A megbeszélésre szakemberek, politikusok, polgármesterek kaptak meghívót, hogy tisztázzák a nagy lakossági felháborodást kiváltó rendelet következményeit, amelynek végrehajtását egy zajos lakossági fórumot követõen felfüggesztették. A rendezvényt Szõdliget polgármestere Bábiné Szottfried Gabriella szervezte. A programon többek között részt vett Harrach Péter a Dunakanyar egyik parlamenti képviselõje, Fónagy János az Orbán kormány Közlekedési és Vízügyi minisztere, Láng istván a KVVM. Fõosztályvezetõje, Dr. Cservák Csaba alkotmányjogász a Független Jogász Fórum elnöke.

 

 

 <--more-->

Harrach Péter az elhibázott kormánydöntésrõl szólt.
– A nagyvízi medrek kijelölése során, a törvényalkotónak kettõs érdeket kellett volna szem elõtt tartania, egyrészt a szakmai, másrészt a társadalmi érdeket. A kormány azonban csak a saját elvei szerint dolgozott. Ha jól mûködik a kormányzati apparátus, akkor közigazgatási egyeztetésnek kell a döntés többszempontúságát biztosítania. Ennek nehézkessége miatt hibás jogszabály született, amely hatalmas lakossági tiltakozást váltott ki. Országszerte több mint százezer család érdekét súlyosan sérti a kormányrendelet, ezért beadtam egy országgyûlési határozati javaslatot, hogy a rendeletet vonják vissza, és alkossanak egy újat, amely összhangban van a vízügyi törvénnyel. Természetesen nem lehet egy rendeletet vagy törvényt minden ember érdeke szerint megalkotni. A problémát meg kell oldani, úgy, hogy a lakosság szempontjai és az árvízvédelem biztonsága is a lehetõ legjobban érvényesüljön. – zárta felszólalását a parlament alelnöke.
Ezt követõen Láng István a KVVM. részérõl rövid szakmai prezentációt tartott.
– A kijelölési kényszer megvan, de a jogszabály megalkotásakor valóban elsikkadtak fontos tényezõk. Felül kell vizsgálni az intézkedést, és a vízügyi szakmától is több körültekintés kell. Lebecsültük az önkormányzatok árvízvédelmi lehetõségeit. Az önkormányzati területeken kijelölt nagyvízi meder 95 %-kán soha nem járt víz. Figyelembe kell venni a meglévõ mûtárgyakat (utak, töltések) és ahol védmûvek épülnek, vagy arra elõkészületeket tesz a település (legfeljebb 2014.-ig) azokra a területekre nem kerül rá a bejegyzés, vagy utólag kivesszük alóla. Másik szempont, hogy az árvízzel félig érintett telkek esetében, érdemes lesz a vízjárta terület fogalmát bevezetni. A mederkijelölés célja többek között az, hogy a továbbiakban ne legyen fejlesztés a kár-érzékeny területeken. Hiszen volt olyan önkormányzat, amely nem vette figyelembe a vízügyi hatóság eddig is érvényben lévõ elõírásait (nem tudott róla) és a területén jóhiszemû beépítés (lakópark) történt. Uniós kötelezettség, hogy a vízjárta területek feltûntetése megtörténjen a nyilvánosság elõtt. –foglalta össze a lakosságot érintõ vízügyi szakmai szempontokat a fõosztályvezetõ.
Cservák Csaba alkotmányjogász hozzászólásában a tulajdonjog szentségérõl beszélt.
– A piacgazdaság alapja a tulajdonjog mindenekfelett való védelme. Jogi szempontból a kijelölés önkényesnek mondható, és korlátozza az állampolgárok tulajdonhoz való jogát.
A vízügyi törvény állami feladatnak deklarálja az árvízvédelmet. A törvényben azonban kevés a kritérium a kijelölésre vonatkozóan és így túl nagy mérlegelési lehetõséget biztosított a rendeletalkotónak. Nem mindegy, hogy rendszeresen víz alatt áll a terület, vagy százévenként egyszer. Csak olyan pontokon korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, ahol, és amikor az feltétlenül szükséges, ezért kicsit jobban meg kell határozni a hatóság mozgásterét. Egyetértek Harrach Péterrel, vissza kell vonni a rendeletet. A törvénynek pedig jobban kell szabályoznia a hatóságok kijelölési módszerét. Az árvízvédelem ettõl még szakmai feladat marad. A jogalkotást elõzze meg szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel történõ egyeztetés. – javasolta az alkotmányjogász.

 

Brockhauser Edit