Az Új ember katolikus hetilap a pápa szavai mellett, két hazai politikus vélekedését is közzé tette
<--more-->
A pápa szavai Magyarországról
(részletek)
„Etikai alapokra kell építeni a gazdasági és politikai életet irányító erõket” – mondta XVI. Benedek pápa Balassa Jánosnak, Magyarország új szentszéki nagykövetének amikor bemutatkozó látogatáson fogadta Rómában. Magyarország jelentõsen elõrehaladt a szabad és demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásában. Az újonnan megszerzett szabadság olykor azzal a veszéllyel jár, hogy a keresztény és emberi értékeket más eszmékkel cserélik fel. A Szentatya hangsúlyozta a család jelentõségét. Meg kell õrizni társadalmunknak ezt az alapvetõ elemét, amely minden kultúra és nemzet életében központi helyet foglal el. Magyarországon a katolikus egyház ismét szabadon hirdetheti az evangéliumot. Nem keres magának kiváltságokat, de részt kíván venni a nemzet életében, természetének és küldetésének megfelelõen. A pápa imáiról biztosította a nagykövetet, hogy a most kezdõdõ diplomáciai küldetése tovább erõsítse a Szentszék és a Magyar Köztársaság baráti kapcsolatait, majd azzal búcsúzott: Isten áldja meg Magyarországot!  (forrás: VR)  

A lapban megjelent Szili Katalinnak a Parlament elnökének, és Harrach Péternek az MKDSZ. elnökének véleménye.

Harrach Péter levelét az alábbiakban olvashatják:

A Szentatya beszédében három lényeges kérdést érintett, Európa eszmei zavarát, a család fontosságát és az egyház-állam kapcsolatát. Szólt arról, hogy az európai kultúrában mélyen gyökerezõ keresztény és emberi értékeket mással cserélik fel. Ezek az eszmék téves emberképbõl táplálkoznak. A diplomácia nyelvén megfogalmazott utalások a lényegrõl szólnak, de természetesen konkrét példák nélkül. Mi nyugodtan megtehetjük, hogy továbbgondoljuk az elmondottakat.
Azt látjuk, hogy a neoliberális dogmák hirdetõi új tartalmakat adnak a régi pozitív fogalmaknak, és ezekkel fedik el hamis törekvéseiket. Mindenre kiterjesztett relativizmusukat a tolerancia címkéjével próbálják elfogadhatóvá tenni. Ez ad korlátlan teret a migrációnak, amivel Európa saját sírját ássa. A más vallásúak és világnézetûek iránti toleranciára hivatkozva mellõznek keresztény szimbólumokat és fogalmakat. Valójában egyházellenességüket álcázzák. Ugyancsak a toleranciára hivatkoznak, amikor a dekadens életforma egyenlõ esélyeit hirdetik a természetes és egészséges emberi magatartással szemben. Errõl a keresztény embernek határozott véleménye van. Minden emberre megértéssel és tisztelettel tekintünk, de eszménynek azt tartjuk, amit a Szentírás tanít. Jelen esetben, hogy a Teremtõ az embert férfinak és nõnek teremtette.
A pápa arra bíztat, hogy építsük etikai alapokra gazdasági és politikai életünket. Az üzenet egyértelmû egy morális válságba sodort ország részére. A keresztények mindig tudták, hogy a normák a társadalmi rendet is megõrzik. Európa minden országának szüksége lenne erre, hogy ne egy hanyatló világ dekadens képét mutassák. Ehhez hozzátehetjük, nem helyes, ha egy ország vezetõi kritika nélkül kiszolgálják a téves és káros eszmeiség nemzetközi képviselõit.
Azért sem, mert ez az eszme kifejezetten családellenes. Pedig a család az egészséges személyiség és a mûködõképes társadalom nélkülözhetetlen feltétele. A családok többsége ma Magyarországon is rossz állapotban van. Egyre kevesebben tapasztalják meg az alapvetõ igazságot, hogy családban élni jó. Ehhez járul, hogy hazánkban ma a kormánynak nincs családpolitikája.
Amikor a Szentatya kihangsúlyozza a család fontosságát, utal arra, hogy a szülõ a gyermek nevelésének elsõszámú felelõse, többek között az iskola szabad megválasztásával, ami egyházi iskola is lehet. Azt már én teszem hozzá, egy iskolát akkor lehet választani, ha létezik és létezése hosszú távon akkor biztosított, ha egyenlõ esélyeket kap az állami iskolákkal. Ma ez nálunk nem így van, az állam törvénytelenül visszatartja az egyházi iskolák támogatásának egy részét.
A Szentatya reményét fejezi ki, hogy a kölcsönös jóindulat és párbeszéd lesz az egyházi kérdések megoldásának útja. Bár már ott tartanánk.

Harrach Péter