Nem mentegetek senkit – HVG.hu interjú
„Aki vészhelyzetbe került, azon segítenie kell annak, aki ezt megteheti. Kérdés, hogy ezt megtehetjük-e” – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban a kereszténydemokraták frakcióvezetője, aki szerint bevándorlóügyben az együttérzés mellett a politikai felelősség szempontjainak is érvényesülnie kell. Harrach Péter beszélt még Simicska Lajosról, a vasárnapi boltbezárás körüli indulatokról, és a jobboldal fásultságáról is. A menekültellenes plakátkampányról azonban nem kívánt nyilatkozni.
hvg.hu: Kitöltötte már a nemzeti konzultációs kérdőívet?
Harrach Péter: Természetesen.
hvg.hu: Keresztény emberként hogyan válaszolt arra a felvetésre, hogy őrizetbe kell venni a magyar határt átlépő bevándorlókat? Vagy arra, hogy a „határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani a saját hazájukba”.
H. P.: Szükséges különbséget tenni. Azokat az embereket, akiknek az életük, testi épségük veszélyben van, kötelességünk befogadni. Azoknál ez a kötelezettségünk nem áll fenn, akik olyan országból érkeznek, ahol ugyan nehezebb megélni, de nincsenek ilyen veszélynek kitéve. Ha leegyszerűsítjük a kérdést: a politikai, vallási üldözöttek és a gazdasági menekültek között tegyünk különbséget.
hvg.hu: A miniszterelnök viszont már nem tesz ilyen különbséget. A minap azt mondta, „mire Magyarországra érkezik, már mind megélhetési bevándorló”. Hiába menekülnek szerinte háborús övezetből, miután megérkeztek Görögországba, Macedóniába, Szerbiába „már nincsenek veszélyben”, tehát ki lehet toloncolni őket.
H. P.: A különbségtétel lelkiismereti kérdés. Aki vészhelyzetbe került, azon segítenie kell annak, aki ezt megteheti. Ezt a miniszterelnök is vallja. A kérdés az, hogy mi megtehetjük-e. Mit enged meg a saját polgáraink iránti felelősség? A másik kérdés: hány menekült van a megélhetési tömegben.
hvg.hu: A Fidesz azt javasolja, hogy zárják le a magyar–szerb határt, és semmilyen illegális menekültet nem szabad beengedni az országba.
H. P.: Le kell vernünk két cölöpöt: figyelembe kell vennünk, hogy Európa befogadóképessége korlátozott. A korlátlan befogadás hívei hihetetlenül felelőtlenek saját polgáraikkal és az európai kultúrával szemben. Másrészt vannak kötelezettségeink a vészhelyzetbe kerültekkel kapcsolatban.
hvg.hu: Ferenc pápa áprilisban azt mondta, „fivéreink és nővéreink jobb életet és boldogságot kerestek, mivel éheztek”. Nehéz másképp értelmezni ezt a mondatot, minthogy nem tesz különbséget menekült és menekült között. Egy kereszténydemokrata pártnak nem kéne szem előtt tartania az egyházfő szavait?
H. P.: A pápa együttérzését fejezte ki az éhezőkkel szemben. Ez hiteles keresztény magatartás. Ahogy az is, ha az együttérzés mellett a politikai felelősség szempontja is érvényesül.
hvg.hu: A menekültek nem akarnak Magyarországon maradni, eszük ágában sincs „elvenni a magyarok munkáját”. Miért kell ezzel a kampánnyal heccelni a lakosságot?
H. P.: Érdemes távlatában nézni a dolgokat. Az Európát választó bevándorlók száma folyamatosan növekszik, és számítani kell arra, hogy a német és az osztrák hatóságok visszafordítják majd az első uniós fogadó országba a menekülteket. Magyarország erre nem vállalkozhat.
hvg.hu: Ön ízlésesnek tartja ezeket a plakátokat?
H. P.: Plakátügyben nem kívánok nyilatkozni. Nem olyan kérdés, ami eldöntené a menekültügyet.
hvg.hu: Ha lehetőségük adódott volna beleszólni, akkor is ilyenek lennének ezek a plakátok?
H. P.: Továbbra is azt mondom, plakátügyben nem kívánok nyilatkozni.
hvg.hu: Megfordult önben, hogy ez a kampány egy gumicsont? Hogy elterelje a figyelmet mondjuk a brókerbotrányról vagy az időközi választások eredményéről?
