– Pénteken rendkívüli ülést tart az Országgyűlés a plakáttörvény miatt. Van értelme? Az ellenzék nélkül ugyanis nem tudják elfogadni a kétharmados részeket.
– A rejtett pártfinanszírozás megszüntetése egy olyan követelmény, amelyet mindenképpen érvényesíteni kell. A kétharmados részek nélkül a törvény üres, érthető, hogy visszakerült a Ház elé. Természetes, hogy minden lehetőséget megragadunk a rendezés érdekében. Azon egyébként nem csodálkozom, hogy a Jobbik úgy szavazott, ahogy. Az viszont meglepett, hogy partnerre talált a többi ellenzéki képviselőben, akik közül sokan eddig egyetértettek a változtatás szükségességével. Nagyon rossz üzenete van annak, hogy képesek voltak feladni az álláspontjukat az öncélú Fidesz-gyűlölet miatt.

– A civiltörvényt viszont elfogadta az Országgyűlés. Ugyanakkor több szervezet leszögezte: nem hajlandók végrehajtani a rendelkezéseit, és a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlnak. Nem tart egy elhúzódó botránytól?
– Mi egyértelműen elkötelezettek vagyunk a demokrácia és a demokratikus megoldások mellett. Viszont azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan politikai és társadalmi szervezetek, amelyek antidemokratikus eszközökkel próbálják érvényesíteni a szándékaikat. Ezzel próbálkoznak külföldön és Magyarországon egyaránt. A háttérben pedig mindig ugyanaz a név tűnik fel: Soros György. Ő és a köre nyíltan semmibe veszi a választók többségének akaratát, és megpróbálják felülírni, megváltoztatni a demokratikus választás eredményét. Most is erre készülnek. Hogy elhúzódó lesz a botrány? Inkább úgy fogalmaznék, a botránykeltés folyamatos.

– 2014-ben egy baloldali, azóta teljesen szétforgácsolódott összefogás állt szemben a Fidesz–KDNP-vel, míg most a parlamenti pártok mellett különféle mozgalmak, civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok. Eredményes lehet az új taktika?
– Ahol erős társadalmi támogatottságuk van a demokratikusan megválasztott politikai erőknek, ott nem lehet az utcáról kormányt buktatni. És Magyarországon ez a helyzet. Ez itt nem Ukrajna. Egyébként örülök, hogy utalt a baloldal sajátos helyzetére, mert el szeretném mondani: akár hiszik az emberek, akár nem, nem mi fizetjük Gyurcsány Ferencet. Ami a baloldal válságát illeti, az abból fakad, hogy a ténylegesen baloldali törekvéseket, a baloldali szociáldemokrata eszmeiséget felcserélte egy ultraliberális szemlélettel. A szétszabdaltsága is erre az identitászavarra vezethető vissza. A magukat civilnek nevező vagy pártosodó mozgalmak anarchiába hajló liberalizmusa pedig nem talál Magyarországon komoly bázisra.

– Balliberális oldalról vádként hangzott el a kormány ellen, hogy a határon túli magyarság és a határon túliak szervezeteinek támogatásával ugyanazt csinálja, amit egyébként számon kér Soros Györgyön. Mit szól ehhez a párhuzamhoz?
– A különbség az, hogy mi nemzetépítésben gondolkodunk; akikhez szólunk, jelentős részben magyar állampolgárok, de mindenképpen a magyar nemzethez tartoznak. Soros György nem kötődik szorosan egyetlen nemzethez sem, hanem egy ideológiát követ. Ennek az ideológiának pedig az a lényege, hogy a hagyományos értékeket fel kell számolni. Ő tehát rombol. Rombolja a családi, egyházi, nemzeti közösségeket. Mi építeni igyekszünk. Ez a különbség, és aki ezt nem látja, annak nincs fogalma azokról az értékekről, amelyek nekünk fontosak.

