A Váci Piarista Gimnázium felújított dísztermének ünnepélyes átadóján

A szocializmus idején államosított iskolaépületbe, 1990-ben térhetett vissza a piarista rend. Nem csak a modern kor tanulmányi követelményeinek felel meg a négy és nyolc évfolyamos gimnázium, (550 tanuló, felerészben lányok), hanem a mûemléki épület folyamatos felújításával a XXI. század építészeti, és mûszaki elvárásainak is. A korszerûsítési munkákhoz, pályázat útján 247 millió forintos uniós támogatást sikerült elnyernie az intézménynek. Egyéb forrásokkal együtt, összesen 635 millió forint értékû felújítási munkát végeztek el az épületen. Ennek során elkészült a díszterem rekonstrukciója, megújult a tetõszerkezet és több ezer négyzetméter oktatási tér, akadálymentesített liftek és mellékhelységek kerültek kialakításra, illetve új informatikai berendezéseket telepítettek.

<--more-->
Az ünnepélyes átadót az iskolai diákjainak rendkívül színvonalas mûsora színesítette. A rendezvényen többek között megjelent Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje, Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, Fördõs Attila polgármester, Urbán József a piarista rend tartományfõnöke, továbbá az építész, a pályázatíró, és a kivitelezõ.
Harrach Péter köszöntõ beszédében a kormány új oktatáspolitikáját is érintette.

-Ha igaz hogy az iskola az emberformálás intézménye és a társadalmi környezettel kölcsönhatásban van, akkor ma Magyarországon nagy szükség van jó iskolákra. Az iskola kettõs feladata az oktatás és a nevelés. Ez utóbbira az oktatási kormányzat nagy hangsúlyt fektet, azért is, mert az elmúlt években elhanyagolták, miközben relativizálták az értékeket. Míg az oktatás mai célja, hogy a felszínes információ dömpinget alapos és rendezett tudással egészítse ki, addig a nevelésnek hármas feladata lehet. Pótolnia kell a családi nevelés hiányosságait, ellensúlyoznia a neoliberális eszmei kártevést, és felkészítenie a diákokat az egészséges magyar társadalom építésére. A piarista iskolák szellemisége legalább két területen találkozik a kormányzati törekvésekkel. Ezekben az iskolákban mindig, a legnagyobb társadalmi feszültségek idején is, minden gyermek egyenlõ eséllyel indulhatott. Ez jelentõsen hozzájárult a társadalmi mobilitás megvalósulásához. Másrészt a követelmény és az értékelés, felelõsségre és a kötelességek teljesítésére sarkall. Ez összhangban van a munkára épülõ társadalom gondolatával. – mondta el Harrach Péter.

Ezután a politikus kiemelt néhány sarkalatos pontot az oktatás tervezett átalakításából. Hangsúlyozta, hogy a tisztességes munkát végzõ ember kerül az oktatási rendszer középpontjába. Azzal kezdte, hogy az óvodai nevelésben nincs szükség a liberális indíttatású gender-ideológia terjesztésére. Szólt a pedagógus életpályamodell kidolgozásáról, a tanárok adminisztrációs terheinek, és óraszámának csökkentésérõl. Az új nemzeti alaptanterv kidolgozásának szükségességérõl, az évfolyamismétlés lehetõségének visszaállításáról, illetve arról, hogy választható módon visszatér az alsó tagozatban a hagyományos osztályzás. Mint mondta, sor kerül a felsõoktatás (bolognai rendszer) felülvizsgálata, és lényeges változás, hogy a továbbtanulás feltétele, a felvételi tárgyakból letett emeltszintû érettségi vizsga lesz.
A nehéz társadalmi helyzetû gyermekek oktatása-nevelése kapcsán kiemelte, a leszakadás megakadályozása, illetve a felzárkóztatás és az azt követõ integrálás biztosítása, nemzeti érdek.

Brockhauser Edit