Harrach Péter szerint a keresztény értékrend társadalmi képviseletekor a magyar emberek érdekében az egyházaknak, a keresztény civil világnak és a keresztény politikai erõknek együtt kell mûködniük. Errõl a KDNP frakcióvezetõje, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a keresztény civil szervezetek 9. országos fórumán beszélt a Parlamentben.
<--more-->
Úgy fogalmazott: az egyházak minden ember számára hirdetik az evangéliumot, társadalmi kérdésekhez hozzászólnak, de általában tartózkodnak attól, hogy beleszóljanak pártpolitikai kérdésekbe; ezt különösen a katolikus egyház írja elõ papjai számára.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne legyen határozott véleménye a papságnak azokban a kérdésekben, amelyek a társadalom egészét érintik – jegyezte meg.

Azt mondta, a civilek a maguk eszközeivel a társadalmi tudatot formálják, a keresztény politikusok pedig a politika eszközeivel lépnek fel. Utóbbiak feladatai közül az emberi személy méltóságának, ebbõl fakadó szabadságának, a közjónak, a szolidaritásnak a képviseletét, a társadalmi igazságosság megvalósítását emelte ki. Ugyanakkor mind a három szinten együtt kell mûködni a magyar emberek érdekében – mutatott rá.

Kijelentette, ma Magyarországon van olyan politikai erõ, amelyik hitelesen képviseli társadalom elõtt a keresztény politikai értékrendet, ugyanakkor vannak Európában és Magyarországon is olyan politikai erõk, amelyek távol állnak a keresztény értékrendtõl, egyes elemeit támadják és azzal ellentétes álláspontot képviselnek.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elõadásában kiemelte: a jó állam az egyének, a közösségek és a vállalkozások igényeit egyszerre szintetizálja.

Azt mondta, stabil kormányzás mellett tudták átalakítani az egész közigazgatási rendszert, megvolt a lehetõség a mélyreható reformra, sikerült az átalakításokat „kígyózó sorok, elhúzódó botrányok nélkül” végrehajtani. Hozzátette: egy évben 4-6 üggyel kell foglalkoznia átlagosan egy állampolgárnak, és ha jól mûködik a közigazgatás, azzal megerõsítik az emberek bizalmát a demokráciában és a jogállamban. Kitért arra, hogy huszonöt százalékkal csökkentették az állampolgárokra rakódó adminisztratív terheket.

A résztvevõket köszöntve megjegyezte, januártól – amíg átalakítják az üléstermet a csökkentetett létszámú parlamentnek – a felsõházi termben tartják majd az üléseket.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy az oktatáson keresztül Magyarország és a családok jólétét és felemelkedését kívánják szolgálni, valódi esélyt szeretnének adni minden gyermeknek, hogy felnõve hasznos tagjává váljon annak a közösségnek, ahol él.

Felidézte az elmúlt három év jogszabályalkotását, a köznevelési törvény, a nemzeti alaptanterv, kerettanterv, a tankönyvrendelet kidolgozását, és szólt a pedagógusképzés megújításáról, a pedagógus ösztöndíjról, a számukra biztosított béremelésrõl, a finanszírozás átalakításáról, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról. Mintegy 100 új jogszabály született 3,5 év alatt – összegzett, és rámutatott: ma már a nevelésre, a személyiség teljes formálására jóval nagyobb figyelmet fordítanak.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elfogadta a parlament azt a módosítást, amelynek értelmében csak 2015-tõl lesz kötelezõ 3 éves kortól az óvodáztatás. A mindennapos testnevelés bevezetése szerinte – bár vannak létesítményhiányok – nagyon fontos lépés volt.

Az intézmények állami fenntartásba vételérõl azt mondta, „meglepetésszerûen” jól mûködik a rendszer, bár vannak zökkenõk, de ezeket orvosolják.

Arról, hogy mintegy 200 iskolában nincs igazgató, azt mondta: nem lehet kinevezni, ha valahová nem pályáznak, vagy nem megfelelõ a jelölt.

Szólt arról is, hogy szépen gyarapodnak minõségben és mennyiségben az egyházi iskolák, arányuk mintegy 10 százalék, és nõ a katolikus iskolákba jelentkezõk száma is.

Latorcai Csaba, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár kiemelte: soha ilyen korán még nem hirdették meg a pályázatokat, támogatási formákat. Soha ilyen korán nem lesz pályázati eredményhirdetés, amit várhatóan január közepén tartanak, és március közepéig át is tudják utalni a támogatásokat elõfinanszírozás esetén – fejtette ki. Felidézte a civil törvény elfogadását, ami egyben, összefoglalóan tartalmaz minden releváns információt a szférára vonatkozóan. Az a legfontosabb üzenete, hogy rendet tesz a fejekben, megfogalmazza ki a civil és mitõl az – fejtette ki, kitértve arra: napjainkban egyre nagyobb szükség van a keresztény civil szervezetek munkájára.

Forrás: MTI