Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Gödi tanácskozás a nagyvízi meder kijelölésrõl

Share Button
A megbeszélésre szakemberek, politikusok, polgármesterek kaptak meghívót, hogy tisztázzák a nagy lakossági felháborodást kiváltó rendelet következményeit, amelynek végrehajtását egy zajos lakossági fórumot követõen felfüggesztették. A rendezvényt Szõdliget polgármestere Bábiné Szottfried Gabriella szervezte. A programon többek között részt vett Harrach Péter a Dunakanyar egyik parlamenti képviselõje, Fónagy János az Orbán kormány Közlekedési és Vízügyi minisztere, Láng istván a KVVM. Fõosztályvezetõje, Dr. Cservák Csaba alkotmányjogász a Független Jogász Fórum elnöke.
 
 god.jpg
 <--more-->
Harrach Péter az elhibázott kormánydöntésrõl szólt.
– A nagyvízi medrek kijelölése során, a törvényalkotónak kettõs érdeket kellett volna szem elõtt tartania, egyrészt a szakmai, másrészt a társadalmi érdeket. A kormány azonban csak a saját elvei szerint dolgozott. Ha jól mûködik a kormányzati apparátus, akkor közigazgatási egyeztetésnek kell a döntés többszempontúságát biztosítania. Ennek nehézkessége miatt hibás jogszabály született, amely hatalmas lakossági tiltakozást váltott ki. Országszerte több mint százezer család érdekét súlyosan sérti a kormányrendelet, ezért beadtam egy országgyûlési határozati javaslatot, hogy a rendeletet vonják vissza, és alkossanak egy újat, amely összhangban van a vízügyi törvénnyel. Természetesen nem lehet egy rendeletet vagy törvényt minden ember érdeke szerint megalkotni. A problémát meg kell oldani, úgy, hogy a lakosság szempontjai és az árvízvédelem biztonsága is a lehetõ legjobban érvényesüljön. – zárta felszólalását a parlament alelnöke.
Ezt követõen Láng István a KVVM. részérõl rövid szakmai prezentációt tartott.
– A kijelölési kényszer megvan, de a jogszabály megalkotásakor valóban elsikkadtak fontos tényezõk. Felül kell vizsgálni az intézkedést, és a vízügyi szakmától is több körültekintés kell. Lebecsültük az önkormányzatok árvízvédelmi lehetõségeit. Az önkormányzati területeken kijelölt nagyvízi meder 95 %-kán soha nem járt víz. Figyelembe kell venni a meglévõ mûtárgyakat (utak, töltések) és ahol védmûvek épülnek, vagy arra elõkészületeket tesz a település (legfeljebb 2014.-ig) azokra a területekre nem kerül rá a bejegyzés, vagy utólag kivesszük alóla. Másik szempont, hogy az árvízzel félig érintett telkek esetében, érdemes lesz a vízjárta terület fogalmát bevezetni. A mederkijelölés célja többek között az, hogy a továbbiakban ne legyen fejlesztés a kár-érzékeny területeken. Hiszen volt olyan önkormányzat, amely nem vette figyelembe a vízügyi hatóság eddig is érvényben lévõ elõírásait (nem tudott róla) és a területén jóhiszemû beépítés (lakópark) történt. Uniós kötelezettség, hogy a vízjárta területek feltûntetése megtörténjen a nyilvánosság elõtt. –foglalta össze a lakosságot érintõ vízügyi szakmai szempontokat a fõosztályvezetõ.
Cservák Csaba alkotmányjogász hozzászólásában a tulajdonjog szentségérõl beszélt.
– A piacgazdaság alapja a tulajdonjog mindenekfelett való védelme. Jogi szempontból a kijelölés önkényesnek mondható, és korlátozza az állampolgárok tulajdonhoz való jogát.
A vízügyi törvény állami feladatnak deklarálja az árvízvédelmet. A törvényben azonban kevés a kritérium a kijelölésre vonatkozóan és így túl nagy mérlegelési lehetõséget biztosított a rendeletalkotónak. Nem mindegy, hogy rendszeresen víz alatt áll a terület, vagy százévenként egyszer. Csak olyan pontokon korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, ahol, és amikor az feltétlenül szükséges, ezért kicsit jobban meg kell határozni a hatóság mozgásterét. Egyetértek Harrach Péterrel, vissza kell vonni a rendeletet. A törvénynek pedig jobban kell szabályoznia a hatóságok kijelölési módszerét. Az árvízvédelem ettõl még szakmai feladat marad. A jogalkotást elõzze meg szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel történõ egyeztetés. – javasolta az alkotmányjogász.
 
