Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

A KDNP nem állít önálló jelöltet a Fideszével szemben

Share Button
Az önkormányzati választások közeledtével a balliberális média leplezetlen érdeklõdéssel fordul a Fidesz-KDNP jelöltjei felé. Az egyes jelöltek gyengéinél is jobban érdekli õket, a két szervezet esetleges vitája. Nemcsak nekik, de sajátjainknak is érdemes néhány kérdést tisztázni.
<--more-->
Egy politikai erõ számára az elsõ, és mindenek feletti szempont az értékrend kérdése. A két párt esetében ez közös, a különbség annyi, hogy a Fidesz egy néppártra jellemzõ rugalmassággal kezeli, a KDNP, mint világnézeti párt radikálisan képviseli azt. Második szempont a politikai cél, és az ezzel összhangban lévõ magatartás, ami az említett eszmei alapból és az ország mai állapotából következik. Alapvetõ nemzeti érdekrõl van szó, jelenünkrõl és jövõnkrõl. Silány pártsoviniszta szempontok nem veszélyeztethetik, jöjjenek ezek bármely párt részérõl. Miután tudjuk, hogyan gondolkodunk, kik vagyunk, és mit akarunk, beszélhetünk a harmadik szintrõl, a szervezetekrõl. A politikai szervezet, a párt arra való, hogy az említett lényeges szempontokat érvényesítse. Ha a szervezeti vagy egyéni érdeket ezeknek elébe helyezi, alkalmatlan a szerepére. Pártszövetségben a helyzet kissé bonyolultabb, a Fidesz-KDNP esetében még inkább. Ehhez ismerni kell a Kereszténydemokrata Néppárt történetét és ebbõl fakadó jelenlegi helyzetét.

Rendszerváltáskor – idõben kissé lemaradva a többi párt mögött – történelmi pártként alakult meg a KDNP. Tagsága a hiteles, de vegyes politikai rátermettséggel rendelkezõ, fõleg idõsebb és egyházi kötõdéssel bíró rétegbõl került ki. 6-7 százalékos stabil támogatottsággal rendelkezett. Egy vezetési váltást igénylõ pillanatban a naiv és manipulált választmányi tagok hiteltelen vezetés kezébe adták a pártot, amit azok rövidesen padlóra küldtek. A frakció többsége az önkormányzati képviselõkkel együtt a Fidesznél talált politikai menedéket létrehozva az MKDSZ-t. Szavazóinkat a Fidesz vezette szövetség mögé állítottuk. Amikor a pártot a bírósági döntés újból talpra állította, a helyzet annyiban változott, hogy a szövetségben már nem egy, hanem két párt lett.

Parlamenti frakciónk létszáma és minõsége, tagságunk erõsödése és a nyelv, amin egyedül mi beszélünk, alkalmassá tenné a pártot az önálló megmérettetésre, de a szövetség hiteles irányvonala és a nemzeti érdek elsõbbsége arra késztet minket, hogy ez utóbbit ne kockáztassuk. A két párt együttmûködését a felelõsség és a kölcsönös tisztelet jellemzi. Így van ez akkor is, ha mindketten úgy érezzük, mint az öreg  házasok, hogy õk hozzák a nagyobb áldozatot. A helyi szervezetek szintjén is, az esetek elsöprõ többségében sikerült megegyezni a jelöltek személyében. Van néhány település, ahol az egyik fél képviselõi a párt országos népszerûségét maguknak tulajdonítják, és megalázó ajánlatokat tesznek a partnernek, vagy a másik fél lép fel vélt, vagy valós erkölcsi fölénye tudatában, aránytalan elvárással. Ezeket kellõ önuralommal és felelõsséggel kezeljük.

A KDNP álláspontja a következõ: ahol nincs más megoldás, jelöltjeinknek lehet önálló képviselõi listát állítani, viszont a szövetségnek csak egy polgármesterjelöltje lehet, ezért a KDNP a Fidesz jelöltjével szemben nem állít önálló jelöltet. Ez áldozat? Igen. Annak tudatában hozzuk, hogy része vagyunk annak a politikai erõnek, amely egyedül képes megteremteni a nemzeti egységet, ami ma a legfontosabb.

Harrach Péter

Magyar Nemzet