Szegénység és szolidaritás
-A szegénység elleni küzdelem kapcsán az emberi, egyházi és társadalmi szereprõl ejtenék néhány szót. A keresztény ember identitásának része a szolidaritás. Az egyházi szervezetek karitatív munkájukkal vesznek részt a szegénység elleni küzdelemben, míg az állam a társadalmi integrációban nyújthat segítséget. Elsõsorban nem segélyezéssel, hanem esélyteremtéssel. Ehhez persze a nehéz helyzetbe került ember önerejére is szükség van, illetve jó kormányzati programokra az otthonteremtés, a képzés, és munkalehetõségek megteremtésével. – mondta el többek között a politikus. Hozzátette, az állam nem tudja nélkülözni a civilszervezetek segítségét.
Szászfalvi László egyházügyi nemzetiségi és civilkapcsolatokért felelõs államtitkár is üdvözölte a fórum résztvevõit. Az államtitkár beszélt a kormány és a civilszervezetek partnerségérõl, és a „civiltörvényrõl” amely lehetõvé teszi a hatékonyabb együttmûködést.
„A kormány célja, hogy az értékek mentén mûködõ civilszervezetek kapjanak támogatást.”
A Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiáról Balog Zoltán a társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkár tartott elõadást. Költõi kérdéssel kezdte, kell-e a civilszervezeteket arra bíztatni, hogy karitatív munkát végezzenek?
-A szegénység nem csupán emberi, hanem gazdasági tényezõ is, ami hátráltatja az ország fejlõdését. A szegénység elleni küzdelmet a nemzetstratégia részévé kell tenni. – fogalmazott Balog Zoltán. Kitért arra is, a szegénységügy és romaügy kapcsán, hogy elkötelezettség szempontjából szegény és szegény között nincs különbség, de van amikor eltérõen kell kezelni a problémákat.
Gábor András szociológus a TÁRKI kutatási eredményeit ismertette, majd ezt követõen egyházi és karitatív szervezetek küldöttei mutatták be az ország különbözõ régióiban végzett munkájukat, és osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal.
Brockhauser Edit