Brockhauser Edit

Köszöntõ az Autizmus Világnapján

Share Button
A Székesfehérvári Egyházmegye és a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány az autizmus világnapján konferenciát szervezett. A rendezvény a helyi kezdeményezésen túlmutató programra, és az autizmussal élõ családok helyzetére kívánta fordítani a figyelmet. A rendezvény egyik fõvédnöke Harrach Péter az országgyûlés alelnöke volt, aki megnyitóbeszédét azzal kezdte, hogy nem csak a jelennek dolgozunk, hanem a jövõnek is.
autiz.jpg
<--more-->
– Ha születik egy gyermek, aki másképp látja a világot, segítségre szorul, elsõsorban a szülõk, másodsorban a pedagógusok, és harmadsorban az intézmények – legyen az civil , egyházi vagy állami – felelõssége a róluk való gondoskodás. A mai nehéz gazdasági helyzetben még nagyobb szükség van az összefogásra, és felelõsségvállalásra. Sajnos jelenleg nincs befolyásom az állami szerepvállalásra, de minden kormánynak a segítségre szorulókkal törõdni kell, anyagi és emberi vonatkozásban egyaránt. Ez az elkötelezettség mûködteti az ilyen kezdeményezéseket, és azt, hogy a fogyatékosok ügye ne csak helyi, hanem országos szervezettségben mûködjön. A székesfehérvári Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány követendõ példát állít elénk, a mai konferencia célja ennek bemutatása. – zárta szavait Harrach Péter.
Spányi Antal megyéspüspök többek között arról beszélt, hogy hatvanezer autizmusban szenvedõ ember él Magyarországon, amely a családtagokkal együtt, több százezer embert érint. Hozzátette, az egyház megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a programban.
– Ha arra várnánk, hogy mikor jön el az alkalmas idõ, akkor soha nem kezdenénk bele semmibe. – jelentette ki annak kapcsán, hogy a gazdasági válság miatt, a csökkenõ állami támogatás, és a civilszervezetek anyagi nehézségei hátráltatják a munkát.

B.E.

Parlamenti különóra diákoknak

Share Button

Végzõs diákoknak szól a “Parlamenti különóra” amelyet az Országgyûlés Hivatala szervez.
A nyílt napon a diákok megismerkedhetnek a Parlament mûködésével, és alkotmányos ismeretekre tehetnek szert. Az iskolás csoportok egy egész napot eltölthetnek a Parlamentben,
találkozhatnak országgyûlési képviselõkkel, meglátogatják a plenáris ülést, és megtekintik az Országház néhány nevezetességét.

