Valóban támogatom a Magyar Nemzet újraindítását – természetesen Pethő Sándor szellemiségében. A lapot korábban csak kétszer sikerült hosszabb időre elhallgattatni: 1944 márciusában a náci németeknek, valamint 1956 novemberében a szovjeteknek. A harmadik alkalom az április választások utáni időszak, amiért szerintem a lap akkori tulajdonosát terheli a felelősség. Az alábbi interjú-féleség az atv.hu-n jelent meg.

Harrach Péter szerint méltányos és igazságos is lenne, ha augusztus 25-én, alapításának 80. évfordulóján újraindítanák a Magyar Nemzetet. A KDNP frakcióvezetője az után mondta ezt az atv.hu-nak, hogy a hvg.hu azt írta: a kormányoldalon azt tervezik, hogy augusztus 25-én, alapításának 80. évfordulóján újraindítanák a lapot, amit a választás után két nappal zárt be Simicska Lajos, aki a napilapot kiadó céget is eladta azóta Nyerges Zsoltnak, így nem lehetetlen, hogy a Hír TV mellett egy másik, 2015 előtt fontos fórumát is visszakapja a Fidesz, amelynek holdudvara mindezt elégtételként értékelné- értékelné a sajtóhírek szerint. A Magyar Nemzet, amit 1938. augusztus 25-én alapította Pethő Sándor, az országgyűlési választásokat követően, 2018. április 11-ével szűnt meg.

Harrach Péter munkatársunk kérdésére, hogy a történtek után miért és kikkel szemben lenne méltányos az újraindítás, azt válaszolta:

azért mondja ezt, mert a Magyar Nemzet története, szellemisége indokolja az újraindítást, augusztus 25-e pedig szimbolikus nap lenne erre, és a G-nap előtt ott dolgozókkal lenne ez méltányos.

Szerinte a nagy múltú lap nagy nevű szerzőinek, szerkesztőinek is tartozunk ennyivel, és mindenképp meg kell említeni Szekfű Gyulát, vagy Márai Sándort. De – tette hozzá a KDNP frakcióvezetője -, neki “érzelmi kötődése is van” mindehhez, hiszen Barankovics István az egykori Magyar Nemzet felelős szerkesztője volt, és a hírlapíró volt a KDNP-előd Demokrata Néppárt főtitkára is. Mint mondta, mindig is olvasta a lapot a rendszerváltás előtt is, utána is, a G-nap után viszont csak néha belelapozott. Arra, hogy most mégis mi indokolja az újranyitást, Harrach Péter azt mondta: az a tény, hogy a lap nagy eszmei értéket képvisel, és a szellemiségét, a polgári-jobboldali irányultságot, ahogy az adott keretek között lehetett, még a szocializmusban is megőrizte. “Ez az értékvilág indokolja”, ami a G-nap utáni 2-3 évben viszont elveszett, mert “a tulajdonosi akarat olyan erős volt, hogy a lap készítőinek a személyes szabadsága is sérelmet szenvedett, mert ezt az akaratot ki kellett szolgálni”, és a lap irányultsága is megváltozott.

Harrach Péter közbevetésünkre visszautasította, hogy azért beszél a polgári-konzervatív szellemi irányvonal megváltozásáról, mert a Magyar Nemzet a G-nap után keményen kormánykritikus lett. Szerinte az sem mond ennek ellent, hogy a Magyar Nemzetben a Simicska-Orbán végleges szakítás után is rendre megjelent a nemzeti-konzervatív oldalhoz sorolt szerzők, nyilatkozók véleménye, mások mellett például korábbi jobboldali kormánytagoké, Chikán Attiláé, Jeszenszky Gézáé, Bod Péter Ákosé. “Az a konzervatív kereszténydemokrata szellemiség már nem úgy érvényesült, elég csak a kampányra gondolni”.

Harrach szerint a Magyar Nemzet szellemisége mindig is töretlen volt, a hagyományos konzervatív-kereszténydemokrata értékrend alapján, és ebből az következik, hogy, ha augusztus 25-én újraindul, utána a két oldalra leegyszerűsödött politikai világban “ahhoz áll majd közel, aki a Magyar Nemzet szellemiségét képviseli”, a kormányhoz.

A KDNP-s politikus minden további kérdésünkre, például, hogy kinek a felelőssége, hogy a Magyar Nemzetet a választások után bezárták – a Magyar Nemzet alapító Pethő Sándor unokája, Pethő Tibor azt írta a legutolsó kiadásban, hogy a lapot csak kétszer sikerült hosszabb időre elhallgattatni, először 1944 márciusában, a németek, majd ’56 novemberében az oroszok  bevonulásakor, és a választások után -, azt válaszolta: “a lap volt tulajdonosáé. Minden az ő felelőssége”.

Arra, hogy az újranyitott Magyar Nemzetnél dolgozhatnak-e majd a lap volt munkatársai/szerkesztői, vagy a mostani Magyar Idősök közül válogatnak, Harrach Péter nem akart részletekbe bocsátkozni, csak általánosságban válaszolt:  “véleményem szerint azok kezébe kellene adni a Magyar Nemzetet, akik érzik és követik Pethő Sándor szellemiségét”. Ennél többet nem kívánt mondani.