KDNP egyetért azzal, hogy az egyházügyi törvényt a közjogi kritériumoknak megfelelõen vezessék be
<--more-->
A kisebbik kormánypárt sajtóirodája pénteken az MTI kérdésére közölte: a KDNP frakció által benyújtott egyházügyi törvénytervezet hosszas társadalmi egyeztetés után, az alkotmányossági szabályoknak megfelelõen készült.
Kifogás tehát nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásjogi szempontból lehet – írták, hozzátéve: a KDNP frakció reméli, hogy 2012. január elsejével életbe léphet a jogszabály.
Lázár János a Fidesz frakcióvezetõje pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt. A lépést jogtechnikai megfontolásokkal indokolta, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.
A politikus azt mondta, hétfõn “megtalálják” a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály “tartalmi struktúráján” nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszûnõ egyházak jogi státuszát.
A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás elõtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetõen átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.
A jogszabállyal az Országgyûlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselõk jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.
Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételérõl a Fõvárosi Bíróság helyett az Országgyûlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.
kdnp.hu
Forrás: MTI