Parlamenti különóra diákoknak

<--more-->
A március 16.-i Parlamenti különórán, (a Diósgyõri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet, valamint az Avasi Gimnázium Miskolcról, a Városi Kollégium Mosonmagyaróvárról, a Selye János Humán Szakközépiskola Vácról, továbbá a Vörösmarty Mihály Gimnázium, és az Ady Endre Gimnázium Budapestrõl) a felsõházi ülésteremben helyet foglaló diákok elõtt Harrach Péter a Parlament alelnöke beszélt feladatairól, és politikusi hitvallásáról.
– A politika lejáratott fogalom napjainkban, pedig ez nem valami „szennyes” dolog, korrupció és állandó torzsalkodás, ahogyan a média tálalja, hanem a nemzet és a társadalom érdekében végzendõ nélkülözhetetlen munka, amelyet lehet és kell is tisztességesen végezni. – kezdte a tájékoztatóját az alelnök. – A politikai semlegesség alelnökként, az-az a parlamenti ülés vezetése során, alapvetõ elvárás, de az alelnökök pártpolitikusok is, akik a választóik érdekét, és pártjuk eszmeiségét képviselik az országgyûlésben. A demokratikus politika lényege a néppel történõ együttmûködés, nem pedig a nép elé állni, és elvárni, hogy kövessék. – mondta Harrach Péter.
– A képviselõ listáról vagy egyéni választókerületbõl juthat be a Parlamentbe. A listás helyek a párt által biztosítottak, a választókerületi képviselõknek viszont el kell nyerniük a körzetük szavazóinak bizalmát. Én a munkaidõm 80 százalékát a körzetem ügyeivel töltöm, programokon veszek részt, megoldást keresek a helyi problémákra, és kapcsolatot tartok az ott élõ emberekkel. Az országos politikában a szociális és családügy a területem. – tette hozzá az alelnök, majd beszélt a családok fontosságáról, mint a magyar és Európai nemzetek jövõjének zálogáról, a házasságról, mely egy férfi és egy nõ tartós és kizárólagos kapcsolata, és a romakérdésrõl.
– A KDNP. az elõítéletes cigányellenes véleményeket elutasítja, de ugyanígy az elfogultságot is, amely a jogvédõ szervezetek részérõl érhetõ tetten, amelyek azt is védeni akarják, ami védhetetlen. Mi azt mondjuk, a személyi méltóság megilleti a cigánygyermeket is, hogy ki tudjon törni a tanulatlanság, szegénység és bûnözési példák ismétlõdõ körébõl, de a kifosztott és bántalmazott embereknek is van védendõ méltósága. A bûnözõket a rendõrség és a bíróság erélyesebb munkájával le kell választani a társadalomról. A kereszténydemokrácia alapelvei, az emberi méltóság tisztelete, a szolidaritás és a szubszidiaritás elve.- zárta mondandóját Harrach Péter.
Ezt követõen válaszolt a diákoknak, akik a „cigánybûnözés” médiában történõ kihangsúlyozásáról kérdezték, majd felvetették, hogy a miniszterek képzettsége gyakran nincs összhangban az általuk felügyel tárcák profiljával, és nem maradt el az ünnepeket kísérõ zavargások felemlítése sem. A gazdasági nehézségek megoldásait firtató diáknak elmondta a képviselõ, hogy a világválság „csupán” kegyelemdöfés volt, a rogyadozó magyar gazdaság számára.

Napirend elõtti felszólalás a szociális népszavazás egyéves évfordulóján

Share Button

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! (Az elnök csenget.) Aki figyeli a parlament ülését, nehezen tud eligazodni azon, amit itt hall. Hiszen egy erõs kormánykritikát hallottunk az elõbb annak a pártnak a képviselõjétõl, amelyik együtt szavazással kimenti a kormányt a nehéz helyzetbõl. Aztán egy másik együtt szavazótól azt hallottuk, hogy hogyan is kell ellenzékinek lenni. De menjünk a Parlament falain kívül, és nézzük, mi a helyzet az országban!

<--more-->
Szintén ma hangzott el az, hogy: „drámai helyzetben az ország,” és erre érkezett egy miniszteri válasz: „változásra van szükség.” Egy évvel ezelõtt megvolt a lehetõség a változásra, mégis kihátráltak az illetékesek ez alól.
A szociális népszavazás azt üzente akkor, amit ma is, hogy nem csupán három kérdésrõl volt szó, a napidíjról, vizitdíjról és tandíjról, arról is persze, de sokkal többrõl, amit egy szókimondó szabad demokrata annak idején tömören megfogalmazott. (utalás Horn Gábor trágár megjegyzésére, amely szerint a választók azt üzenik Gyurcsány Ferencnek, hogy menjen a ……..-ba.)  Ha megengedik, nem idézem – érthetõ okokból – ezt a megfogalmazást, legfeljebb felidézem az akkor elhangzottakat. De ez a szabad demokrata képviselõ nyilván nem szólt arról, amirõl szintén szól az üzenet: a liberális egészségügy-politika és a liberális oktatáspolitika csõdjérõl. Az elõzõ gondolatát átformálva azt mondhatnánk, hogy az ügyefogyott kormányzás és az átgondolatlan ötletelés az, amirõl véleményt mondtak az emberek. Egy évvel ezelõtt a magyar választók a páratlan részvétellel és az egyöntetû döntéssel gyõzelmet arattak. Azonban a gyõzelemhez partner is kell – egy demokratikus országban egy tisztességes kormány le is vonja a következtetéseket.
Vessünk egy pillantást arra a reformra, amit ma szintén nosztalgiával emlegetnek néhányan: az egészségügyi reformra. Az étlapot csak címszavakban sorolnám fel: teljesítményvolumen-korlát – most fogják megszüntetni; a súlyponti kórházak kijelölése – térkép mellett körzõvel; alapintézmények bezárása – gondoljanak a Lipótra; a gyógyszerforgalmazás liberalizálása és leginkább a magánbiztosítók rendszerének gondolata. Itt érdemes egy mondat erejéig az állami felelõsségrõl szólni: azok kívánják ma az állami beavatkozást, akik ezt leginkább kétségbe vonták. És az étlap végén a desszertet engedjék meg, ezt az édes ötletet: a kórházi széfek gondolatát – ma is csak mosolygunk ezen.
S végül érdemes arra a kérdésre is válaszolni, hogy mi történt egy év alatt. Folytatódott az, ami addig volt: az ügyefogyott kormányzás, az átgondolatlan ötletelés, a színészkedés, a látszatpolitizálás és ennek következménye, hogy tovább csúsztunk a lejtõn, tragikus méretekig nõtt az államadósság, a saját válságot is mélyítettük, és nem tudjuk kezelni a nemzetközi válságot, terhet raktunk az átlagember vállára, növekedett a munkanélküliség, és általános reményvesztettség van a magyar emberek között. (a miniszterelnökhöz fordulva folytatódik a beszéd)
És erre nem azt a választ halljuk, hogy bocsánat, nem nekem találták ki ezt a feladatot, hanem folytatódik az öntelt pózolás, a mások minõsítése. Felvetõdik a kérdés: kinek a felelõssége ez? (a szocialistákhoz) Kedves Képviselõtársaim! A megoldás az önök kezében van. Mikor lépik ezt meg? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékünnepsége Budaörsön

