Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Kosdi babanap

Share Button
A kosdi önkormányzat kedves hagyománya, hogy az adott évben született kisbabáknak, bemutatkozó ünnepnapot tart a település mûvelõdési házában. Mint Horgi József alpolgármester elmondta, a rendezvény lényege, hogy a szülõk megmutathatják kisbabáikat, legszentebb büszkeségeiket, a falu színe elõtt. Idén húsz baba született.
 
 Kosdi babanap
 
<--more-->
A gyermekszám növelése érdekében az önkormányzat több lépést is tesz, uniós forrásból óvodabõvítésbe kezdett, és két éven belül bölcsõdét is szeretne nyitni. Fiatal, kisgyermekes családokat igyekeznek a faluba „csábítani”, ezért évek óta parcelláznak építési telkeket.

A rendezvényen megjelent Harrach Péter a parlament alelnöke, a körzet képviselõje, aki felszólalásában kiemelte, hogy minden gyermeknek joga van családban élni.
-Tizedik alkalommal tartjuk ezt a rendezvényt, és ilyen alkalmakkor a politikus általában a családpolitikáról beszél. Ma mégsem errõl szólnék, hanem arról, hogy egy kisgyermeknek elsõsorban nem a pénz, hanem az érzelmi biztonságot nyújtó szülõi háttér számít. Az a természetes, ha a családban két szülõ van, és ha az édesapa meg az édesanya egymást szeretve-tisztelve él, a gyermekbõl egészséges felnõtt válik. –fogalmazott a képviselõ.

Varga Lajos katolikus püspök, és Smidt Ferenc református tiszteletes is szólt néhány szót az egybegyûltekhez. Tekintettel a kisbabákra, rövidre szabott mûsorral köszöntötték a megjelent családokat.  Ezután névvel szólítottak meg minden kisbabát, és a képviselõ valamint a polgármesterasszony, és helyettese átnyújtották az ajándékcsomagokat, az emléklapokat, és a virágokat.

B.T.E.
 

Református drogmisszió

Share Button
(25 éves jubileumi konferencia)

A Hold utcai Református templomban megrendezett drog prevenciós kerekasztal beszélgetésen Harrach Péter a KDNP. alelnökeként, és szakpolitikusként vett részt. A vendégek egyházi személyek, egészségügyi szakemberek, tanárok a saját munkaterületük szempontjából járták körbe a témát.

 
Református drogmisszió
 
<--more-->
Dr. Bagdy Emõke témafelvetõ felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a misszió mint „küldetés” egyrészt felelõsség másrészt szolgálat, de nem elég a szakmai elhivatottság, a lélek is szükséges a sikerhez. Szólt a mai fiatalság kiszolgáltatottságáról, a fogyasztói társadalom, és a pénz uralmáról, az eldobható és lecserélhetõ tárgyakról, és érzésekrõl, valamint a felelõtlenségrõl és következetlenségrõl.

Harrach Péter kapcsolódva a professzorasszony felszólalásához kiemelte, hogy a politikában sem nélkülözhetõ a felelõsség.

-A kormánynak az a dolga, hogy a helyes társadalmi értékrendet képviselje, és megteremtse az érvényesüléséhez szükséges kereteket, a törvénykezés és finanszírozás területén. Rendezett világot kaptunk a Teremtõtõl, ami megfelel a természettörvénynek. A jól berendezett társadalomnak is meg kellene felelnie ennek. De amit ma magunk körül látunk – a közbiztonságban, az egészségügyben, az oktatásban, az adózásban és sorolhatnám – az korántsem nevezhetõ rendezettnek. A politika világának néhány törekvése is ellentétes ezzel. Úton-útfélen beleütközünk a neoliberális dogmákba. A keresztény tanítás például a házasságot egy férfi és egy nõ tartós és kizárólagos kapcsolatának tartja, így például az egynemûek „házassága” számunkra nem értelmezhetõ.

 A drog prevenció és a fiatalokat érintõ problémák kapcsán így nyilatkozott.

-Az egészséges család biztosítja a legjobb prevenciót, ezért a politikának a család megerõsítését és támogatását kell a zászlajára tûznie. A családpolitika egyrészt családtámogatási rendszert jelent, ami a gyermeknevelés biztonságát hivatott szolgálni. Már ebben is megjelenik az illetõ politikai erõ társadalomképe. A családpolitika nem anyagi természetû elemiben különösen. Ennek feladata magának a család intézményének megerõsítése és a családbarát környezet biztosítása. – vélekedett a politikus.

