A Szentháromság tana a kereszténység központi tanítása. Vácrátót most megújult Szentháromság-szobra így a hitünk szimbóluma, ami nem a virtuális valóságban létezik, hanem kőből lévő eltörölhetetlen jelképe mindannak, amiben hiszünk.

A vácrátóti templomkertben tartott ünnepségen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a Szentháromság-szobor jelkép, „hitünk szimbóluma”, és most teljesen megújult. Az alkotás nem a virtuális valóságban lévő szimbólum, hanem kőből lévő eltörölhetetlen jelképe mindannak, amiben „hiszünk, ami a kereszténységünket és a magyarságunkat adja” – tette hozzá.

Ilyen és hasonló Szentháromság-szobrok Vácrátóton és nagyon távoli településeken ugyanolyan büszkén hirdethetik az evangéliumot, „és bízunk benne, hogy sem a közel-keleti erőszakkal, sem Európában a fogyasztói társadalommal, értékrelativizmussal nem tudják elvenni a mi keresztény hitünket” – jegyezte meg a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Rétvári Bence szerint ma világszerte sokan vannak, akik meg akarják fosztani az európaiakat kereszténységüktől, a keresztény kultúrától. „Sokan úgy gondolják, hogy ez lehet a jövő, mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez nem lehet a jövője Európának”, mint ahogy a ház sem létezik alap nélkül. Az államtitkár Európát egy szuperszámítógéphez hasonlította rendkívül gyors processzorokkal, de – mint mondta – ha ezen nincs egy operációs rendszer, ha nincs benne a kereszténység mint alap, akkor nem fog működni. „Európa operációs rendszere a kereszténység” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy erre a hitre épült a kultúra, a gazdaság, a társadalom, „minden, ami Magyarországot és Európát olyanná teszi, amilyen”.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke (Fotó: kdnp.hu / Váli Miklós)

Hozzátette: ha valaki ezeket eltagadja, a szobrokat múzeumokba küldi és „mi magunk is engedjük, hogy a hit, a hitélet múzeumokba kerüljön, akkor mi is hibát követünk el”, de a legnagyobb hibát azok követik el, akik csak a múlt részének tekintik az egyházat és a kereszténységet.

Rétvári Bence szerint abban az identitásválságos, relativista időszakban, amikor azt mondják, hogy minden bármivel felcserélhető mind a fogyasztásban, mind az emberi kapcsolatokban, mind a hitéletben, „akkor mi ragaszkodjunk ahhoz a kereszténységhez, ami megőrzött minket olyannak, amilyenek vagyunk itt Magyarországon, Európa szívében”.

Az államtitkár szerint ugyanilyen fontos kötelezettségünk, hogy lehetőségeinkhez képest minél nagyobb mértékben segítsük azokat a keresztényeket, akiket a hitük miatt üldöz az Iszlám Állam.

Mint mondta, ezért volt fontos a kormánynak, hogy az otthonaikból elüldözött iraki keresztényeknek iskolát építtessen Erbílben és gyógyszerekkel támogassa az üldözötteket gyógyító kórházat. Emellett a kormány a szír katolikus és ortodox egyházat is 1-1 millió euróval segítette. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy 2 millió euróból újjáépítenek egy iraki települést, ahol pár éve még keresztény családok éltek, mostanra azonban mindenki elmenekült a háború elől.

„Azért indít Magyarország majd szeptembertől ösztöndíjprogramot üldözött fiatalok számára, hogy fejezzék be itt a tanulmányaikat és hazatérve az újjáépítésben részt vehessenek” – tette hozzá Rétvári Bence.

Az 1780-ban készült vácrátóti Szentháromság-szobrot Horváth Tibor és Lévai Antal restaurálta. Az alkotás 4,2 millió forintból újították meg, a költségekhez 1 millió forinttal járult hozzá a Nemzeti Kulturális Alap, a többi pénzt a hívek adományozták. A szoboravató szentmisét Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke celebrálta és ő szentelte meg a több méteres talapzaton álló szobrot.