Share Button
Az 1848-49-es Forradalomra és Szabadságharc emlékünnepsége BudaörsönMárcius 14.-én a budaörsi Templom téren tartotta a KDNP. és a Fidesz helyi szervezete az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékünnepségét, melyre a római katolikus templomban tartott misét követõen került sor. Az ünnep elõestéjén a templomot zsúfolásig megtöltõ hívek szinte mindegyike kitûzte a nemzeti trikolórt.
<--more-->
Török István a Fidesz budaörsi szervezetének elnöke felvezetõjében elmondta, hogy bár az ünnepeink többsége vérbefojtott eseményhez köthetõ, mégis örömmel veszünk részt rajtuk, hiszen az együvé tartozásunkat, és a közös múltunkat jeleníti meg. Hozzátette, az ünnep a jövõnk záloga is.

A rövid emlékmûsort követõen, Harrach Péter, a KDNP. alelnöke szólt a több száz fõs hallgatósághoz. Néhány gondolat a beszédbõl.

-Nemzetünk történelmének vannak nagy pillanatai és nagy személyiségei, akik nekünk is példát mutatnak, és üzennek emberségrõl, bártorságról, hazaszeretetrõl. Õk másként élték meg a hazaszeretet, mint kortársaink többsége. Ma sokan avítt fogalomnak tekintik azt. Ezek az emberek a fogyasztói szemlélet képviselõi. Aki képes közösségben gondolkodni, az képes a hazáját is szeretni. – fogalmazott a képviselõ. – A másik fontos jellemvonás a bátorság. Az a bátor, aki akkor is megteszi a kötelességét, ha az számára semmilyen elõnnyel nem jár, sõt olykor áldozatot is követel. Ma ki a bátor a közéletben? Aki szembe mer szállni a neoliberális politika ránk erõltetett tabuival, és le meri dönteni azokat. Mi keresztény szemmel nézzük ezeket a kérdéseket, az emberi méltóságot és a társadalom rendjét tartjuk szem elõtt.

-161 évvel ezelõtt elõdeink választ adtak a kor kérdésére. A jó válaszhoz cél és hit kell. Akkor jó választ volt a forradalom. Ahogy reagálunk egy helyzetre sokszor fontosabb, mint maga a kiváltó helyzet. Ma sokan reményvesztéssel válaszolnak napjaink nehéz helyzetére. Talán hiányzik a cél és a hit? A nagy történelmi pillanatok nemzeti egységet is teremtettek. Most demokrácia van, ahol a néppel össze kell fogni, és azt tenni amit õ kíván, nem csak odaállni elé, hogy kövessetek. A népet tisztelni kell, és nem becsapni, mert csak akkor lehet összefogni vele. A jó vezetõ tegye meg az ország érdekében amit kell, függetlenül a saját túlélésétõl. – hangsúlyozta Harrach Péter.

