A tét a kontinens jövője
„Szavakban azok ütik a legjobban az oroszokat, akik a legnagyobb üzleteket kötik velük” – érzékeltette Szjjártó Péter a nyugat-európai politika kettős mércéjét a Kereszténydemokrata Estek című márciusi rendezvényen a Városliget Caféban. A külügyminiszter népes közönség előtt villantott fényt a diplomácia kulisszái mögé.
Az Európai Unió csúcsvezetőinek célja ma a közösségek tönkretétele, a nemzeti és keresztény közösségek ugyanis akadályt emelnek politikai céljaik elé, azaz nehezítik az európai egyesült államok kialakítását – mutatott rá Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője a Kereszténydemokrata Estek bevezetőjében, Szijjártó Pétert köszöntve. A külügyminiszter a kormányülésről jött el, hogy találkozhasson a KDNP belső körével, „ehhez nyilván egy szerény, de határozott rábólintás is kellett, de a külügyminiszter ezt minden bizonnyal megkapta” – mondta Harrach Péter.
Szijjártó Péter a humorra humorral felelt, utalva arra, hogy Harrach Péterrel hosszú évekkel ezelőtt akkor szerepelt együtt közönség előtt, amikor a kereszténydemokrata politikus a szobi körzet képviselő-jelöltjeként indult, és egy kampányrendezvényen az akkor fiatal fideszes politikus – egykori bencés diákként – beszédet tartott. Harrach Péter akkor – mint Szijjártó nyomatékosan megjegyezte – a választáson utóbb győzött is…
A mai Európai Unióban kibékíthetetlen ellentét van két politikuscsoport között – jelezte a külügyminiszter. Az egyik csoport szerint az EU akkor erős, ha a tagállamok gyengék, tehát a nemzet identitást el kell sorvasztani. A másik csoport szerint azonban az EU akkor erős, ha erős tagállamokból áll, ez utóbbi kör a nemzeti identitás megerősítésén dolgozik. A most következő európai parlamenti választások tétje az, hogy melyik csoport kerekedik felül, s milyen lesz a kontinens jövője.
Nincs lefutott meccs, mint az utóbbi két napban láttuk – utalt a politikus a Bajnokok Ligájában felszínre jött meglepetésekre, két nappal korábban az Ajax verte ki a Real Madridot, egy nappal előtte pedig a Manchester United ütötte el a továbbjutástól a Paris Saint-Germaint – mindkét győztes csapat reménytelen helyzetből indult.
Migránskérdésben csak egyszer lehet tévedni – fogalmazott Szijjártó Péter. Azaz javításra nincs lehetőség.
Láthatjuk, hogy Nyugat-Európában az ott várt integráció helyett kettős társadalmak jöttek létre, és ebben a helyzetben az agresszívabb, hangosabb erő győz, függetlenül attól, hogy – egy ideig – számbeli kisebbségben van.
A fősodorhoz – mainstreamhez – tartozó politikusok és médiumok „Soros György hálózatának kottájából játszottak” a miniszter szóhasználata szerint.
Tény, hogy a Fidesznek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását 12 tagpárt kezdeményezte. Ez az EPP azonban már régen nem az, amelybe egykor Helmut Kohl hívta meg a Fideszt. Mindamellett ennek a párszövetségnek kimagaslóan a Fidesz-KDNP a legerősebb tagja.
A magyar politikai vezetőség két kérdésben nem enged. Az egyik az európai keresztény kultúra védelme, a másik a tömeges, törvénysértő migráció elutasítása. Ezek az érdekek felülírják a pártfegyelmet: az EPP-tagság kedvéért a magyar kormány nem mond le az érdek- és értékvédelemről.
„Legyek magyar külügyminiszter és csináljak magyar külpolitikát – ezt kérte tőlem Orbán Viktor 2014-ben” – idézte fel a félmúltat Szijjártó Péter. E feladathoz a magyar diplomácia kétezer kiválóan képzett munkatársa áll rendelkezésre, ők a földkerekség 130 pontján képviselik a magyar érdekeket.
A nagyköveti teljesítmény 2014 óta nem azzal méretik, hogy a nagykövet hány fogadáson vett részt, hanem azzal, hogy az adott térségben a magyar üzletembereknek milyen lehetőségei nyíltak, és mennyi beruházás érkezett az adott országból, hány munkahelyet étesítettek idehaza az ottani befektetők.
2014 óta minden évben felülmúltuk az előző évi gazdasági teljesítményt: 105 milliárd eurós lett az export, ez a GDP négyötöde, 1380 milliárd forint értékű beruházás jött hazánkba, 12 ezer munkahelyet létesítve. Csak tavaly 98 külügyminiszterrel találkozott Szijártó Péter, szó sincs tehát arról a „bezártságról”, amelyről a szélsőséges sajtó ír idehaza. Jelenleg 16 nagy kínai beruházás él hazánkban.
Trump elnök hivatalba lépése óta a magyar-USA kapcsolat rengeteget javult. Obama elnöksége alatt az amerikai diplomácia kirekesztően viselkedett hazánkkal szemben – ugyanakkor a gazdasági és a védelmi együttműködés zavartalanul és nagyot fejlődött. Az új elnökség óta a politikai kapcsolat is jelentősen javult a közelmúltban járt nálunk Pompeo amerikai külügyminiszter. Jelenleg 1700 USA-vállalatnak van érdekeltsége Magyarországon, ezek 120 ezer embert foglalkoztatnak.
A jövőre vonatkozólag a törvénysértő migráció jelenti a legnagyobb európai konfliktusforrást, a politikai küzdelem kimenetele ma még beláthatatlan, e pillanatban – mint a külügyminiszter fogalmazott – „null-nullról indul a mérkőzés.”
-mp-
gondola