A társadalomnak el kell ismernie a gyermekvállalást
Harrach Péter szavaiból kiderült, hogy a személyi jövedelemadó irányíthatósága a nyugdíjak kiegészítésére az egyszázalékos felajánlás mintájára nem járható út, mert sokan nem fizetnek személyi jövedelemadót, például a gyermekek utáni adókedvezmény miatt. Harrach az alaptörvénnyel összhangban szólt a házasság és a család intézményének védelmérõl, a gyermekvállalás valamiféle „jutalmazásáról is”.
Mint mondta, a cél „a gyermekekért és nem a gyermekekbõl élõk” támogatása, a gyermeket nevelõ nõk foglalkoztatási esélyeinek javítása, és a válások számának csökkentése. Kitért arra, hogy 2010-ben kilencvenezer volt a gyermekszületések száma, és a népesség 10 millió alá csökkent. 2011-ben az év elsõ hét hónapjában 50 ezer gyermek született, ez hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az újszülöttek 40 százaléka pedig házasságon kívül született. Problémát jelent az is, hogy a szülõképes nõk egyre késõbb vállalják az elsõ gyermeküket, és magas a válások aránya.
Utalva az ENSZ tavaszi demográfiai elõrejelzésére azt mondta, hogy az „átlagos forgatókönyv” szerint a század végére Magyarország lakossága 8,5 millió lesz, ebbõl 1,9 millió a bevándorló, és az idõsek részaránya jelentõsen nõ. Ha a jelenlegi termékenységi arányszám megmarad 1,3-on, akkor 5,2 millió lesz az ország lakossága, és a 65 év felettiek aránya eléri a 36 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nyugdíjrendszere fenntarthatatlan lesz, gazdasága mûködésképtelenné válhat – figyelmeztetett a kereszténydemokrata politikus.
Harrach Péter álláspontja szerint a termékenységi arányszám akkor növekedhetne, ha az elhalasztott gyermekvállalások mégis megtörténnének, vagy bekövetkezne egyfajta „kulturális mutáció”, vagyis a közgondolkodást a családról, a gyermekekrõl és a nemzetrõl sikerülne megváltoztatni.
kdnp.hu
Forrás: MTI