-Az európai közösségben is meg kell védenünk nemzeti érdekeinket. El kell felednünk a régi reflexet, a bólogatást, akkor is, ha ma már azt nem Moszkva felé teszik. Mi keresztény optimizmussal tekintünk hazánk sorsa elé. A magyarság képes lesz legyõzni a nehézségeket, hogy szebb jövõt építsen. – zárta ünnepi beszédét az alelnök.

Az ünnepség zárásaként a résztvevõk fáklyás felvonulást tartottak, és elhelyezték a megemlékezés virágait a Kossuth szobornál.


B.E.

Zászlószentelés Márianosztrán

Share Button
Harrach Péter a körzet országgyûlési képviselõjeként vett részt a Márianosztrai Fegyház és Börtönben március 10.-én a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen, amelyen zászlószentelésre és ünnepi jutalmak átadására került sor.
Biczó László dandártábornok intézetparancsnok fogadta az alelnököt, az egyházak képviselõit és a környezõ települések polgármestereit.

harrach_3.jpg harrach_7.jpg

<--more-->
A zászló felszentelése során Dr. Beer Miklós megyéspüspök arról beszélt, hogy a zászló az összetartozás és a közös felelõsség jelképe. Sipos Bulcsú Kadosa esperes arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelkép mögött legyen cél, amely hûségre, fogadalomra kötelez.
Csóti András, az ünnepség szóvivõje elmondta, nagy megtiszteltetés a 150 éves intézménynek a zászló odaítélése. Ezután a március 15.-i nemzeti ünnep alkalmából kiosztották a dolgozói jutalmakat, majd felkérték Harrach Pétert, hogy mondja el a rendezvény záróbeszédét.

– Nagy örömmel tapasztaltam az intézményben uralkodó rendet, és az állomány fegyelmezettségét. Ebbõl valamit jó lenne kivinni a falakon kívülre, mert mindez hiánycikk a magyar társadalomban. Az elítélteknek, akik e falak között élnek, tudniuk kell, hogy az erõfeszítés és megpróbáltatás hozzátartozik az ember életéhez. Nekünk pedig a neoliberális dogmák hirdetése helyett a normák tisztelete, és az emberi értékek megõrzése a feladatunk. A magyar rendõrség és bíróság feladata, hogy garantálja az emberek biztonságérzetét, a határozott fellépéssel, és a szigorú ítélkezéssel. Nagy elismeréssel adózom a szép ünnepség szervezõinek, és az intézetben folyó kiváló munkának. Csak csatlakozni tudok az elõttem szóló egyházi megnyilatkozásokhoz, a zászló a küldetést és az általa összefogott közösséget szimbolizálja.- zárta szavait az alelnök.

B.E.

Parlamenti felszólalás

Share Button
Téma: A parlament feloszlatása

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament feloszlatásáról szóló országgyûlési határozati javaslatnak egyetlen indoka van, ez pedig a kormány alkalmatlansága. Ennek néhány következményérõl mint szeretnék szólni, illetve egy-két példát bemutatni erre.

<--more-->
A Gyurcsány-kormány alkalmatlansága miatt ma államcsõd közeli helyzetbe került az ország. Ez a legsúlyosabb következmény. A régió vezetõ országából sereghajtók lettünk. A nemzetközi válságot megelõzõen a rossz gazdaság- és pénzügypolitika következtében egy sokszintû hazai válságba sodródtunk; gazdasági, pénzügyi, vezetési, bizalmi, szociális és morális válságba. És végül a kormány a jelenlegi nemzetközi válság következményeit sem tudja kezelni. Minden nap veszteség.

Hadd mondjak néhány konkrét példát arra, ami igazolja ezt az alkalmatlanságot. Kezdem az államadóssággal. Az államadósság GDP-arányos mutatója ’98-ban, amikor a polgári kormány átvette a felelõsséget, 59 százalék volt. Amikor leadtuk, 53 százalékra sikerült csökkenteni. És most mi a helyzet? Ha figyelembe vesszük a még tartalékban levõ kölcsönt is, akkor 74 százaléknál tartunk. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is közelíti a 70 százalékot a már igénybe vett kölcsönnel együtt. Vagy ha abszolút számokat akarunk mondani, -természetesen figyelembe véve, hogy a forint árfolyama ezt befolyásolhatja,- hat év alatt 9 ezer milliárdról 19 ezer milliárdra sikerült növelni az államadósságot. Ez nem az alkalmasság bizonyítéka, hiszen nemcsak a mai helyzetünk vált lehetetlenné, hanem gyermekeink és unokáink helyzete is.

