Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Nem veszélyeztet munkahelyeket a szabad vasárnap

Share Button
A multinacionális kereskedõláncok érdekeit lehet, a vásárlók érdekét azonban nem sérti a szabad vasárnap bevezetése – hangsúlyozta Harrach Péter Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje az MTI-nek a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének nyilatkozatára reagálva. Mint mondta: megértik a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudják, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
<--more-->
Rolek Ferenc az MTI-nek azt mondta, hogy a vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani. Hangsúlyozta: az MGYOSZ kész tárgyalni a törvényt érintõ egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását ellenzi.
    
Harrach Péter a nyilatkozatra reagálva kiemelte: megértik a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudják, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
    
Rámutatott: a kereszténydemokrata kezdeményezésre a parlament elé kerülõ törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenõnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvetõ társadalmi szükséglet van. Tehát szó sincs általános munkavégzési tilalomról – szögezte le a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje.
    
Hozzátette: nem indokolt azonban a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több mûszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben. A javaslat hatályon kívül helyezné azt a jogszabályi passzust, amely munkaidõkeretben történõ foglalkoztatás esetén a heti pihenõnapok összevonásával is lehetõvé teszi vasárnap a rendes munkaidõben történõ munkavégzést.
    
Mint felidézte, hogy az elõterjesztés lehetõvé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történõ végzését, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenõnap céljához igazodóan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnapi rendes munkaidõben történõ munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor.  
    
Harrach Péter kitért arra is, hogy a gyáriparosok alelnökének nyilatkozatában az szerepelt, hogy az új szabályozás következtében elbocsátások várhatóak. Az ezzel való fenyegetést Harrach Péter méltánytalannak nevezte, majd megjegyezte: köztudomású, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentõs részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják. A jövõben egy jól mûködõ munkaügyi felügyeletnek ezeket a munkavállalói sérelmeket is orvosolnia kell. A rendezett körülmények létrehozása tehát többlet munkaerõforrást igényel és nem elbocsátást – hangsúlyozta.
    
Leszögezte: a kereszténydemokrata frakció munkavállalói és munkaadói szervezetekkel is megvitatta javaslatát, tehát nem igaz az a vád, hogy az egyeztetés elmaradt. „Két éve folyamatos a konzultáció, a munkaadói szervezetekkel és szakszervezetekkel folytatott megbeszélések alakítottak is a javaslaton” – mondta el Harrach Péter.
    
Szólt arról is, a felmérések azt mutatják, hogy a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként, a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az õ számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelmûen veszteséges a jelenlegi szabályozás mellett. Amennyiben a vasárnapi bevásárlási igényeket a kis üzletek elégíthetik ki, az növeli a kisbolt tulajdonosok versenyképességét a multinacionális üzletláncokkal szemben – mutatott rá. Hozzátette: a hét utolsó napján a boltok nyitva tartását korlátozó szabályozás már számos európai országban – például Ausztriában és Németországban – mûködik; Magyarországon is az a cél, hogy a kereskedelmi és a munkavállalók szociális szempontjait összeegyeztetve rendezett, szabályozott körülmények jöjjenek létre.
    
A törvénymódosítás – ha az Országgyûlés elfogadja – 2012. január 1-jén lép hatályba, hogy megfelelõ idõt biztosítsanak a kereskedõk és a vásárlók, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra való felkészülésre – jelentette ki Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu