A KDNP szempontjából kiemelt jelentõségû volt még a családi adózás törvényi szabályozása – mondta a kormánypárti politikus.

Harrach Péter a Fidesz-frakcióval való kapcsolatukat dinamikusnak nevezte, amiben a szoros együttmûködés és a sajátos értékek határozott képviselete együtt jelenik meg.

A cél világos és egyértelmû: a kormányprogram megvalósítása, a hazánkban folyó nagymértékû gazdasági és társadalmi változások támogatása. Ehhez szükséges a 2/3 biztosítása, vagyis a két frakció összefogása. Természetesen a KDNP-nek vannak saját kezdeményezései is, amiket a koalíciós partner vagy elfogad, vagy módosít, vagy elutasít – mondta.

Harrach Péter értékelve a parlamenti munkát kitért arra is, hogy a szocialista párt kormányzati tevékenységét a választók túlnyomó többsége elégtelennek ítélte, ezek után a bukott szocialista politikusoknak a megfelelõ magatartás a szerény hallgatás kellene, hogy legyen. Ehelyett úgy tûnik, hogy a bukott diák szeretne korrepetálni, ugyanazt a stílust folytatják, amit kormányon is képviseltek, arrogánsan, kioktatóan és agresszíven politizálnak.

A frakcióvezetõ a tavaszi ülésszak fõ témái között az alkotmányozás mellet a szabad vasárnapról szóló kereszténydemokrata törvényjavaslatot említette.

Mint elmondta: a javaslatról egyeztetés történt a Fidesszel, de végsõ megállapodás nem született. Az ötpárti egyeztetésen az vált világossá, hogy a pártoknál mindkét szempont, a munkáltatói és a munkavállalói érdekek képviselete egyaránt jelen van. Ez a két szempont a Fideszen belül is megjelenik. A KDNP egyértelmûen a munkavállalók oldalán áll, egy keresztényszociális párt számára ez evidencia – jelentette ki. Megjegyezte: ugyanakkor ezt egy olyan kérdésnek látja, ahol a jobb- és baloldal együttmûködése megvalósítható.

Harrach Péter elmondta: bár azt elképzelhetõnek tartja, hogy kisebb módosítások történjenek, de a javaslat fõszabályához, hogy a vasárnap pihenõnap legyen a végsõkig ragaszkodnak, ezt igyekeznek érvényre juttatni. Megjegyezte: a javaslat benyújtásakor egyeztetettek a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetével is, s velük a kapcsolat folyamatos.

Kitért még arra, hogy a várhatóan tavasszal elfogadandó új alkotmány preambulumában a KDNP ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti egység gondolata, valamint a kereszténység szerepe a nemzet történetében megjelenjen. Amit szeretnének, ahhoz a lengyel alkotmány áll a legközelebb – jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány, Semjén Zsolt szerint kezdõdhetne úgy: Isten áldd meg a magyart, azt mondta: ez is egy lehetõség a többféle megoldás közül. Az alkotmány azonban mindenképpen a nemzet egészének az alaptörvénye kell, hogy legyen – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a férfi és nõ házasságát és a család védelmét hangsúlyosan kell megjeleníteni. Az élet feltétlen tisztelete – ami a fogantatástól a természetes halálig tart –fontos kérdés a KDNP számára. Azonban aki a magyar társadalmat és a parlament összetételét ismeri, nem gondolhat arra, hogy egy abortuszt tiltó törvény életbe lépjen, de az élet védelme kell, hogy szerepeljen az alkotmányban.

Utalt arra, hogy az alkotmányozással foglalkozó parlamenti bizottság vezetõje is KDNP-s politikus, Salamon László sokszínû és sokszintû egyeztetés után dolgozott ki egy olyan anyagot, ami mindenkinek elfogadható lehet, különféle alternatívák jelennek meg benne.

A KDNP-s politikus az elkövetkezõ idõszak feladatai közé sorolta még a nemzetpolitika területén az egyszerûsített honosítási eljárás gyakorlati megvalósítását, illetve az oktatás területén a köz- és felsõoktatási törvény módosítását is.

A frakcióvezetõ úgy fogalmazott: az az oktatáspolitika, amit Hoffmann Rózsa igyekszik megvalósítani a KDNP által képviselt értékrendet tükrözi. A két érintett fõszereplõ (Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán) értékrendbeli és szakmai különbségét látják, ez azonban nem pártpolitikai különbség – mondta Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu