1. Ki merem mondani: amit ma Európában a liberális fiatalok képviselnek, annak a klasszikus liberalizmushoz nem sok köze van – ez inkább egy dekadens életforma megideologizálása.

2. A szabadság nekünk, kereszténydemokratáknak is nagy érték, de mi nem egy üres, tartalmatlan szabadságot, hanem egy szabadon vállalt elköteleződést értünk alatta. Természetesen valami pozitív, jó dolog mellett.

3. A drogliberalizációval “csak” annyi a gondunk, hogy előbb-utóbb személyiségromboló hatással lehet egy fiatalra. Ezt támogassuk?

4. “A szerelemnek nincsen neme” álláspont is túl van ragozva már. Van egy működő törvény, ami rendezi a magánélet körében az egyneműek között szövődő érzelmeket. De miért kell ezt mindenáron házasságnak nevezni, ha a társadalom többsége egy férfi és egy nő életközösségét érti ezalatt, amiből többnyire gyermek is születhet? A természet rendjében előfordul, hogy a kivétel erősíti a szabályt, de ettől még nem lesz a kivétel maga a szabály.

5. A liberális fiatalok szabad oktatást, független iskolát követelnek. De mégis mitől független egy iskola? Hogy nem tanítják meg benne a társadalmi együttéléshez szükséges alapvető szabályokat? Szerintem az iskolarendszer legyen sokszínű. Fenntartási szempontból: állami, egyházi vagy akár alapítványi. Színvonal szempontjából mindenképp erős, felzárkóztató. De semmiképpen sem független az általános emberi értékektől és az adott nemzeti közösségtől.

6. A liberális ifjak több, EU-s pénzből megvalósuló vállalkozást követelnek. Nosza, vállalkozzanak, mi is buzdítjuk erre a fiatalokat. De mondják meg nekem: hol van még olyan ország Európában, ahol a támogatások 60%-át a vállalkozásoknak szánják?

7. A liberális felfogás szerint a közmunka nem javítja a gazdaságot. Erről is lehetne persze vitatkozni, de szerintem a közmunka elsősorban nem is gazdasági, hanem szociális igényeket elégít ki. Küldjük őket vissza segélyre, vagy próbáljuk meg elindítani a munkával való kiemelkedés lassú és rögös útján? Mi inkább az utóbbit támogatjuk, és próbálunk ehhez egyre jobb képzési és gyakorlati lehetőségeket biztosítani.

+1 (újságírói kérdésre): A nemzeti kormány erős és határozott fellépése Brüsszellel szemben a liberálisok szerint veszélyezteti, hogy megkapjuk az EU-s támogatásokat. – Mit mondjak erre? Olyan költségvetési időszakban vagyunk, amikor normális EU-s eszközökkel, jogszerűen és technikailag nem lehet a már hozzárendelt forrásokat megvonni tőlünk (ne felejtsük el, hogy az Unióban a mi befizetéseink is ott vannak!). Az viszont tény, hogy az EU bajban van, és emiatt olykor hajmeresztő ötletek merülnek fel a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányokkal szembeni nyomásgyakorlásra. Mindazonáltal a legújabb fejlemények afelé mutatnak, hogy a számunkra fontos ügyekben (nemzeti szuverenitás, schengeni határok, kötelező betelepítési kvóták elutasítása) egyre inkább a normális, józan, Magyarország által is képviselt megoldás felé hajlik a többség. Több Európát, több Uniót! – mondják a liberálisok. Az utolsó ponttal egyet is tudok érteni, amennyiben az igazi, nemzeti alapokon álló, józanul és demokratikusan vezetett EU-ból szeretnénk többet.

A teljes interjú meghallgatható itt: http://tinyurl.hu/ruR6/
(Kossuth Rádió – 180 perc – március 18-ai adás – 8:28-tól)