De az alkalmatlanságnak a társadalmi problémák kezelésében is vannak példái. Én most nem szeretnék a legsúlyosabbról, a közbiztonság alakulásáról szólni, hiszen utánam Simicskó István fog errõl beszélni, õ illetékesebb erre. De hadd említsem a szociális kérdés kezelését. Mi történt elsõ lépésként a baloldali kormány intézkedései között? Úgy módosították a szociális törvényt, aminek eredményeképpen megnõtt a segélybõl élõk száma. És miután ez saját polgármesterei körében is heves tiltakozást váltott ki, következett a második lépés, és megpróbálták kezelni a problémát. Hogyan? Úgy felpuhították a megoldást, visszavonták az MSZP-s képviselõk módosító javaslatait is, hogy egyetlen eredménye lett a módosításnak, hogy az önkormányzatokra új terhet raktak. Így kezeli ez a kormány a társadalmi kérdéseket.

Ez dilettantizmus, vagy ha úgy tetszik, impotencia. Ezért van szükség a parlament feloszlatására, és ezért van szükség egy problémát kezelni képes új kormányra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Parlamenti felszólalás

Share Button
Téma: Alapélelmiszerek ÁFA csökkentése 5 %-ra

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
A kormány megszorító csomagjának a „válságkezelés” címet adta A foglalkoztatási és szociális terület szabályozását kívánja megváltoztatni, illetve az adórendszert átszabni. Azt látjuk, hogy a szabász ollója mélyen belevágni készül az anyagba. Ezzel a módosításunkkal nem kívánunk mást tenni, mint lefogni a szabász kezét, és azt mondani, hogy nyugalom, ne tessék elsietni, ne tessék újból a legnagyobb terhet azoknak a vállára rakni, akik úgyis sokat viselnek.
<--more-->
A száraz tények a következõk. Az alsó jövedelmi tized polgárai a személyes célú kiadásaiknak több mint 30 százalékát élelmiszerre költik. A felsõ tized polgárai mindössze 16,6 százalékát

Ebbõl az következik, hogy az áfaemelés leginkább a kisjövedelmûeket sújtja. Éppen ezért nyújtottuk be ezt a módosítást, hogy az alapvetõ élelmiszerek áfáját csökkentsük 5 százalékra, és ezzel tehermentesítsük azokat, akik a válság kapcsán egyébként is a legnagyobb terhet viselik. Számításaink szerint ez családonként 4 ezer forinttal megkönnyítené a nehéz helyzetben levõk sorsát.

Kérem, hogy kezdeményezésünket az Országgyûlés vegye tárgysorozatba. Köszönöm szépen.
(Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Gyorshír

Share Button
Harrach Péter januári sajtótájékoztatóján beszélt a nagyvízi medrek (árterek) kijelölésére vonatkozó hibás kormányrendeletrõl, amelynek visszavonásáról és újraalkotásáról országgyûlési határozati javaslatot kívánt tenni.  Február 11.-én az országgyûlés környezetvédelmi bizottsága tárgyalta a kezdeményezést, melyet az MSZP. kivételével minden párt támogatott, így a javaslat a parlament elé kerülhet.
Mint ismert, az árterek új kijelölése során az ingatlanok tulajdoni lapjára rákerül, hogy árvízmederben vannak, ezáltal azokra hitelt felvenni, biztosítást kötni nem lehet, és építési korlátozások sújthatják. Mindez sok önkormányzati területet is érint, amelyek ezután nem tudnak fejleszteni, pályázni.
B.T.E.

Harrach Péter levele az új szentszéki nagykövet római látogatásáról

Share Button
XIV. Benedek pápa február 2-án, bemutatkozó látogatáson fogadta Rómában, Balassa Jánost Magyarország új szentszéki nagykövetét.