H. P.: Nem erről van szó. Különben is a brókerbotrányhoz annyi köze van a kormánynak, hogy kártalanítja az áldozatokat. Az időközi választásokat pedig olyan sokáig rágcsálta az ellenzéki média, hogy már régen elterelődött róla a figyelem. Inkább annak a gondolatnak az erősítéséről van szó, ami megjelenik a nemzeti konzultációban. Ez pedig érvet jelent a kormánynak, az unióval folytatott vitában.
hvg.hu: Mivel magyarázzák, hogy most kevesebb kérdőív érkezett vissza, mint a korábbi konzultációknál?
H. P.: Több oka lehet. Nekem jelezték, hogy Szegeden például nem kapták meg a kérdőívet. Ugyanakkor az emberek fásultabbak, közömbösebbek, mint néhány évvel ezelőtt.
hvg.hu: Mi az oka ennek a fásultságnak?
H. P.: Három választást nyertünk meg tavaly. Nemcsak az aktivisták, hanem a szavazók is belefáradtak a politikai küzdelmekbe, az érdeklődés átmenetileg alábbhagyott.
hvg.hu: Az utóbbi időben nemcsak a Fideszben „balliberálisnak” nevezett média fogalmazott meg kritikákat, hanem a jobboldali értelmiségiek is. Figyel ezekre a véleményekre?
H. P.: Minden kormány, amelyik jelentős változtatásokat végez, komoly ellenállásba ütközik. A jobboldali szavazótábor széles és sokszínű, természetes, hogy vannak viták.
hvg.hu: Egyetért azzal, amit Bayer Zsolt írt, hogy „elveszett a lélek”?
H. P.: Inkább fáradtságról beszélhetünk. Azt a miniszterelnök is elismerte, hogy az erőt igénylő kormányzati döntések után most már jobban kellene figyelni az emberekre. A lényeg azonban mégsem az ilyen hangulati hullámzásban van, hanem az irányvonalban. Érdemes megfontolni Boross Péter szavait is: amikor Magyarország igazán sikeres volt, mindig markáns miniszterelnök állt az élen, és a mérsékelt jobbközép kormányzott hosszú időn keresztül megőrizve a támogatottságát. Ilyen volt Tisza István vagy Bethlen István kormánya.
hvg.hu: Viszont jóval azelőtt csökkent a népszerűség, hogy a jelentősebb szerkezeti átalakítások, például az egészségügy reformja elkezdődött volna. Úgy tűnik, hogy a népszerűség olyan ügyeken ment el, mint a vasárnapi zárva tartás, amit a KDNP szorgalmazott.
H. P.: Ez nem így van. A nagy változtatások már megtörténtek az előző ciklusban. Az egészségügyi örökség rendbetétele pedig még hátra van. Egyébként ne vasárnapi zárva tartásról beszéljünk, hanem a vasárnapi foglalkoztatás visszaszorításáról. Ma az ellenérdekeltek hangulatkeltése és a bulvármédia kampánya nagy erővel folyik, nem csak a szabad vasárnap, hanem általában a kormány ellen. Nem beszélve arról, hogy a kormányhoz közel álló médiumok ellehetetlenültek. Felborult a médiaegyensúly.
hvg.hu: Miért feszült egymásnak Orbán Viktor és Simicska Lajos?
H. P.: A fák nem nőhetnek az égig. Ha mindenki tartotta volna a mértéket, akkor ez nem következik be.
hvg.hu: Simicska cégei az elmúlt négy évben szinte mindent vittek. Miért nem nyesték vissza a fát évekkel korábban?
H. P.: Ki tudja? A következménye viszont súlyos, nem hallatszik a válasz a balliberális médiumokban megjelenő vádakra.
hvg.hu: Tud erre példát mondani?
H. P.: Hazugságok, csúsztatások révén folyik a politikusaink besározása.
hvg.hu: Az nem besározás, ha valakinek napról napra nő a lakása hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatában. A tények makacs dolgok.
