Az ET Velencei Bizottság raportõreivel tárgyalt a KDNP frakcióvezetõje
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje, történelmi visszatekintéssel kezdte tájékoztatóját.
-A KDNP olyan történelmi párt, amely a II. világháborút követõen születetett a kommunista hatalomátvétel elõtt. Képviselõit a kommunista diktatúra börtönbe vagy emigrációba kényszerítette. Az 1956-ban újjászületõ párt tagjait a forradalom bukását követõen ismét meghurcolták. A KDNP a demokrácia mellett mélyen elkötelezett, és továbbviszi a történelmi örökséget, a hagyományos értékrendet. – fogalmazott a politikus. Ezt követõen arról beszélt, hogy melyek a KDNP frakciójának feladatai az Alkotmányozás és a sarkalatos törvények megalkotása során.
-Politikai felelõsei leszünk a családok védelmérõl és az egyházakról szóló törvények kidolgozásának. Mindkét témában évek óta jó a kapcsolatunk a civilekkel, az egyházakkal, a szakmai szervezetekkel. Az egyházak szabadságáról szóló jelenlegi törvény a rendszerváltozáskor született. Elõnye, hogy a pártállam felügyelete alól kikerült az egyház, hibája, hogy visszaélésre ad lehetõséget. Olyan gazdasági szervezetek nevezték magukat egyháznak, amelyek kihasználták a nonprofit ágazat elõnyeit. A valós egyházi tevékenységet folytató közösségekhez képest megnégyszerezõdött a számuk. Definiálni kell mit jelent az egyház. – fejtegette Harrach Péter, majd áttért a családok védelmérõl szóló törvényre, amelyben a családok támogatásának, a családbarát társadalmi környezetnek, és a családjognak is helyet kell kapnia.
– A jelenlegi parlament elsõ döntései között szerepelt a gyermekek után járó adókedvezmény. A magyar demográfiai helyzet nagyon rossz, az évente 30-40 ezer fõvel fogyó lélekszámot, 50 százalékban tudja kompenzálni a határon túli magyarok letelepedése. Ez nem jó megoldás, hiszen a szülõföldön maradás fontos cél. Az alacsony születésszám veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is. Hosszútávon a foglalkoztatottság és ezzel a járulékfizetés növekedése a cél, illetve a kiszámítható családpolitika, amely nem változik meg négyévenként. –mondta el a frakcióvezetõ.
Kitért arra is, hogy a KDNP a családot a gyermek érdeke szempontjából értelmezi. A házasságot egy férfi és egy nõ életközösségének tekinti. Az egynemûek kapcsolatát, mint szabad döntést tiszteletben tartja, de nem tekinti házasságnak. Az Alkotmányban, az ezzel kapcsolatban megfogalmazott definíciót a KDNP képviseli.
A romaügyet érintve kifejtette, a történelem során soha nem okozott problémát a magyarok és a cigányok együttélése, de ez a rendszerváltást követõen felborult, hiszen a romák többsége munkanélkülivé vált, szociális helyzetük leromlott, amely a bûnözés melegágya. Ez társadalmi feszültségeket okoz egyes településeken. Nem megoldás az önvédelmi célú félkatonai szervezetek megjelenése. A kormány határozottan fellép ellenük, illetve másik oldalról a kisebb bûncselekményeket is szigorúbban bünteti. A téma kapcsán említette a demográfiai eltolódást, amely abból fakad, hogy a többségi társadalomban a családonkénti gyermekvállalási arány, egyharmada a roma családokban vállalt gyermekszámnak. A kérdés hosszú távú megoldása az oktatásban és foglalkoztatásban rejlik.
-Vannak politikai törekvések, amelyeknek érdeke a feszültségkeltés. A szélsõjobb rossz választ ad a felmerülõ problémákra, a szélsõbal pedig rosszul teszi fel a kérdést. – tette hozzá a politikus.
Harrach Péter kérdésre válaszolva beszélt még a munkaerõpiacra visszatérõ édesanyák helyzetérõl, illetve az örökbefogadásról annyit mondott, több ezer házaspár vár kisgyermekre, így nem kívánnak nyitni alternatív együttélésben lévõk felé, csupán az eddigi eljárás bonyolultságát csökkenteni.
Brockhauser Edit