Szabadság szeretõ nép vagyunk és sok szép ünnepünk van. Nevezetes nemzeti ünnepeinknek más-más a hangulata, és mondanivalója. Augusztus 20. komoly ünnep, Szt. Istvánra emlékezünk, és az államalapításra.
<--more-->
Október 23.-án a láncokat levetõ forradalomra, a sötét terror után, a szabadság tiszta levegõjének belélegzésére hasonlító érzésre.  Március 15-e az ifjúság ünnepe, a tavaszi szél frissessége, és az igaz hazaszeretet járja át a szívünket. A forradalmi fiatalság egyik pillanatról a másikra igyekezett megváltoztatni a régi és akadályokkal teli világot, amely gúzsba kötötte az országot. Széchenyi naplójában olvashatjuk, hogy aggódott a hirtelen jött változás miatt, õ lassabban képzelte el az átalakulást. A forradalmi ifjúság azonban változást akart, amelynek az üzenete napjainkra is érvényes. Megújulásra van szükség, a politikában is, a nyereség centrikus kormányzás helyett, nemzeti felelõsség, az önérdek helyett a közérdek követése kell. A magyar történelem folyamán, amikor sikeres volt az ország mindannyiszor megvalósult a nemzeti egység. A jövõ érdekében is erre lesz szükség, ami nem azt jelenti, hogy a politikusoknak kell megegyezniük egymással, hanem azt, hogy a magyar nép csak együtt tudja az ország szekerét kiemelni az árokból. Az igazi szabadságot csak a rend keretei között lehet megélni. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent megtehetünk felelõsségvállalás nélkül. Rendet kell tennünk, szinte minden területen a közbiztonságtól kezdve, a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy területén. Változtatás kell és ennek most jött el az ideje. Ehhez kérem Isten áldását az ünneplõkre és minden magyar emberre!