Ha az egyházi törvény eredeti változata valósult volna meg, akkor az jóval kevesebb gonddal járt volna. A Ház elé kerül a családok csõdvédelmérõl és az adókedvezményük kiterjesztésérõl szóló KDNP-s javaslat – jelentette ki Harrach Péter a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Ezzel további harminchatmilliárd forint maradna a háztartásoknál – tette hozzá. Eddig az alacsony jövedelmûek nem tudták teljesen kihasználni a lehetõségeket, 112 milliárd forintot „bennhagytak” az államkasszában.

<--more-->
Harrach Péter a javaslatról szólva elmondta: az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül a társadalom, csökkent a gyermekvállalási hajlandóság, kevesebben alapítanak családot, s ez nagyban befolyásolja hazánk jövõjét. Életmódváltás zajlik, amelyre egyre inkább jellemzõ az elkötelezõdéstõl, az áldozatvállalástól való tartózkodás, valamint a karrierépítés elõtérbe helyezése. A meglévõ családokat ezért különösképp is meg kell erõsíteni, s itt jutunk el az eladósodottság problémájához. Az árfolyamgát és a végtörlesztés is ezt a célt szolgálta. Ugyanakkor elõfordul, hogy az egyébként rendelkezésre álló források felhasználása jelent gondot. A családi csõdvédelem intézménye ilyen esetben tud segítséget nyújtani, egy családi csõdbiztos személyén keresztül, aki képes megoldani a különbözõ tartozások átütemezésével, a pénzintézettel való kapcsolattartással, illetve egyéb lehetõségek biztosításával a csõdhelyzetbõl való kikeveredést. Ezt egészíti ki – ha az érintettek együttmûködnek – bizonyos idõ után az adósság elengedése – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Kijelentette legkésõbb a jövõ évi költségvetés tervezésekor, valószínûleg még a nyár folyamán a Ház elõtt lesz az indítvány. A normaszöveg már készen van, de a gazdasági és a közigazgatási tárca még egyeztet.

A családi adókedvezmény kiterjesztésérõl szólva kifejtette:  még a nyáron ez az elképzelés is a parlament elé kerül. A 2011-es adatok szerint a gyermeket nevelõ családok mintegy száznyolcvanmilliárd forintnyi kedvezményt vettek igénybe, de az alacsony jövedelmûek nem tudták teljesen kihasználni a lehetõségeket, száztizenkétmilliárdot „bennhagytak” az államkasszában. Ennek egy részét adná oda nekik a javaslatunk, mégpedig úgy, hogy a munkavállalói tb-járulék egy részébõl, a nyugdíjjárulékból is leírhatnák a szülõk a kedvezményt. Ez konkrétan a fizetés tíz százalékát jelenti, s a jövõ évet tekintve ezzel további harminchatmilliárdnyi, gyermekek után járó adókedvezmény maradna a háztartásoknál. Emlékezetes, három gyermek után már havi kilencvenkilencezer forintról van szó, egyelõre az szja esetében. Fontos, hogy a családok helyzete változzon, de az is, hogy maga a család intézménye megerõsödjön. A KDNP ezért tartja fontosnak az anyagi biztonságuk növelését, a közgondolkodás formálásával is óvni szeretnék ezt az alapvetõ közösségi formát.

Mint mondta: természetesen tudják, ez elsõsorban a civilszervezetek és az egyházak feladata. De az államnak is vannak eszközei. Hozzátette: személyesen is tapasztalta választókerületében, például a galgagyörki iskolában, mekkora élményt jelentett a hátrányos helyzetû diákoknak, hogy az Erzsébet-program révén tudtak, illetve tudnak nyaralni. Hasznos és sikeres kezdeményezésrõl van szó.

Arra a felvetésre, hogy egyes szervezetek és pártok azért támadják a kormányt, mert bele akar szólni, milyen kapcsolati formában éljenek az emberek a frakcióvezetõ kijelentette: egyáltalán nincs igazuk. Mindenki szabadon alakítja az életét. Azt viszont senki nem tilthatja meg, hogy errõl másnak is kiforrott véleménye legyen, és ezt ki is mondja. „Kimondjuk például azt, hogy a nõ természetéhez hozzátartozik az anyaság, ezt nem lehet vitatni. Magyarországon egy nõnek ma lehetõsége van a karrierépítés kizárólagosságára, de nincs lehetõsége az anyaság kizárólagos vállalására, mert nemigen mûködik az egykeresõs modell. Ezzel a választás szabadsága sérül. Az is tény, hogy a teremtett világ rendjét nem lehet figyelmen kívül hagyni, pél­dául azt, hogy az ember férfinak és nõnek születik. Az úgynevezett gender­elmélet eltúlzása beteg dolog, errõl igenis lehet véleménye a politikának is” – hangsúlyozta harrach Péter.

Megjegyezte: éppen a szélsõséges liberálisok követelték, hogy az úgynevezett családi erõszak kapcsán erõteljesen avatkozzon be az állam a családok életébe. „Szögezzük le, nõkkel és gyermekekkel szembeni bármifajta bûncselekményt talán a mainál is szigorúbban kell szankcio­nálni. De a család olyan intézmény, amely valódi intimitást jelent, abba az állami erõszakszervezet csak alaposan megindokolt esetben avatkozhat be. Amíg mûködik a család regeneráló funkciója, addig nincs helye külsõ beavatkozásnak. Bár nem helyeslem ezt a nevelési formát, de egy gyermeknek adott atyai pofon még nem elegendõ ok arra, hogy a rendõrség lépjen” – mondta a kereszténydemokrata politikus.

A KDNP alelnöke a demográfiai munkacsoportról szólva a helyzet olyannyira rossz hazánkban, hogy ha nem sikerül fordítani, néhány évtized múlva a társadalmi mellett gazdasági katasztrófa is bekövetkezhet. A fentebb említett, a családokat érintõ intézkedések nyilván már a javulást célozzák. A mûhelyünk profilja éppen az lenne, hogy a szakma képviselõi és a döntési helyzetben lévõ politikusok együtt próbáljanak megoldásokat vázolni. Vagyis a megfogalmazott javaslatokból akár azonnal jogszabályok születhetnek. Jelenleg a résztvevõk kiválasztása zajlik, a vezetõje mindenképpen egy szakmai­lag elismert demográfus lesz.

Arra a kérdésre, nem érzi-e kudarcnak az egyházi törvény ügyét kifejtette: számára akkor lett volna sikertelenség a a történet, ha a KDNP eredeti tervezete, amelyet a parlament aztán módosított, kudarcot vallott volna. Ha az akkori elképzelés valósult volna meg, az jóval kevesebb gonddal járt volna a késõbbiekben. A probléma alapvetõen abból adódik, hogy az elmúlt húsz évben olyan törvény volt hatályos, amely visszaélésekre adott lehetõséget. Minden nagy változtatás érdekeket sért, problémákkal jár, ebbõl fakadt a mostani törvény körüli konfliktusok jó része. Ami a közel­múltat illeti: alapos egyeztetések zajlottak, amelyek konszenzushoz vezettek. A helyzetet megnyugtatóan rendezõ javaslatról hamarosan dönt a parlament – mondta Harrach Péter.

Forrás: Magyar Hírlap