Harrach: õszintén beszélgettünk az ET-rapõrtörõkkel
A KDNP frakcióvezetõje azt mondta: a jelentéstevõk tárgyszerû, õszinte érdeklõdést mutattak, és hangsúlyozták, hogy több szereplõtõl és több forrásból szeretnének a kérdéseikre választ kapni. Kiemelte, hogy a rapõrtõröknek kérdéseik voltak, és nem kritikát fogalmaztak meg. Mint mondta, úgy látta, alapos és elfogadható válaszokat tudott adni. Elmondása szerint a találkozón tájékoztatta a jelentéstevõket arról, hogy a KDNP a demokrácia elkötelezett híveként vesz részt az parlamenti munkában. Közlése szerint felidézte a párt elõdjének, a Demokrata Néppártnak e téren hozott áldozatait is.
Harrach Péter közlése szerint a rapõrtõrök a sarkalatos törvények iránt érdeklõdtek, s erre válaszul õ ismertette azokat a törvényeket, amelyek kidolgozásáért a KDNP felel, különös tekintettel az egyházügyi és a családok védelmérõl szóló jogszabályokra. Beszámolt az elõszületek során folytatott egyeztetésekrõl, amelyeket az egyházakkal, illetve a családokat képviselõ civil szervezetekkel folytattak. A jelentéstevõk kérdeztek a Költségvetési Tanácsról is, válaszában – mint a KDNP-s politikus elmondta – õ a független szakértõk véleményének fontosságát hangsúlyozta.
Harrach Pétert követõen Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetõjével találkoztak a jelentéstevõk. Szerdán az MSZP képviselõivel találkoztak a rapõrtõrök. Szabó Vilmos országgyûlési képviselõ a találkozó után azt mondta, hogy szó esett az alkotmányozásról, az új alaptörvényrõl, a médiatörvényrõl, a média világában zajló folyamatokról, és tájékoztatták a raportõröket az elmúlt egy évben történt politikai elbocsátásokról, tisztogatásokról. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta,nagyon ritka, hogy az ET monitoring bizottsága egy uniós országba látogat “a demokráciadeficit miatt”, és “sajnos Magyarországot ez elérte”. Hangsúlyozta azt is, hogy õk csak tényadatokat szolgáltattak a monitoring bizottság tagjainak, s nem tettek hozzá “politikai érvelést, értékelést”.
Pénteken a raportõrök Kövér László házelnökkel és a Jobbik frakcióvezetõ-helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal tárgyalnak. A PACE sajtószolgálata korábban úgy tájékoztatott: a két jelentéstevõt – a svéd Kerstin Lundgrent és cseh Jana Fischerovát – azért jelölték ki, hogy véleményezze a Magyarországgal kapcsolatos monitoring eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt. A raportõrök “kellõ idõben” megküldik értékelésüket a parlamenti közgyûlés elnökét, alelnökeit, frakcióvezetõit és a bizottsági elnökeit tömörítõ irodának.
Az úgynevezett monitoring eljárás megindítását januárban kezdeményezték; a PACE 24 tagja által aláírt indítvány szerint közelmúltbeli magyarországi fejlemények “komoly aggodalmakra” adnak okot az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények mûködése tekintetében. Az MSZP úgy tájékoztatta az MTI-t a szerdai megbeszélés után, hogy a monitoring eljárás megindítása ügyében õsszel lesz döntés.
Szerzõ: MTI