B.T.E. 

“1000 éves a Gyulafehérvári egyházmegye”

Share Button
Csatlakozva az elõzõ felszólaláshoz, amelynek témája a lengyel háborús menekülteknek nyújtott segítség volt.
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár az én témámnak látszólag semmi köze Lengyelországhoz, de ha akarunk, minden erõltetés nélkül az ezeréves magyar történelemben itt is találunk példákat, hiszen Erdélyben már a török idõkben harcoltak lengyel katonák, nem beszélve a ’48-49-es forradalom és szabadságharc idejérõl.
Néhány éve ünnepeltük az ezeréves magyar államot. Idén üljük a közigazgatási és egyházi egységek, a megyék és az egyházmegyék millenniumi ünnepét. Néhány hete volt például a pécsi egyházmegye ünnepe, idén van Pest megye millenniumi éve.
A gyulafehérvári, illetve ahogy évszázadokon keresztül nevezték, az erdélyi egyházmegye a mai napon ünnepli ezeréves évfordulóját. Az egyházmegye élete a megpróbáltatások, áldozatok és a helytállások története. Szent István 1009-ben alapította a csanádi és az egri egyházmegyével határos püspökséget, amelynek területe Szent László idején már több mint 58 ezer négyzetkilométerre nõtt. Békés munkát kezdtek el, de ezt a következõ században már a tatárdúlás tette lehetetlenné, Rajnald püspök elesett a muhi csatában. Ebben az idõben kezdõdött az elnéptelenedett területekre az oláhok betelepítése. A török idõkben Lépes György püspök lett a küzdelmek áldozata, Gosztonyi Jánost viszont már Szapolyai János emberei verték halálra.
A reformáció korában, a protestáns fejedelmek idején Erdélynek 90 évig nem lehetett katolikus püspöke, papja is alig. Az 1700-as évek elején indult újra szabadon az egyházmegye élete, plébániák, iskolák, szociális intézmények születtek. Trianon után, de különösen a második világháborút követõen a kisebbségi lét keserûségei mellett a súlyos elnyomás évei következtek. Három ismert püspök tevékeny, áldozatos, példaadó élete mégis nagyszerûvé tette ezt az idõszakot, Majláth Károlyra, Márton Áronra és Jakab Antalra gondolok. Helytállásuk példát adott az erdélyi papságnak abban az idõben, amikor mindent elvettek, (példának említhetném, hogy 130 magyar egyházi oktatási intézményt), és minden egyházi személyre nagy politikai nyomás nehezedett. Két jelenséget is meg kell itt említenem: az ortodoxia államvallássá tételét, és a csángók elrománosítását még az egyházi életen keresztül is.
Márton Áron hat évet töltött börtönben és tizenkettõt házi õrizetben. Akadályoztatása idején Boga Alajos vezette az egyházmegyét, ellenállt a nyomásnak, ezért börtönbe került, és ott is halt meg. Ugyanez a sors várt Sándor Imrére, õ is a börtönben halt meg. Jakab Antal, a következõ megyéspüspök 13 évet töltött börtönben, többek között ólombányában is. A püspökséget érseki rangra emelte II. János Pál pápa, és ma Jakubinyi György, a tudós és lelkipásztor érsek vezeti az egyházmegyét.
A most ezeréves gyulafehérvári egyházmegye története nemzeti történelmünk része, és ezt büszkén vállaljuk. Papsága a kisebbségi sorsban élõ erdélyi magyarság lelki, szellemi vezetõje, aggódva figyeljük munkájukat. Ma, a mai napon Gyulafehérváron tartják az ünnepséget, mi az anyaországból együtt ünnepelünk velük. Isten éltesse az ezeréves erdélyi egyházmegyét! Isten éltesse Erdély népét! (Taps.)

Vitézi Rend avatási ünnepség

Share Button
A Vitézi Rend szeptember 26.-án avatási ünnepséget tartott a Mátyás templomban. A szentmisével egybekötött avatási ünnepségen, kitüntetéseket, elismeréseket is átadtak. Harrach Péternek az Országgyûlés alelnökének, a Vitézi Rend Tiszti Keresztjét adományozták.

Megyezászló átadások

Share Button
Szeptember 26.-án (szombaton) a Perõcsényi szüreti felvonuláson, vasárnap pedig Kismaroson a Marosi napok keretében, Harrach Péter helyi képviselõ, a parlament alelnöke, és Edelmann György Kisnémedi polgármestere adták át a megyezászlót. Pest megye idén ünnepli 1000 éves fennállását, amelyet a Pest Megyei Közgyûlés a millennium évének nyilvánított. A kékkel és arannyal hímzett selyemzászlót, mind a 187 település ünnepélyes keretek között veheti át.  

Harrach Péter az NGYSZ. alelnökeként a Díjlovas és Fogyatékos Lovasok versenyén

Share Button
A Magyar Lovasterápia Szövetség 2009. szeptember 25.-27.-én ötödik alkalommal szervezte meg a Díjlovas és Fogyatékos Lovasok Versenyét, a Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat Lovasterápiás és Oktatóközpontjában, a Fóti kastélyparkban. A háromnapos rendezvény különbözõ versenyszámainak házigazdái voltak többek között Dr. Lévai Anikó az NGYSZ alapító tagja, Tarlós István, Járai Zsigmond NGYSZ tagok, dr. Kövér László az NGYSZ Magyar Egyesületének Elnöke, továbbá sportlegendák Buzánszky Jenõ, Csapó Gábor, Wichmann Tamás, akik szintén tagjai a szolgálatnak.
 
 Harrach Péter az NGYSZ. alelnökeként a Díjlovas és Fogyatékos Lovasok versenyén
 
<--more-->
Szombaton este, az Amadinda ütõegyüttes tábortûznél és fáklyafénynél tartott erdei koncertjén Harrach Péter az NGYSZ alelnöke, és Dr. Körmendy-Ékes Judit az NGYSZ tagja köszöntötte a rendezvény résztvevõit.

-Kedves gyerekek és vendégek. A háromnapos rendezvénynek, közte ennek az esti koncertnek a szervezõje, Edvi Péter nem csak kiváló sportmenedzseri, és kulturális, hanem szociális munkát is végez. Vezetésével a Gyermekmentõ Szolgálat széleskörû szociális tevékenységet folytat. Többek között a gyermekélelmezésben, nevelõszülõi programban, segélyezésben, vagy orvosi mûtétek finanszírozásában segítik a rászoruló, hátrányos helyzetû, vagy fogyatékos gyermekeket. A kulturális mûsorhoz jó szórakozást kívánok mindenkinek.– zárta szavait Harrach Péter. Az alelnök vasárnap az Intermediate I. Kûr díjlovasverseny házigazdájaként adott át díjakat.
Az NGYSZ. alapítója Edvi Péter így vall a szervezet megalakulásáról. „Maroknyi önkéntessel, 1990-ben alapítottuk meg azzal a céllal, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû, szegény, éhezõ, fizikailag és értelmileg sérült, árva és rászoruló gyerekeknek nyújtson segítséget.”

B.T.E.
 

Az ICLM nemzetközi delegációjának fogadása

Share Button
A Petõfi Irodalmi Múzeum rendezte meg idén az UNESCO/ICOM Irodalmi és Zenei Múzeumokat tömörítõ csoportjának (ICLM) éves konferenciáját.  Az „Írók zeneszerzõk utazásai – Utazó írók, zeneszerzõk” címmel meghirdetett konferenciára 15 országból 65 vendég érkezett, akik a program részeként látogatást tettek a parlamentben. A delegációt Harrach Péter a parlament alelnöke fogadta.
 
 
Az ICLM nemzetközi delegációjának fogadása
 
<--more-->
-Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Nemzet Házában az Irodalmi és Zenei Múzeumok konferenciájának résztvevõ vendégeit és a konferencia házigazdáit. Nem csak tisztelettel hanem „irigységgel” is, hiszen az élet szebbik oldalával foglalkozhatnak, az alkotásokkal és alkotókkal. Az Európai Unióban nagy szükség van erre a munkára, hiszen ezek a társadalmak a nyugati kultúra kétágúságával küzdenek. Egyrészt a hagyományos értékek és normák sérülését, másrészt a neoliberális dogmák hirdetését, és a társadalmi devianciák terjedését tapasztalják.  Az alkotók ebben a társadalomban élnek, s bár az alkotás belülrõl jön az emberbõl, ezekbõl az élményekbõl táplálkozik. – fogalmazott Harrach Péter. -A konferencia témája, az utazó írók és zeneszerzõk, ezt a kettõs forrást jeleníti meg.  Az utazó találkozik a világ színes szépségével, a természettel, az épített környezettel, az etnikai sajátságokkal. Rácsodálkozik a teremtett világ harmóniájára, benne az ember szépségére. Hazánknak is vannak ilyen szépségei, Önök holnap Balatonfüredre utaznak, és láthatják Közép-Európa legnagyobb tavát a Balatont, megtekinthetik a nagy magyar író és mesélõ Jókai Mór emlékmúzeumát, továbbá megkóstolhatják a Balaton-felvidék borait. Holnapután Esztergomba utaznak, tekintsék meg a Keresztény Múzeumot, az egyik legszebb magyar gyûjteményt, nézzék meg a Duna partját, és a város monumentális Bazilikáját, amelyben egyik legnagyobb költõnk, Babits Mihály is gyakran gyönyörködött. Most pedig, érezzék jól magukat itt a Parlamentben, a város egyik legszebb épületében. – mondta el az alelnök, végül tartalmas konferenciát, és kellemes élményeket kívánt a vendégeknek.

