Utalt arra, hogy minden elõterjesztés esetén – így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményezõ, valamint a különadó bevezetésérõl szóló javaslatnál is – az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövõ kedden ülésezik – tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.

Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betûje értelmében tette a megnyilatkozását – mutatott rá, felhívva a figyelmet arra: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerû emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak – mondta. A kiemelkedõ jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása – folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik.

További érdeklõdésre Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütközõ, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt – mutatott rá Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu