orbán kormány idején a csatlakozó országok között élenjárók voltunk, elérhetõ közelségbe került az euró bevezetése, csökkent az államadósság, de a foglalkoztatottság és a GDP  emelkedtek. Nem csak a gazdasági világválságnak köszönhetjük, hogy ma mindez fordítva van. A világválság már egy legyengített országot ért el.  Az igazi baj az, hogy nem csak gazdasági, hanem társadalmi válság is van, és ez sokkal veszélyesebb. Ha a politikai vezetés nem tartja be a normákat, akkor az egész társadalom ehhez igazodik. – fogalmazott a politikus.

– Vegyük a segélyezés kérdését. A rendszerváltás során sokan kerültek utcára, megindult a segélyezés rendszere. Ugyanakkor többen arra tették fel az életüket, hogy munka helyett segélyekbõl éljenek meg.
Az Orbán kormány egyik fontos intézkedése az volt, hogy a segélyek és minimálbér közötti különbséget három és félszeresére növelte. A családi pótlék kifizetését iskolalátogatáshoz kötötte. A gyermekek utáni adókedvezmény, erõsítette a munka társadalmi megbecsülését. A szocialista kormány ezeket megszüntette.
Mára a társadalom szétzilálódott, ezért fontos, hogy milyen értéket képviselõ párt kerül a hatalomba. A Fidesz és KDNP jól megosztja a feladatait a nagyobb néppárt és a világnézeti rétegpárt szerepei mentén. A jobboldalnak egységesnek kell lennie, ha választást akar nyerni. A nagyjából 2,3 millió jobboldali szavazó mellé igyekszünk megszerezni azok támogatását is, akik nem eszmei elkötelezettségbõl, hanem szociális vagy más érdek mentén szavaznak ránk, úgy mint a népszavazáson a vizitdíj és tandíj ügyében.
A keresztény optimizmus reményt ad arra, hogy le fogjuk gyõzni a hazánkat sújtó gazdasági és társadalmi nehézségeket, és ehhez az is kell, hogy az értékõrzõ, polgári keresztény, nemzeti oldal jelöltje Bognár József nyerjen Kartalon. – zárta felszólását Harrach Péter.

Ezt követõen a polgármesterjelölt bemutatta programját, amelynek során kiemelte, hogy képviselõként jól ismeri a helyi ügyeket, és nem fog nagyokat ígérni, csak olyasmit, ami reális és betartható.
A közönség soraiból érkezett kérdésekre Harrach Péter elmondta még: a parlamenti csatározások oka az, hogy két teljesen ellentétes vélekedés ütközik. Példának hozta fel a vízi közmûvek privatizációjára tett szocialista kísérletet. Ezt a szándékot egyik képviselõtársával összefogva egyelõre sikerült elodázni, de ebben az ügyben is tetten érhetõ a kétféle gondolkodás. Az alelnök hozzátette, a KDNP sok törvényjavaslatot tett le az asztalra a nyugdíjkoncepciótól, a családi adózásig, de sajnos ezeket a kormány lesöpörte. A KDNP azonban nem adja fel, és újra be fogja nyújtani a javaslatait. Végül sok sikert kívánt a jelöltnek.
Brockhauser Edit

Adventi est az Új Társadalom Szalonban

Share Button
Adventi est az Új Társadalom SzalonbanA Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és az Új Társadalom Szalon, mint alapító szervezetek, egy új, határokon átívelõ közösség létrehozására törekednek, amely felvállalja a nemzeti és európai identitást. A szalon programjain minden alkalommal egy európai ország diplomáciai képviseletét is vendégül látják.
December 10.-én karácsonyi programmal fogadta vendégeit az Aranytíz Mûvelõdési Központ színháztermében az Új Társadalom Szalon. Az est díszvendége Finnország volt, ahonnan a nagyköveten kívül egy „eredeti lappföldi” mikulás is érkezett. A programot Harrach Péter a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke vezette be.
<--more-->
– A karácsony tabu, hiszen a hétköznapokban szerepeket töltünk be, és ott nincs béke, de karácsony táján bújjunk ki a szerepekbõl, hogy megtaláljuk a békét Istennel, és önmagunkban.- javasolta rövid köszöntõjében Harrach Péter.
A Finn nagykövet az országaink közötti stratégiai kapcsolatokról beszélt, majd ezt követõen Spányi Antal székesfehérvári püspök intézett karácsonyi beszédet az egybegyûltekhez.
– Advent a türelem, a várakozás ideje, hogy megtanuljuk, elérkezik és érdemes kivárni mindazt, amit Istentõl kértünk. Sajnos ma sokan nagyon türelmetlenek, és mindenki mást mutat magából, csak, hogy a céljait minél elõbb elérhesse. Mindezért álságos szerepeket is vállal, hogy leplezze valódi szándékát. A szeretet nem magasztosság, hanem a leghétköznapibb valóság, ami annyit tesz, saját magamat szétosztani azok között, akiknek erre szükségük van. – mondta el többek között a püspök.
A karácsonyi mûsorban felléptek Bánffy György és Varga Klára színmûvészek, valamint Kerékgyártó Edina táncmûvésznõ.  
B.T.E.


95. lap a 100 oldalból « Első...102030...919293949596979899100