H. P.: Nem mentegetek senkit, de ezek felnagyított dolgok. E mellett bőségesen van olyan támadás, ami méltatlan. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a KDNP által képviselt szemléletmód segíthetett volna számos konfliktust megelőzni. Mondok egy példát: az általunk elkészített egyházi törvényt az utolsó pillanatban érkezett módosítások tették problémássá. A vasárnapi foglalkoztatás tilalma esetében a négy évvel ezelőtti javaslatunk sokkal kevesebb problémát szült volna, mint a sok egyeztetésen és módosításon átesett változat. Itt meg kell említenem, hogy a munka törvénykönyvében van egy passzus, amely a vasárnapról mint közös pihenőnapról szól. Csak olyan sok kivétel került be a törvénybe, hogy a főszabály értelmét veszítette. Mi az eredeti szándékot kívántuk megfogalmazni, és nemcsak a kereskedelemben. Ha már a kereskedelemről beszélünk: a vasárnapi forgalom a törvény bevezetése után nagyrészt áttevődött hétköznapra, viszont egy része az előző forgalom egyharmada, 5-6 milliárd forint megmaradt vasárnap a kisboltok teljesítményeként. Ezzel jelentősen tudtunk rajtuk segíteni. Mert ne feledjük, a multinacionális élelmiszerláncok beáramlásával a családi vállalkozások jelentős része tönkrement. Arról már ne is beszéljünk, hogy amikor a multik könyvelési trükkök segítségével kibújnak az adózási kötelezettség alól, mindnyájunkat átverik.
hvg.hu: Ha ilyen érveik voltak, akkor miért nem állta bele egy olyan vitába, kampányba, mint a bevándorlásellenes kampányba? Miért nem volt társadalmi vita róla?
H. P.: Komoly egyeztetések voltak, a KDNP a „Szabad vasárnap chartát” éveken keresztül véleményeztette az interneten. A kezdeti időszakban a többség elfogadta az érveinket, de az új törvény ellen már nagy pénzekkel megtámogatott ellenkampány indult, amivel nem könnyű felvenni a versenyt. Meggyőződésem, hogy a hangulatkeltés csak átmeneti eredményt hoz.
hvg.hu: Nemcsak a multik, hanem a Balatoni Szövetség fideszes polgármesterei sem örültek az ötletnek, szerintük káoszba taszítja majd a nyaralást.
H. P.: Az eredeti tervezetünkben 12 napot jelöltünk meg, amikor szabadon eldönthette volna egy adott üzlet, hogy nyitva tart-e. Ha jól számolom, akkor ez a 12 nap lefedhette volna a nyári szezont az üdülőövezetekben. (A törvény végleges verziójában már csak 5 nap került be, amit a KDNP is megszavazott – a szerk.)
hvg.hu: Hallottam olyan véleményt a Fidesz padsoraiból, hogy azért kellett kiirtani a kivételeket az eredeti javaslatból, mert a KDNP lényegében a CBA és más magyar vállalkozások érdekeit képviselte.
H. P.: Ez ostobaság. Ha a CBA-boltok nyitva vannak vasárnap, az nem azért van, mert mi képviseltük az érdekeiket, hanem azért, mert családi vállalkozások. Mi a vasárnapi foglalkoztatás kényszere ellen és a családi vállalkozások megerősítésén dolgoztunk.
hvg.hu: Figyeli a vasárnapi zárva tartás okozta indulatokat? Látta, hogy milyen sokan osztották meg azt a bizonyos KDNP-ellenes dalt?
H. P.: Ez szégyen! Jól mutatja a magyar nyilvánosság állapotát. A kommentek nagy része pedig alpári szöveg.
hvg.hu: Ez nem azt jelenti, hogy az emberek indulatosak?
H. P.: Mindig voltak ilyen emberek, a baj az, hogy ezeket a kommenteket a média egy része idézgeti. Ráadásul nem történt meg az, amivel riogattak a törvény elfogadásakor: sem elbocsátásokról, sem forgalom-visszaesésről nem beszélhetünk. Izzadtságszagú értelmezésnek tartom, amikor azzal jönnek elő, nőtt ugyan a forgalom, de nem elég gyorsan.
hvg.hu: Már korábban is beszélt arról, hogy a vasárnapi foglalkoztatás tilalmát nem így képzelték, de a halálbüntetés kérdésében is ellentmondtak a Fidesznek. A különvélekedés tudatos politikai húzás?
H. P.: Mindig volt véleményünk, ebben semmi különös nincs. Ráadásul senki ne reménykedjen benne, hogy jelentős feszültség van a Fidesz és a KDNP között. A szövetségünk erős, a Fidesz fő csapásiránya sincs messze a kereszténydemokrata elvektől.
hvg.hu: És a halálbüntetés?
H. P.: Véleményünk szerint a civilizált világban, így Magyarországon nem szabad bevezetni a halálbüntetést. Mert megvannak azok az eszközök, melyekkel az elrettentést illetően ugyanúgy célt lehet érni. Ilyen a három csapás vagy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Mi is úgy gondoljuk, hogy a visszaeső, életellenes bűncselekményeket elkövető bűnözőket végleg el kell zárni épp’ a polgárok védelme érdekében.
hvg.hu: Ha ezek az eszközök, a halálbüntetés „pótlékai” elegendőek, akkor miért forszírozzák ezt a témát?
