Napirend előtti felszólalásomban a miniszterelnök tegnapi évértékelő beszédét méltattam.  A miniszterelnök megemlékezett a trianoni évfordulóról. Mondanivalójának lényege, hogy a nemzeti önértékelésből következett az ország talpra állása. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az elmúlt 10 év eredményeiről, amikor a pénzügyi válságból sikeresen kilábaltunk. Úgy sikerült gazdasági fejlődést elérnünk, hogy közben csökkent az államadósság, és nőtt a foglalkoztatottság. Szólt a következő, várhatóan nehéz időszak feladatairól is: a klímaváltozás, a demográfiai problémák és az EU gazdasági stagnálásának kezeléséről.

A miniszterelnök vasárnap elhangzott évértékelő beszédéről szólva azt emeltem ki: annak első két része a nemzeti önértékeléssel, elkötelezettséggel és a hozzáértés elismerésével foglalkozott, hiszen Trianon után talpra állt az ország, ahogyan a bő egy évtizede indult válságból is „kikeveredett”.

Harmadik témaként a jövőre való felkészülést említette, mondván, a klímaváltozás kapcsán közös ökológiai gondolkodás kezd kialakulni, amelyhez a konzervatívok az otthon, a területi kötődés, a kereszténydemokraták a teremtésvédelem kétezer éves gondolatát teszik hozzá.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt emelte ki: egyszerre kell a népességfogyatkozással és a következő nemzedékeknek biztosítandó egészséges környezet kérdésével foglalkozni, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, és azok ne egy túlfogyasztói társadalomban növekedjenek fel.

Kiemelte: a kormányzat a magyar családok támogatását tekinti elsődleges feladatának, ezért minden évben magasabb összeget fordít erre a témára, egy évtized alatt közel két és félszeresére emelve ezt a pénztömeget.