Harrach Péter augusztus 20.-i ünnepi beszédének kivonata

(Kosd, Kismaros, Nagymaros, Penc)

-Augusztus 20-án Szent István király ünnepén, egyaránt emlékezünk az emberre, a szentre és az államalapítóra. Az emberre, akiben egyszerre volt jelen az értelem, a szív, és az akarat. Az értelem, amellyel úgy vezette Európába Magyarországot, hogy megõrizte függetlenségét, az idegen hatalmaktól. Akarata segítette abban, hogy keményen véghezvigye elhatározásait. Érzõ szívû ember is volt, hiszen Imre fia halála úgy megrendítette, hogy gyászából élete során már nem került ki. Fiához intézett intelmei is errõl a szeretetrõl, és az uralkodásra termettségrõl szólnak.

Szentként is tekintünk rá, aki fel tudta áldozni magát a célért, túllépett önmagán, a nemzet, és a magyarság érdekében.

Államalapítóként lezárta a múltat a pogányságot és a nomád életformát, még ha olykor népszerûtlenek voltak is ezek az intézkedések, és megteremtette a európai keresztény Magyarországot. Az új jövõ építését a nemzeti egység jegyében kezdte meg.

Ez üzenet a mai Magyarországnak is. Mi is lezártuk a múltat, amely rossz útra vitte az országot. Megvalósulóban van a nemzeti egység, egy centrális erõ vezetésével, amely idejét múlttá teszi a bel és jobboldal fogalmát. Szebb jövõt ígér, amelyben az értékeket megvalósító, a közösségeket megerõsítõ, és a normákat betartó társadalom épülhet.

Szent István napján gondolunk az államférfi mûvére, amely 1000 éven keresztül megtartotta ezt az országot, és példát mutat a ma emberének is. –