Lakossági fórum a nagyvízi medrek (árterek) kijelölése miatt
<--more-->
A vízügyi hatóság tájékoztatójával kezdõdött a fórum, amelynek során az országszerte több mint százezer családot érintõ intézkedés hátterét igyekeztek megindokolni. Elmondták, a védmûvel nem rendelkezõ területeken a legmagasabb vízállás ( 1956-os )adat lett kivetítve a parti területekre ( szintvonalas terv alapján), amelyek elöntésre kerülhetnek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabály régi (1995.-ös), csak nem ismerték az emberek, amíg a most végrehajtásra kerülõ kormányrendelet ( 2006-os) a figyelem középpontjába nem került. A legfontosabb, hogy a nagyvízi medrekben ( régen árterek) fekvõ ingatlanok tulajdoni lapjára rákerül egy széljegy, így adás-vétel vagy parcellázás során ismertté válnak az ilyen területekre vonatkozó szabályok. Hozzátették, azért most került sor erre, mert technikailag és térinformatikailag elkészült az ehhez szükséges háttér.
A lakossági kérdések, hozzászólások azt vetették a rendeletalkotók szemére, hogy az állam ki akar vonulni az árvízvédelembõl, és gátépítés helyett a felelõsséget az ingatlantulajdonosokra kívánja hárítani. Úgy vélték, térképkijelöléssel nem lehet megállítani az árvizet. Többen megkérdezték, milyen konkrét okai vannak az új ártér kijelölésének, és hogy miért kell ezt rájegyezni a tulajdoni lapokra? Felháborítónak tartották, hogy faliújságra kifüggesztett „hirdetményen” tájékoztatták a lakosságot, holott az emberek nem tudják milyen jogkövetkezményekkel kell számolniuk: építési tilalom, forgalomképtelen és leértékelõdõ ingatlanok, hitel és biztosításkötés ellehetetlenülése. Az önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen területük jó részén ezután nem tudnak fejleszteni, és pályázni. (Szõdliget területének egyharmada kerülne medertérbe.) Egy felszólaló jogász szerint, a törvény magasabb rendû jogforrás, mint a kormányrendelet, és a törvény nem adott a kormánynak meghatalmazást ennek a rendeletnek a megalkotására, így a vízügyi hatóság ne tegyen eleget az alacsonyabb rendû jogforrásnak és függessze fel a végrehajtást. A fórumon kiderült sok a jóhiszemû vásárló, aki nem is sejtette, hogy árterületen van az ingatlana. Kiderült az is, hogy több ingatlan tévesen került fel a vízügyi hatóság listájára, például a váci várat is besorolták az árvízveszélyes ingatlanok közé, amely várdombon áll, és évszázadok óta nem volt víz alatt.
A hatóság képviselõi elmondták, hogy a tévedésbõl felkerült ingatlanokat egyenként megvizsgálják, hiszen nem tulajdonosi adatok, hanem HRSZ. alapján dolgoznak, és ha jogos kiveszik a medertérbõl. Erre azt kérte Szõdliget polgármestere, hogy minél nagyobb számban kérjék az ingatlanok megvizsgálását a lakók, így a hatóság a határozat hozataláig hátralévõ két hétben már nem tudja valamennyit felülvizsgálni. ( Január 24.-én jár le a rendelet kifüggesztését követõ hatvannapos határidõ.)
Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje felszólalásában kiemelte, hogy a vízügyi törvény és a kormányrendelet ellentmondásban vannak egymással, például már a nagyvízi meder definíciója sincs összhangban a két szövegben.
– Az árvízvédelem állami felelõsség, ezért erõs és hatékony államra van szükség, amely meg tudja védeni a polgárait. Az eljárást fel kell függeszteni, a kártérítés módját ki kell dolgozni, össze kell hangolni a törvényeket, és be kell adni egy országgyûlési határozati javaslatot, amely kötelezi a kormányt a szükséges intézkedések meghozatalára, az-az vissza kell vonni a kormányrendeletet, és újraalkotni. Mivel jelenleg a parlament nem ülésezik és interpellálni nem lehet, írásban fordulok a szakminiszterhez a felsoroltak érdekében, továbbá a nyilvánosság erejét kihasználva, igyekszem felhívni a figyelmet a problémára. – vázolta elképzelését a politikus, melyet a közönség tapssal fogadott.
A fórum zárásaként a vízügyi hatóság kijelentette, mivel jelenleg a tényállás tisztázása zajlik a hatóságnál, vagyis az írásos panaszok felülvizsgálata, és mindez ezres nagyságrendû, a hátralévõ közel két hétben ez a munka már nem kivitelezhetõ, így az eljárást fel fogják függeszteni!
B.T.E.