Az Új ember katolikus hetilap a pápa szavai mellett, két hazai politikus vélekedését is közzé tette
<--more-->
A pápa szavai Magyarországról
(részletek)
„Etikai alapokra kell építeni a gazdasági és politikai életet irányító erõket” – mondta XVI. Benedek pápa Balassa Jánosnak, Magyarország új szentszéki nagykövetének amikor bemutatkozó látogatáson fogadta Rómában. Magyarország jelentõsen elõrehaladt a szabad és demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásában. Az újonnan megszerzett szabadság olykor azzal a veszéllyel jár, hogy a keresztény és emberi értékeket más eszmékkel cserélik fel. A Szentatya hangsúlyozta a család jelentõségét. Meg kell õrizni társadalmunknak ezt az alapvetõ elemét, amely minden kultúra és nemzet életében központi helyet foglal el. Magyarországon a katolikus egyház ismét szabadon hirdetheti az evangéliumot. Nem keres magának kiváltságokat, de részt kíván venni a nemzet életében, természetének és küldetésének megfelelõen. A pápa imáiról biztosította a nagykövetet, hogy a most kezdõdõ diplomáciai küldetése tovább erõsítse a Szentszék és a Magyar Köztársaság baráti kapcsolatait, majd azzal búcsúzott: Isten áldja meg Magyarországot!  (forrás: VR)  

A lapban megjelent Szili Katalinnak a Parlament elnökének, és Harrach Péternek az MKDSZ. elnökének véleménye.

Harrach Péter levelét az alábbiakban olvashatják:

A Szentatya beszédében három lényeges kérdést érintett, Európa eszmei zavarát, a család fontosságát és az egyház-állam kapcsolatát. Szólt arról, hogy az európai kultúrában mélyen gyökerezõ keresztény és emberi értékeket mással cserélik fel. Ezek az eszmék téves emberképbõl táplálkoznak. A diplomácia nyelvén megfogalmazott utalások a lényegrõl szólnak, de természetesen konkrét példák nélkül. Mi nyugodtan megtehetjük, hogy továbbgondoljuk az elmondottakat.
Azt látjuk, hogy a neoliberális dogmák hirdetõi új tartalmakat adnak a régi pozitív fogalmaknak, és ezekkel fedik el hamis törekvéseiket. Mindenre kiterjesztett relativizmusukat a tolerancia címkéjével próbálják elfogadhatóvá tenni. Ez ad korlátlan teret a migrációnak, amivel Európa saját sírját ássa. A más vallásúak és világnézetûek iránti toleranciára hivatkozva mellõznek keresztény szimbólumokat és fogalmakat. Valójában egyházellenességüket álcázzák. Ugyancsak a toleranciára hivatkoznak, amikor a dekadens életforma egyenlõ esélyeit hirdetik a természetes és egészséges emberi magatartással szemben. Errõl a keresztény embernek határozott véleménye van. Minden emberre megértéssel és tisztelettel tekintünk, de eszménynek azt tartjuk, amit a Szentírás tanít. Jelen esetben, hogy a Teremtõ az embert férfinak és nõnek teremtette.
A pápa arra bíztat, hogy építsük etikai alapokra gazdasági és politikai életünket. Az üzenet egyértelmû egy morális válságba sodort ország részére. A keresztények mindig tudták, hogy a normák a társadalmi rendet is megõrzik. Európa minden országának szüksége lenne erre, hogy ne egy hanyatló világ dekadens képét mutassák. Ehhez hozzátehetjük, nem helyes, ha egy ország vezetõi kritika nélkül kiszolgálják a téves és káros eszmeiség nemzetközi képviselõit.
Azért sem, mert ez az eszme kifejezetten családellenes. Pedig a család az egészséges személyiség és a mûködõképes társadalom nélkülözhetetlen feltétele. A családok többsége ma Magyarországon is rossz állapotban van. Egyre kevesebben tapasztalják meg az alapvetõ igazságot, hogy családban élni jó. Ehhez járul, hogy hazánkban ma a kormánynak nincs családpolitikája.
Amikor a Szentatya kihangsúlyozza a család fontosságát, utal arra, hogy a szülõ a gyermek nevelésének elsõszámú felelõse, többek között az iskola szabad megválasztásával, ami egyházi iskola is lehet. Azt már én teszem hozzá, egy iskolát akkor lehet választani, ha létezik és létezése hosszú távon akkor biztosított, ha egyenlõ esélyeket kap az állami iskolákkal. Ma ez nálunk nem így van, az állam törvénytelenül visszatartja az egyházi iskolák támogatásának egy részét.
A Szentatya reményét fejezi ki, hogy a kölcsönös jóindulat és párbeszéd lesz az egyházi kérdések megoldásának útja. Bár már ott tartanánk.

Harrach Péter


95. lap a 101 oldalból « Első...102030...919293949596979899100...Utolsó »