Harrach Péter nyilatkozata a „Szabad Vasárnap” mozgalomról a Népszabadságonline oldalán
<--more-->
Harrach Péter szerint az eredeti szándékuk az volt, hogy egy nyugodtabb, kevésbé hektikus idõszakban tárgyalja a parlament ezt a javaslatot, akkor, amikor esély van arra, hogy inkább szakmapolitikai, mint pártpolitikai kérdésként kezeljék az ügyet. Erre korábban látszott némi esély: a szabad vasárnap mozgalmat világnézetileg meglehetõsen színes, a Munkáspárttól a szakszervezeteken és a Fideszen át egészen a Jobbikig ívelõ társaság támogatta. A KDNP egyeztetést is kezdeményezett az ügyben a parlamenti pártok között, amibõl Harrach azt szûrte le, hogy a többi pártban is vannak támogatói a javaslatuknak.
Azonban most úgy látja: új helyzetet teremtett, hogy a Jobbik nemrégiben, a KDNP 2009-es javaslatával lényegében megegyezõ tartalmú, törvényjavaslatot nyújtott be. A Jobbiknak esélye sem volt, hogy kicsavarja a KDNP kezébõl a zászlót, hiszen az indítványt a múlt héten a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság nem vette tárgykörbe, a szavazáson a Fidesz és a KDNP, valamint az LMP tartózkodott, míg az MSZP nem szavazott. A KDNP bizottságba delegált képviselõje az ülésen még fogalmazott, hogy továbbra is kiállnak a szabad vasárnap megadása mellett, ám a bevezetésére most „nem alkalmas az idõ”. A jelenlévõk egy része ezt egyértelmûen úgy értelmezte, hogy a KDNP egy idõre eláll a javaslat mellõl.
Ehhez képest Harrach Péter most egyértelmûvé tette, hogy a pártja lépéskényszerbe került, s vállalja ez ügyben a megmérettetést, még úgy is, hogy a Fidesz jó része ellenzi a szabad vasárnap ötletét. Harrach Péter Semjén Zsolt KDNP-pártelnök mellett Lázár János Fideszes frakcióvezetõvel is egyeztetett, aki tudomásul vette, hogy a KDNP önálló javaslattal lép fel az ügyben. Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke lapunknak nemrégiben leszögezte, hogy szerintük a szabad vasárnapot a gazdaság fellendülése után lehet bevezetni, és akkor is néhány éves átállási idõvel.
Harrach Péter elmondta: a javaslatuk már nem változik érdemben a 2009-ben benyújtott szöveghez képest, annál is inkább, mivel elõtte is és azóta is számtalan alkalommal egyeztettek az érintettekkel a kérdésben. A 2009-es javaslatot Semjén Zsolt és Harrach Péter közösen jegyezték – a most benyújtandó javaslatot is nagy valószínûséggel õk fogják.
Bár a javaslat a kereskedelmi egységek nyitva vagy zárva tartása kapcsán híresült el, ám az indítvány lényege szerint minden hétvégi munkavégzést szigorú korlátok közé szorítana – így csak az élet- és vagyonvédelmi, készenléti jellegû, illetve pihenést szolgáló, mûvészeti rekreációs termékeket elõállító dolgozókat lehetne vasárnap is berendelni, ám ilyenkor a munkabéren fölül 50 százalékos bérpótlékot kell nekik fizetni. A javaslat ugyanakkor felmentést ad a 280 négyzetméter alatti alapterületû üzleteknek, ami Harrach Péter szerint a kis, családi vállalkozásoknak kedvez.
A kereskedelmi szakma most is megosztott a kérdésben – jobbára annak függvényében, hogy ki mekkora részt hasít ki a hétvégi forgalomból. A bevételük nem elhanyagolható részét vasárnap kasszírozó legnagyobb hipermarketek inkább nyitva tartanának, a középméretû szupermarketek és diszkontok mondhatni „semlegesek”, a kisebb üzletek a zárva tartás mellett voksolnak. Igaz, a mérleg nyelve némileg a nyitva tartás felé lendült azzal, hogy a korábban a szabad vasárnap célkitûzés egyik fõ támogatójának tudott, Fidesz-közelinek tartott CBA-üzletlánc most úgy látja, hogy „nem idõszerû a kérdés.” A cég álláspontjának a megváltozását Fodor Attila szóvivõ azzal indokolta, hogy a gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint azt korábban sejteni lehetett.
Forrás: Népszabdságonline