B.T.E.

A vakoktól is elveszik a pénzt

Share Button
Harrach Péter: Amit a kormány tesz, kegyetlenség

A teljes ellehetetlenülés fenyegeti a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mûködését, a kormányzat ugyanis szinte lenullázná az amúgy is csekély állami támogatást. Harrach Péter (KDNP) reméli a várható tiltakozás miatt visszavonják a tervet.
<--more-->
„Remélem lesz akkora tiltakozás, hogy a kormány visszavonja ezt a tervet. Ez ugyanis már-már kegyetlenség.”- így kommentálta lapunknak Harrach Péter parlamenti alelnök, miszerint nyolcvan százalékkal csökkenne jövõre a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének állami támogatása. A politikus szerint folytatódik a Gyurcsány Ferenc által megkezdett módszer, vagyis a legszegényebbekre, a legkiszolgáltatottabbakra a leginkább rászorulókra hárítja a kormány a terheket. Mint mondta különös érzéketlenségre vall, hogy a világtalanokat sújtják, miközben nem tudták kivédeni, most pedig láthatóan nem tudják kezelni a válságot.” Minden rendszert az jellemez leginkább, hogy miként bánik az elesettekkel”- fogalmazott az ellenzéki képviselõ.

A cikk ezután a szövetség közleményébõl idéz, mely szerint az állami támogatás hét éve ugyanakkora, így a reálértéke folyamatosan csökken. Jövõre a teljes ellehetetlenülés várható. Kiemeli, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem egyeztetett az érintett szervezetekkel. Ezt követõen az írás felsorolja, melyek azok, a vakok számára elengedhetetlenül fontos tevékenységek és szolgáltatások, amelyek megszûnhetnek jövõre.  

(Megjelent a Magyar Hírlap szeptember 22.-i számában, szerzõ Kacsoh Dániel)

Napirend elõtti felszólalás 2009. szeptember 14.

Share Button
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Örülök annak, hogy több felszólalásban nem csupán a pénzügyi-gazdasági válság megoldásának próbálkozásairól esett szó, hanem a társadalmi válságról is. Annak is örülök, hogy sok átvett gondolatot találtam miniszterelnök úr szavaiban: munkahelyteremtés, a rend kérdése – amit kedves nagypapájával kapcsolatban is említett – és a romaintegráció kérdése.
<--more-->
Én ma a közbiztonságról szeretnék szólni, méghozzá a közbiztonságnak egy olyanfajta megközelítésérõl, ami az átlagembert érinti, ami már nem politikai vagy nem ideológiai kérdés, hanem a mindennapok problémája. Példát is említhetnék. Talán hadd kezdjem azzal, amit mindnyájan ismerünk: egy családapa lemegy a boltba cigarettáért, két deviáns fiatalember ver egy harmadik embert, õ megszólal, és utána õt rugdossák agyon úgy, hogy belehal. Ez olyan esemény, amely arra késztet minket, hogy itt a parlamentben se hagyjuk szó nélkül, és mint általános társadalmi problémáról szóljunk.

Szükség van a társadalom megtisztítására a garázda, deviáns elemektõl, szükség van a határozott rendõri fellépésre, és szükség van a gyors és szigorú ítélkezésre is.


Talán emlékeznek még, hogy mi elõálltunk egy javaslattal. A „három csapás” törvényre gondolok. Persze, hogy emlékeznek, hiszen leszavazták. Ma még sajnos sem a rendõrség nincs olyan állapotban, sem az ítélkezõ bíróság, hogy ezt a határozottságot és gyors, eredményes fellépést meg tudja valósítani.

