Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Hiába kérnek segítséget a közel-keleti keresztények

Share Button

Az elmúlt időszakban a közel-keleti térségben élő keresztények többször is felhívást intéztek a világ felé, hogy segítsenek rajtuk, de ez mintha nem törné át az európai falakat. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondtam, hogy meglepően kevés szó esik ma a keresztényüldözésekről, és a szolidaritás megnyilvánulásai sem láthatók.

 .

GFA-Odisha-India-damaged-church-persecution

 

Tapasztalható, hogy az iszlám kultúrkörhöz tartozók egymás iránti szolidaritása hogyan nyilvánul meg. Természetesen nem arra gondolok, hogy a keresztényeknek is durva, kemény eszközökkel kellene fellépniük, de az Európai Uniónak nagyon sok eszköze van, hogy segítsen, csak ki kellene ezeket használni.

A katonai segítség az egyik, bár nem erre kell helyezni a hangsúlyt. A gazdasági és humanitárius segítségre az Unióban megvannak a források. Bizonyos humanitárius akciók ugyan vannak, de azokat nem Brüsszel finanszírozza, hanem közadakozásból történnek.

Így lehet, hogy a Közel-Kelet néhány országában és az Egyiptomban immár kétezer éve élő keresztény közösségek olyan veszélybe kerültek, hogy már a létezésük is bizonytalanná vált. Szíriában például van olyan közösség, amelyben 1,5 millióról 200 ezerre csökkent a lélekszám. Hiába kérnek segítséget, mert amikor valaki Nyugat-Európában felveti ezt a kérdést, akkor durván néznek rá és válaszolnak, és legjobb esetben is csak annyit mondanak, hogy „nem teszünk különbséget vallások között”.

A felelősség koncentrikus körökben merül fel: elsősorban a saját családunkért vagyunk felelősek, aztán azért a közösségért, amelyben élünk, a legszélső körben pedig ott van minden ember.

Kulturális értelemben Európában mindenki keresztény, hiszen annak gyökereiből táplálkozik még akkor is, ha nem vallja magát kereszténynek. Ezt nem akarják megérteni azok, akik ma liberálisnak nevezik magukat. Ez egy identitását vesztett, sajátos, normák által nem szabályozott életforma megideologizálása, s ilyen értelemben egy gyökereit megtagadó Európa nem tud védelmet adni a kontinensen kívül élő, segítségre szoruló keresztény közösségeknek.

Európa kereszténységére az elkereszténytelenedett, sőt a kereszténységgel szembefordult európaiak hasonlóan nagy veszélyt jelentenek, mint az iszlám tömegek. Vajon meddig mehet ez így?

A teljes beszélgetés meghallgatható itt:

http://www.mediaklikk.hu/2016/05/15/180-perc-harrach-peter-a-keresztenyuldozesekrol/