– Számos politológus szerint a világnézeti pártok kora régen leáldozott. Ön mit gondol erről?
– Az a párt, amelyiknek nincsenek szilárd elvi alapjai, csak rövid távon lesz sikeres, mert csak a gyakorlati lehetőségek kihasználásával tud eredményeket elérni, ami kiszámíthatatlanná teszi. Az, hogy például a KDNP világnézeti pártnak tartja magát, nem azt jelenti, hogy minden kérdésben azoknak a képviseletét vállaljuk fel, akik ugyanazt az eszmeiséget tartják magukénak, mint mi. Hanem azt jelenti, hogy a politikai cselekvéseink motívuma az elvi kérdésekben található meg. Mi azért szolgáljuk az össztársadalmat, tehát nem csak a keresztény embereket, mert keresztény identitásunkból következik a közjó szolgálata és az igazságosság képviselete.

– Mennyire tudják érvényesíteni a nézeteiket a Fidesz mellett?
– A Fidesz és a KDNP szövetsége bevált, és ebben nem jelentéktelen a szerepünk. Ahogy a miniszterelnök úr szokta mondani, a KDNP a horgony szerepét tölti be annál a hajónál, amelyet egyébként a hullámok különböző irányba dobnának. Szempontjaink érvényesítése a döntéshozó testületekben történik, ahol jelen vannak a képviselőink.

– És hogyan jelenik meg mindez a kormányzati munkában vagy a törvényalkotásban?
– A keresztény társadalomelmélet három pillére a perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás. Minden olyan intézkedésnek részesei vagyunk, amelyről elmondható, hogy a nehéz helyzetbe került, segítségre szoruló ember érdekében történik. Egy-két példát mondanék: saját kezdeményezésekkel, aktívan részt vettünk az adósságcsapdába került embereknek szóló mentőcsomag kidolgozásában. Kifejezetten KDNP-s kezdeményezés volt a családi csődvédelem bevezetése, amit most a tapasztalatok alapján módosítani, tökéletesíteni fogunk. A koncepciót már letettük az asztalra, csak a minisztérium lassan dolgozik. De említhetném a fogyasztóvédelmi kérdések közül az idős emberek védelmét a termékbemutatós átverésektől, ami szintén a KDNP javaslatára valósult meg. De családtámogatási rendszernek a kidolgozásában is nagy szerepet vállaltunk: a családi adókedvezmény bevezetése, a nem segélyalapú támogatás a KDNP nevéhez fűződik.

– Az ellenzék ehhez képest folyamatosan azzal támadja a kormányt, hogy sosem látott elszegényedés, helyenként éhezés van az országban.
– Amíg ember lesz a földön, addig lesznek szegények is. De nem mindegy, hogy milyen mértékű és mélységű a szegénység. A Fidesz–KDNP-szövetség azért dolgozik, hogy mindenki emberhez méltó életet élhessen. Az ellenzék csak politikai érdekeitől hajtva beszél például a gyermekek helyzetéről, de kormányon semmit sem tettek a gyermekéhezés megszüntetéséért. Mi a gyakorlatban valósítottuk meg azt, hogy senkinek ne kelljen üres gyomorral beülnie az iskolapadba, és a szünidő alatt is biztosítva legyen az étkeztetés. Az első Orbán-kormány hagyományait folytatva megtörtént a minimálbér jelentős emelése is. Ingyenessé tettük a tankönyveket. A 2018-as költségvetésből pedig idevehetjük a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését. Az ellenzék orrvérzésig hangoztatja – és az esetek többségében teljesen alaptalan korrupciós vádakkal próbálja bizonyítani –, hogy a kormánypártok tagjai gazdagodnak, az emberek pedig szegényednek, de ez nem igaz. Az Eurostat felmérései és a KSH adatai azt igazolják, hogy Magyarországon csökkent a szegénység.