Egy másik példát is említhetnék, ami vidékrõl érkezik hozzánk. Naponta csoportosan, sokszor teherautóval járják a határt, és betakarítják a termést. Nem a sajátjukat persze, nem azt, amit õk ültettek vagy gondoztak, hanem azt, amit más. Nyilván ez nem olyan súlyú cselekmény, mint az élet ellen elkövetett, de ez ellen is fel kell lépnünk, mert a társadalom egészének az állapotát rontja, a társadalmi normákat semmibe veszi, félelmet, bizonytalanságot kelt, és egy ilyen országban nem jó élni. Mi pedig itt akarunk élni, a gyermekeink is, és azt szeretnénk, hogyha a mi hazánk nem ilyen lenne.

Az utóbbi példa esetén természetesen nem csak a szigor eszközével kell fellépni. Ez egy átfogó megoldást igénylõ probléma. Egyik eszköz a munkalehetõség megteremtése, a foglalkoztatás növelése, egyúttal – és ez egy jól használt disztinkció – a foglalkoztathatóság megteremtése. Valamikor a diktatúra korában közveszélyes munkakerülésrõl beszéltek. A demokrácia világában ezt a fogalmat nem lehet használni, de a súlyos következményeit ma is látjuk ennek a magatartásnak. Ezért azt kell mondanom, hogy az irány nem rossz, amit az „Út a munkához” program megvalósít. Egy baj van vele, hogy az történt, ami több más törvénnyel is történni szokott, hogy amire megfogalmazódott és megvalósulásra került, addigra úgy felpuhult, hogy alig lehet ráismerni, száz sebbõl vérzik, és olyan terheket rak többek között az önkormányzatokra, amit nem könnyen viselnek.

A megoldás nem csak a munka világában keresendõ. A túlzott optimizmustól is óvnék, amikor néhány közeli intézkedésrõl szólok. Az átmenetileg nehéz helyzetbe jutottak munkahelyeinek megõrzéséért elnevezésû központi programot felfüggesztették, a megváltozott munkaképességûek támogatása kevesebb lesz, de szólhatnék arról is, hogy az „Út a munkához” program bizony annyi támogatást kap, ami mindössze a választásokig lesz elég, ez pedig politikai szándékot sejtet.


Nem csupán egy-két eszközzel kell dolgoznunk, hogy a helyzetet javítgassuk, hanem egy új világot kell teremtenünk, ahol a régi, jól bevált normák érvényesülnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Megérett idõ

Share Button
(megjelent a Magyar Hírlap augusztus 13-i számában)

Magyarország alapvetõ problémája, hogy nem tudott rendezett világot teremteni magának. Ha nincs rend a fejekben és a viszonyokban, akkor nincs valódi szabadság sem. A két fogalom ugyanis nem ellentétes, hanem kiegészíti, sõt feltételezi egymást.
<--more-->
Csak akkor tudunk rendet tenni a konkrét ügyekben, ha helyes fogalmunk van a szabadságról és az igazságról, ha úgy tetszik a világ rendjérõl. Errõl szól XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetû szociális enciklikája, melyet a pénzügyi-gazdasági válság kapcsán adott ki. Ennek okaként a gazdasági növekedés kizárólagos feltételének értelmezett profitmaximálást jelöli meg, megoldásként pedig az átfogó kulturális megújulást. Mi ezt leegyszerûsítve úgy szoktuk mondani, a bankárok pénzéhsége okozta. Új szemléletre van szükség.
Ha megkérdeznénk az utca emberét, neki mit jelent a szabadság, bizonyára lenne, aki azt válaszolná, ha senki nincs börtönben a családból. A többség pedig, hogy azt teszek, amit akarok. Az igazi szabadság énnél látszólag szûkebb, valójában több. Ezt tapasztalja meg döntésében az a fiatal, aki nem az alkohol vagy a kábítószer örömét választja, hanem a tanulást és a sportot. A rossz választása beszûkít, függõvé tesz, elveszi a szabadságot. A jó választása megerõsíti a szabadságot, kiteljesíti az embert.
Mi a jó? Ami megfelel a világ rendjének. A tomista filozófia, – aminek értelmezését nem kell mindenkinek elfogadnia, de tiszta fogalmait érdemes használni – természettörvényrõl beszél. Aquinoi Szt. Tamás azt mondja az örök törvényrõl, hogy az a Teremtõben van, eszerint alkotta meg a világot. Az értelmes teremtmény, az ember ebbõl részesedik, hogy berendezze a világot, ezt hívjuk természettörvénynek. Az egyén és a társadalom alapvetõ normái tehát az ember lelkiismeretébe írva adottak, ezt nem kitalálni, hanem alkalmazni kell.
Az új enciklika – a „Szeretet az igazságban” – az alapvetõ értékek újrafelfedezésére, kulturális megújulásra bíztat. Értelmezése szerint az igazság nem más, mint a világ és benne az egyes ember rendeltetése, vagyis a teremtett világ rendje. Ez a helyes emberi cselekvés kerete, ez teljesíti ki szabadságunkat. Így talán jobban megértjük, mit jelent: „Az igazság szabaddá tesz titeket.” De mit keres itt a cím másik fogalma, a szeretet? Ezt a szót sokan elcsépelték, kiüresítették, vagy túlcukrozták. Pedig ez az egyéni és társadalmi cselekvés alapvetõ normája, nem elsõsorban érzelem, hanem elkötelezettség és felelõsség.

