„Ha az a kérdés, hogy a KDNP-nek mi a véleménye az ügynöktörvényrõl, akkor ez a kérdés nem jó. Helyesen úgy hangzik: hogyan próbáljuk lezárni a múltat” – szögezte le Harrach Péter.

A politikus úgy látja, érdemes megfigyelni, kik azok az európai politikusok, akik most kettõs mércével mérnek hazánkkal szemben, és a leghangosabbak: bizony nemritkán maoista múltat hordoznak. „Nem a személyiségükkel van a baj, hanem a szellemiséggel, amit képviselnek.” Az egész kérdés lezárása tehát nem korlátozódhat csak az ügynökkérdésre, ezért támogatja a kisebbik kormánypárt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának mint állami intézménynek a létrehozását.

Lukács Tamásm az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke hangsúlyozta: hazánk az egyetlen olyan ország, amely békés átmenettel érte el, hogy most errõl beszélünk.

„Hack Péterék elsõ javaslata nem szólt másról, mint egy adott párt hatalmáról és egy másik párt ellenállásáról, homályos fogalmakkal” – idézte fel  a kilencvenes évek derekán napirendre került SZDSZ-es kezdeményezést a kereszténydemokrata politikus. Emlékeztetett arra is, hogy a parlament ülésein rendre követeli, hogy puszta jogszabályalkotás helyett „jogrendet kell alakítani”, mégpedig úgy, hogy a múlt e nagy kérdését teljesen le lehessen zárni, különben nem marad más, mint „Verbõczy toldozgatása-foltozgatása”.

A mostani zavart helyzetet szerinte jellemzi, hogy még azt sem tudjuk pontosan, ki számít közszereplõnek; márpedig aki az, nem mondhatja azt húsz év után, hogy „na és” – utalt Horn Gyula elhíresült kijelentésére, amikor pártállami múltjával szembesítették.

Részletekbe menõen úgy látja, egyszerre több törvényt kell majd módosítani azon alapelvek mentén, hogy aki a rendszernek bármilyen formában kiszolgálója volt vagy bármilyen formában segített a hatalom fenntartásában, ne tölthessen be bizonyos tisztségeket, illetve ne kaphasson állami kitüntetést. A teljes nyilvánosság viszont – mint mondja – azért nem járható, mert a megfigyeltek emberi méltóságát szem elõtt kell tartani.

A KDNP képviselõje jelezte, örülnek annak, hogy parlamenti vitanapon is megjelenhetnek az ezzel kapcsolatos vélemények. Végül elmesélte személyes emlékét: amikor a CDU-nál járt németországi tanulmányúton, a német kereszténydemokraták úgy vélekedtek, nem önmagában a Stasi-ügynökök az érdekesek, a Stasi viszonya az orosz KGB-hez viszont annál inkább.

Lukács Tamás, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke kifejtette: a KDNP azt tartaná helyesnek, ha a megfigyeltek dönthetnének arról, hogy mi legyen a sorsa a róluk szóló adatoknak. A döntés meghozatalához biztosítani kell az érintettek számára, hogy a személyükre vonatkozó adatokat „kitakarás” nélkül megismerhessék.

Ez az egyetlen korrekt és tisztességes megoldás – jelentette ki a KDNP országgyûlési képviselõje. Hozzátette: olyan eljárásra van szükség, amely garantálja, hogy minden megfigyelt megõrizheti emberi méltóságát. Álláspontja szerint akkor lehet ezt a kérdést véglegesen lezárni, ha azok, akik segítették a diktatórikus rezsim hatalmának megtartását, akik bizonyítható módon másoknak ártottak szolgálataikkal, bizonyos tisztségeket ne tölthessenek be, és ne kaphassanak meg bizonyos kitüntetéseket.  

Lukács Tamás úgy fogalmazott: „húsz évig csak maszatolás folyt ebben a kérdésben”.  Hangsúlyozta: nem jogszabályt kell alkotni, hanem olyan jogrendet kell kialakítani, amely biztosítja, hogy egyszer és mindenkorra le lehessen zárni ezt a kérdést. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, ha nem alkotnak olyan jogszabályokat, amelyeknek nincs következménye. A hatályos törvény sem mindenben felel meg a jogállami elveknek, „nem tudjuk ki az a közszereplõ” – jegyezte meg Országgyûlés emberi jogi bizottságának elnöke, aki úgy látta, a kérdést akkor tudják lezárni, ha adott esetben egy közszereplõ nem mondhatja: „na és”. Azért tartunk itt húsz év után, mert lehetett ezt mondani.

kdnp.hu
Forrás: MNO,MTI