Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Élhetõ és minden ember számára esélyt jelentõ ország lesz Magyarország

Share Button
A Magyarország Alaptörvénye címû új alkotmánytervezetben minden benne van, ami a kereszténydemokratáknak fontos, és semmi nincs benne, amit mi nem tudnánk elfogadni – mondta Harrach Péter, a KDNP országgyûlési frakciójának vezetõje Kecskeméten. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke hangsúlyozta: az élet védelme, a házasság és a család védelme volt az a terület, ahol a KDNP megfogalmazása érvényesült.
<--more-->
Egy alaptörvényben értékeket, államcélokat szoktak megjelölni, amelyekbõl nem feltétlenül következnek alanyi jogok, de mindenképpen az elérendõ állapotot kívánja rögzíteni – jelentette ki Harrach Péter. Hozzáfûzte: a lakhatási jog nem jelenti azt, hogy minden hajléktalannak lakást kell adni, de viszont törekedni kell egy olyan állapotra, hogy a hajléktalan emberek ne az utcán töltsék az éjszakát. Elérendõ célként jelölte meg azt is, hogy a mindenki által rossznak tartott abortuszok száma csökkenjen és minden megfogant emberi életnek esélye legyen az életre.

Az új alkotmány tervezete nem az utóbbi néhány hét eredménye, hanem hosszú évek elõkészítõ munkája után született meg – mondta, hozzátéve: ez a folyamat tulajdonképpen a rendszerváltás óta tart. Szavai szerint a mai ellenzék is nekifutott ennek a feladatnak, de megtorpant, nem tudta azt befejezni.

A politikus szerint a polgári, nemzeti, keresztény oldal természetesnek tartotta, hogy egy új alkotmánnyal indítja azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen új, élhetõ és minden ember számára esélyt jelentõ ország lesz Magyarország.

Az Alkotmányban leírt „a házasság egy férfi és egy nõ életközössége” kijelentés a magyar emberek többsége számára természetes, de egy kisebbségnek nem, ezért meglátása szerint vitákra kell számítani ezzel kapcsolatban.

A történeti alkotmány iránti tiszteletbõl – amelynek a ,48-as törvények is részét alkotják – úgy gondoltuk, hogy meghagyjuk az alkotmány kifejezést neki, és mi az alaptörvényt használjuk” – indokolta azt, hogy miért nem alkotmánynak hívják a tervezetet.

Harrach Péter idézte a tervezett Alaptörvény egy mondatát, amely szerint „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, mely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. Ehhez valószínûleg egy kiegészítés társul majd: „És megjeleníti a nemzet egységét”, hiszen a Szent Koronáról szóló törvényben is ez a kifejezés van – fûzte hozzá.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfõn terjesztette be az Országgyûlés elé alkotmányjavaslatát. Az alkotmány általános vitája március 22-én, kedden kezdõdhet, a zárószavazás pedig április 18-án, hétfõn lehet az Országgyûlésben.

kdnp.hu
Forrás: MTI