Miért nincs rendezett világ ma Magyarországon? Hivatkozhatunk történelmi vagy kulturális okokra, de abban egyet kell értenünk, hogy a társadalom állapotát a különbözõ eszméket és törekvéseket képviselõ politikai erõk jelentõsen befolyásolják. A neoliberálisok, – akik Európában és itthon is nagy befolyással rendelkeznek – nem szeretik a rendet és a hagyományos értékeket. Nekik a kivétel a szabály és az extrém a normális. A házasságról nem az egymásra talált férfi és nõ tartós kapcsolata jut eszükbe, hanem a válás szabadsága és az alternatív együttélések. Az egyházról a szekták és a nemzetrõl a kisebbségek. A nagyobbik baloldali párt vezetését a milliárdosok vették át. Számukra minden csak lehetõség. A rendezetlenség pedig több lehetõséget kínál egyéni céljaik elérésére, mint a rendezettség.

A rend hiánya legszembetûnõbb a közbiztonság területén. A rendõrség nem hatékony. Nem azért, mert nem tudja a dolgát, hanem azért, mert politikai befolyás alatt áll. A tüntetõkkel szemben embertelenek, a bûnözõkkel szemben bizonytalanok, pontosabban elbizonytalanítottak. Az emberi jogok rossz értelmezése miatt gyakran nagyobb védelmet kap az elkövetõ, mint az áldozat. Az esetek egy részében a rendõrök félnek a rasszizmus vádjától. Félelmüket az teszi indokolttá, hogy az alaptalan vád kormányzati körökbõl érkezik. A közbiztonság hiánya rossz válaszokat szül, aminek politikai következményei is vannak. Kinek az érdeke ez? Talán annak, aki elveszett támogatását a kaotikus helyzetben, a másik oldal megosztásával próbálja visszaszerezni. Az egyetlen helyes megoldás a rendõrség megerõsítése.
A gazdaság világában sincs rend. Amíg egyes cégek túlzott kedvezményeket kapnak, a többséget súlyos adóterhek nyomorítják. Mindennaposak a foglalkoztatási visszaélések, elterjedt a körbetartozás és az adóelkerülés a legfelsõbb szinten is.
A magyar oktatási rendszer hagyományai sokáig megvédték az iskolákat a liberális kártevéstõl. A tönkretett tanári tekintély, a nevelési cél hiánya, és az ostoba kormányzati intézkedések zavaros helyzetet teremtettek az iskolákban. Az oktatás világában is rendet kell tenni.
Az egészségügyrõl mindenkinek vannak tapasztalatai. Nem csak a tulajdonosi és finanszírozási kérdéseket kell rendezni. Félõ, hogy ebben a szférában a kártevés folytatódik.
A média és a szórakoztató ipar a valóságnál silányabb világot mutat a közönségnek. Céltévesztett emberek értékvesztett világát tárja elénk. A civil szervezetek ezen a területen többet tehetnek a hitelesség érvényesüléséért mint a kormányzat.
A rendezetlenség legszembetûnõbb a politika világában. A lenyúlások miatt minden kétszer annyiba kerül, mint kellene. A hatalomvágy gátlástalansággal társul, a társadalmat manipulálják, szûk csoportérdek szolgálatába állítják a közigazgatást, és a szolgálatokat. Mindezt a szégyenkezés legkisebb jele nélkül.
Megérett az idõ a változásra, egy olyan világ megteremtésére, amelyben minden a helyén van, rendezettségben és szabadon élhetünk.

Harrach Péter


95. lap a 105 oldalból « Első...102030...919293949596979899100...Utolsó »