– A felmérések szerint a fiatalok körében nem túl népszerűek a kormánypártok sem. Nem érzi úgy, hogy elvesztették velük a kapcsolatot?
– Mondjon olyan kort, amelyikben a fiatalok körében nem volt erős a fennálló rend elleni lázadás! Mégis sok fia­tal van, akiben a kormánypártok által képviselt értékrend iránti szimpátia erősebb ennél a késztetésnél. A kereszténydemokrata ifjúsági szervezet, az IKSZ jól és eredményesen dolgozik. Sokan csatlakoztak hozzá az elmúlt években. Kétségtelen, az Orbán-fóbia és Fidesz-gyűlölet, ami az ellenzéki médiumokban és pártokban megjelenik, hatással van az emberek egy részére. Akárcsak az az alpári hangnem, amit velünk szemben időről időre megengednek. Ahhoz is hozzászoktam, bár meglehetősen viccesnek tartom, hogy kereszténységből próbálnak kioktatni minket azok, akiktől nagyon távol áll a keresztény értékrend. Mindezek ellenére a szövetség népszerűsége a választók kö­rében megnyugtató.

– Kereszténységből nemcsak a liberálisok, hanem egy kiugrott KDNP-s aktivista is megpróbálta önöket kioktatni Ferenc pápa migránsokról vallott nézeteinek elutasítása miatt.
– Nem gondolom, hogy nekem erre reagálnom kellene, a kérdés lényegéről viszont szólnom kell. Amikor a migráció és a kereszténység viszonyáról beszélünk, három szempontot kell figyelembe vennünk. Alapvető keresztény követelmény, hogy az üldözötteken segíteni kell – ez az egyik. A második, hogy a felelősségnek, ami egyetemes emberszeretetből következik, megvannak a maga koncentrikus körei: legelső sorban a saját gyermekeinkért, szülein­kért, majd a hozzánk közel állókért és a közösségeinkért: a magyar nemzetért és a keresztény testvérekért vagyunk felelősek. A harmadik – és ezzel szorosan összefüggő – szempont az önvédelem kötelezettsége. Mert akikért felelősek vagyunk, azokat meg kell védenünk. Fontos továbbá különbséget tenni az üldözött és a bevándorló között. Az Euró­pába érkezők zöme az utóbbi kategóriába tartozik, ráadásul úgy akarnak Európában élni, hogy nem hajlandók elfogadni az itteni szabályokat, hanem azt várják, hogy mi alkalmazkodjunk hozzájuk. Ferenc pápa véleményét természetesen komolyan kell venni, különösen azt, amit lelkipásztorként mond, hiszen Péter székében ül. Ugyanakkor politikusként önvédelmi kötelezettségünket teljesítenünk kell.

– Többször tett már említést a Fidesz–KDNP szövetségéről. Ám ennek az együttműködésnek más tagjai is vannak, például a Lungo Drom, amely mostanában csak a botrányaival került be a sajtóba. Róluk mit gondol?
– A roma integráció az egyik legfontosabb nemzeti sorskérdés. A cigányság nélkül ez éppúgy nem megy, mintha magukra hagyjuk őket. Szükség van az együttműködésre. Még nem láttam olyan cigány szervezetet, amelyet valamelyik oldalról valaki ne bírált volna. Ilyen a Lungo Drom is.

– A rendkívüli ülés után elkezdődik a nyári törvénykezési szünet. Ősztől pedig beindul a kampány. Mire számít?
– A Fidesz és a Kereszténydemok­rata Néppárt nem csupán a kormányzásban, de a kampányban is szövetséges, ezért az összehangolt és egységes lesz. Megnevezzük az általunk képviselt értékeket, felsoroljuk eredményein­ket, de kimondjuk az igazságot az ellenfelekről is. 2002 nagy tanulsága ugyanis, hogy nem elég a jó kormányzás eredményeire hivatkozni. Biztos, hogy az ellenzék és a Soros-hálózat minden eszközt be fog vetni ellenünk, de nem félünk a küzdelemtől. Az indulók számát illetően az arány nem változik, személycserék azonban lehetnek. Nem titok, hogy én például húsz év egyéni képviselőség után átadom a körzetemet egy fiatal, a kormányzati politikában is érdemeket szerzett kereszténydemokrata politikusnak, Rétvári Bencének.