A politikus szerint a hívõknek is jobb lesz az új szabályozás, mert nem keverednek majd közösségeikbe olyan szervezetek, amelyek csupán élvezték a nonprofit mûködés elõnyeit, de elsõdleges céljuk nem a hitéleti tevékenység gyakorlása volt.
<--more-->
Az elõzõ egyházügyi törvény problémája az volt, hogy nem csupán az egyházak, hanem az egyházi státusba került, de lényegében gazdasági társaságként mûködõ vagy más okból létrejött, nem egyházként mûködõ szervezetek is bekerültek. Ezt a két csoportot kellett szétválasztani az új szabályozásban – reagált Harrach Péter arra a kérdésre, hogy mi alapján csoportosítják az egyházakról szóló új törvényben az érintett közösségeket.

Az egyházi kategóriába soroláskor több szempontot is figyelembe vettek az új szabályozásban – mondta a KDNP-s politikus. Ide kerültek a régóta mûködõ egyházak, például a már az 1895-ös törvényben is bevett egyházként meghatározott, ma is mûködõ egyházak. Õket követik azok az egyházak, amelyek az állammal – intézményeik fenntartása miatt – szerzõdést kötöttek, magyarán társadalmi feladatot vállalnak fel. Végül azok a szervezetek kerülhettek még az egyházi kategóriába, amelyek világegyházhoz kapcsolódva vagy országos lefedettség miatt a parlament döntése szerint egyháznak minõsülnek.

Akik ebbõl a körbõl kimaradnak, azok kérhetik a nyilvántartásba vételt, kérelmükrõl a bíróság dönt majd szakértõk meghallgatása után – tette hozzá Harrach Péter.

A kérdésre, hogy az egyes kategóriák között lesz-e átjárás, a politikus úgy felelt: ez nem szükséges, hiszen a törvény az okokat szabja meg, ami miatt bejegyzik a szervezeteket, nem pedig különbséget tesz közöttük. “Mind a negyvenöt egyház – körülbelül ennyirõl van most szó – azonos jogokkal rendelkezik; természetesen nem azonos súlyúak, hiszen egy több milliós közösség mégiscsak más társadalmi szerepet játszik, mint egy egy-kétezer fõs közösség” – tette hozzá a politikus.

Kérdésre válaszolva példákat is említett Harrach Péter. Egyházi kategóriába kerül nyilvánvalóan a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet; de ide tartoznak majd az ortodox egyházak, például a szerb, az orosz, a román és a többi ortodox egyházak, de a baptisták is.

A másik kategóriába – akikkel szerzõdést kötött a magyar állam, mert intézményt tartanak fent – tartoznak például az adventisták, vagy a Hit Gyülekezete is – hangzott az interjúban.

Az új egyházügyi törvény miért lesz jó a hívõknek? Mitõl lesz jobb az õ helyzetük, tartozzanak bármelyik egyházhoz, felekezethez? – vetette fel a Közbeszéd.

Azért, mert a közösségük, az egyház, ahová tartoznak, szabadon biztonsággal mûködhet, és nem keveredik bele ebbe a kategóriába “olyan társaság”, amely valami más céllal jött létre ;például  azért, hogy élvezze a nonprofit jellegbõl adódó kedvezményeket – válaszolt Harrach Péter.

Azok kerülhetnek majd tehát az új egyházi törvény hatálya alá, amely szervezeteknek, közösségeknek elsõdleges célja a vallási tevékenység folytatása. Ezen túl tarthatnak fent intézményeket, szervezhetnek egyesületeket, de az elsõdleges cél mindenképpen a vallási tevékenység kell legyen – hangsúlyozta Harrach Péter.

A kérdésre, hogy a beterjesztett törvényjavaslatban számít-e még változtatásokra, a KDNP-s politikus úgy reagált: nagyon sok egyeztetés elõzte meg a törvény elkészítését és beterjesztését; egyrészt a kis- és nagy egyházakkal egyeztettek, másrészt a különbözõ pártokhoz és eszmei körökhöz tartozó politikusokkal is folytak egyeztetések, megbeszélések.

“Úgy gondolom, hogy alaposan elõkészített, az eddig törvény hiányosságait kiszûrõ, ugyanakkor vallásszabadságot biztosító és a társadalmi igényeket is kielégítõ törvény jött létre” – szögezte le Harrach Péter a Közbeszéd stúdiójában.

Duna Tv, gondola.hu