H. P.: Véleménynyilvánítási szabadság van. Ez vonatkozik ránk is, amikor elmondtuk, a mi korunkban nem indokolt a halálbüntetés bevezetése, és nem szavaznánk meg, ha a parlament elé kerülne. Ugyanakkor, ha egy felelősen viselkedő állam úgy tudja megvédeni a polgárok életét az Egyesült Államokban vagy az arab országokban, hogy fenntartja a halálbüntetést, akkor azt tiszteletben lehet tartani. Mi viszont azt gondoljunk, hogy az európai civilizáció finomabb eszközökkel is meg tudja védeni polgárait.
hvg.hu: Viszont a miniszterelnök épphogy azzal indokolta a halálbüntetés bevezetését, hogy sem a három csapás, sem a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tegyük hozzá, a statisztikák ezt az állítást cáfolják.
H. P.: Érdekes, eddig azt mondták, hogy nincs elrettentő hatása. Maradjunk abban, hogy ez működik, még ha nem is tökéletesen. És ne felejtsük el, hogy a tényleges életfogytiglanit is támadás érte Európában, amire a magyar kormány igazságügyi minisztere adott is egy választ.
hvg.hu: Akárcsak a vasárnapi pihenőnap ügyében, úgy a családi magáncsőd bevezetésére is éveket kellett várnia a KDNP-nek. Miért sorolta az utóbbit mindig hátrébb a Fidesz?
H. P.: A vasárnapi foglalkoztatás tilalmával kapcsolatban korábban az volt az érv, hogy még nem érett meg rá a gazdasági helyzet. A magáncsődnél előbb be kellett fejezni azt a törvényalkotási folyamatot, ami a devizahitelesek megmentését célozta.
hvg.hu: Nem segíthetett volna ez a devizahiteleseken akár „menet közben”?
H. P.: Ez egy átfogóbb törvénytervezet, nemcsak a devizahiteleseken kíván segíteni. A devizaadósok ügye sürgetőbb volt. A magáncsőd abban az értelemben segít a devizahiteleseken is, hogy első lépésként azok vehetik igénybe, akiket az otthonuk elvesztése fenyeget.
hvg.hu: Mégis, a törvény lehetővé teszi, hogy indokolt esetben értékesítsék az adós lakását.
H. P.: Először is: ha idős ember, fogyatékos, vagy gyerek van a családban, akkor ezt nem lehet megtenni. Ha nem veszik igénybe a csődvédelmet, jön a végrehajtás, ez nem kegyelmez, tönkreteheti a családot. Ezért indokolt lehet – és jobb megoldás is a végrehajtásnál – az ingatlant adott esetben kisebbre cserélni, az árkülönbségből pedig segíteni a családnak kimászni a bajból. Tudom, hogy ez fájdalmas, ha valaki szereti az otthonát, de ezzel meg lehet akadályozni, hogy az adós földönfutóvá váljon. Tegyük hozzá, itt mindhárom fél hoz áldozatokat: az adós a fegyelmezett törlesztéssel, a hitelező azzal, hogy elengedi az adósság egy részét, az állam pedig működtet egy szolgáltatást.
hvg.hu: A csődgondnokot széles jogosítványokkal ruházzák fel, még abba is beleszólhat, hogy milyen élelmiszert vehet a család. Nem tart attól, hogy ez sokakat elriaszt attól, hogy éljen ezzel a lehetőséggel?
H. P.: A lehetőség tízezreknek nyitott. Majd kiderül, hányan választják. A bankok sokszor panaszkodnak arra, hogy a hónapok óta nem törlesztő hiteleseket hiába keresték meg valamilyen kedvezményesebb ajánlattal, nem reagáltak. Azt nem tudom megmondani, hogy ennek mi áll a hátterében, esetleg az, hogy sokan feladták, esélyét sem látják annak, hogy kimászhatnak a bajból. Fontos, hogy biztosítsunk egy ilyen lehetőséget, mert a törvény hatályba lépésével egy időben lejár a kilakoltatási moratórium. Viszont azokat nem lehet majd kilakoltatni, akik a magáncsőd intézményét választják. Kérdésére válaszolva: a csődbiztos abba nem fog beleszólni, hogy milyen felvágottat vehetnek. Az eljárás kezdetén meghatározzák, hogy a rezsiköltségeken kívül mennyi szabadon felhasználható jövedelem áll a család rendelkezésére. A folyamat végén a család megszabadul az adósságtól, és újból talpra áll.
Forrás: hvg.hu
Fotó: Fülöp Máté