A környezetszennyezés okozta károk mellett napjainkban a lelki-szellemi környezetszennyezés ellen is védekezni kell – mondta Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a keresztény civil szervezetek országos fórumán a Parlamentben. A KDNP frakcióvezetője a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontossága mellett a teremett világ védelmét hangsúlyozta, hozzátéve: az ember ennek a világnak a gazdája, nem teheti tönkre, és védenie kell azoktól, akik ezt megteszik.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője tolmácsolta Áder János köztársasági elnök üdvözletét, majd arról beszélt, hogy globálisan 1,7 Földet “használunk el” időarányosan, de csak egy Földünk van. Kitért arra is, hogy jelenleg a világ lakosságának 52 százaléka él nagyvárosokban, ez az arány 2050-re 70-75 százalék lehet.

Hetente egymillió ember költözik nagyvárosokba, de csak töredéke tud infrastruktúrára, biztos élelmiszerellátásra támaszkodni, s 1,5 milliárdan várnak arra, hogy hozzáférjenek az elektromos áramhoz. Megjegyezte: 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a Földön, eközben kétharmad magyarországnyi termőföldet veszítünk el évente a rossz gazdálkodás miatt. Összegzése szerint vízválság előtt állunk, és sok konfliktus középpontjában már elkezdtek megjelenni a víz- és a klímaproblémák. Gyors ütemben haladunk a klímakatasztrófa felé – mondta Kőrösi Csaba, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt nem fogjuk elérni.

Rámutatott: ha a fenntartható fejlesztési célokról szóló javaslatcsomagnak csak a felét sikerülne megvalósítani, akkor az olyan ugrás lenne, mint az ipari, illetve a digitális forradalom.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a nemzeti energiastratégia fő célkitűzéseit összegezte. Az MTI-hez eljuttatott előadása szerint a globális klímavédelmi kihívások, a világviszonylatban csökkenő fosszilis energiatartalékokkal való fenntartható, felelős gazdálkodás és az erőforrásokért folyó verseny aláhúzza a biztonságos energiaellátás szavatolását mint elsődleges energiapolitikai prioritást. Ezért minden nemzetnek stabil értékeken nyugvó, jövőbe mutató stratégiával kell rendelkeznie, amely irányt mutat az energetikai kihívások megoldására.

Az energiastratégia Magyarország földrajzi adottságaira és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteire vonatkozóan határozza meg a hazai energiapolitika szükségszerű irányait. Iránytűként megmutatja, miként lehetséges az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálni az ellátásbiztonságot, a legkisebb költség elvének figyelembevételével, miközben a környezeti szempontoknak is teret biztosít.

Forrás: kdnp.hu