Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a 2007-2013 közötti időszak uniós forrásainak felhasználásáról tart politikai vitanapot hétfőn az Országgyűlés. Latorcai János napirend előtti a magyar-lengyel szolidaritást és Salamon Rácz Tamás alakját idézte fel, aki a II. világháború alatt lengyel menekültek beilleszkedését segítette, és hozzájárult ahhoz, hogy közel 60-70 ezer lengyel katona távozhasson a zöld határon át, és újjászervezhesse a lengyel hadsereget.

Latorcai János, a KDNP frakcióvezető-helyettese napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 2-án. Balra Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Kovács Tamás

Latorcai János a KDNP frakcióvezető-helyettes a magyar-lengyel szolidaritásról szólva felidézte Salamon Rácz Tamás alakját, aki akkor is képes volt szolidaritást vállalni a lengyel néppel, amikor az az életébe is kerülhetett volna. Méltatlanul elfelejtették Salamon Rácz Tamást, aki a II. világháború alatt lengyel menekültek beilleszkedését segítette, s hozzájárult ahhoz, hogy közel 60-70 ezer lengyel katona távozhasson a zöld határon át, és megkezdhesse a lengyel hadsereg újjászervezését. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára rámutatott: mindig is a lengyel volt az a nemzet, amelyik testvéri, baráti kapcsolatot alakított ki a magyarokkal. A magyar hazafiságnak mindig része volt és része lengyel a magyar-lengyel barátság – közölte. Az ígérte, hogy az európai színtéren a jövőben is kiállnak lengyel barátaik mellett, s beszámolt közös pesti srác emlékművek avatásának tervéről a két országban.

Móring József Attila (KDNP) elmondta, az elmúlt hat év alatt kétmilliárd amerikai dollárnak megfelelő mézelő méh pusztult el világszerte. 2010-re már globális problémává nőtte ki magát a méhek pusztulása – tette hozzá. Közölte, ez a kérdés nemcsak a méztermelés miatt fontos, hanem azért is, mert nem tudni, mi lesz az emberiség létfenntartásához szükséges élelmiszerlánccal, ha nem lesz, ami beporozza a növényeket. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládot tart; az ágazatnak óriási az ökológiai jelentősége. Szólt a kínai hamisított méz elleni fellépésről. Szerinte az ellenőrzések hatására az importméz aránya jelentősen csökkent, míg a magyar mézek aránya jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalomban; 2016 januárja óta az országba gyakorlatilag nem hoznak be kínai mézet.

Vita az uniós forrásokról

Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a parlament erről szóló vitanapján. Lázár János megdöbbentőnek nevezte, hogy az összeg mintegy 90 százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez. Ezzel szemben a jelenlegi források 60 százalékát a kkv-k erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet – mutatott rá. Szerinte rendkívül nagy bürokráciát fenntartva, nem világos céllal írták ki a pályázatokat fenntarthatatlan beruházásokra, amelyek nem szolgálták az ország versenyképességének növekedését. Súlyosan hibáztak szerinte az ország helyzetének felmérői, akik európai érdekekkel feleltették meg a magyar érdekeket, amelyeket a magyar társadalom gyakran megérteni sem tudott.

A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely akár a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár 1500 milliárd forint is kifolyhatott – mondta. Jelenleg ez mindössze 12 százalékot tesz ki. Lázár János leszögezte: nem tudható még, hogy a jelenlegi után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás – ismertette. Rámutatott arra is, hogy a fejlesztési források a hazai kis- és közepes vállalkozásokat szolgálják majd, így abból a 100 legnagyobb magyar vállalat nem részesülhet.

Az uniós forrás nem ajándék az ország számára – szögezte le a miniszter, aki szerint Magyarország az időszakban nettó befizetője volt a közösségnek. Lázár János a vitán konszenzust várt arról, hogy a gazdasági miniszter feladata legyen annak nyilvántartása is: milyen gazdasági előnyökről mondott le az ország az unióba lépéssel, amelyért cserébe kohéziós forrásokhoz jutott. Utóbbit ezért a közvélekedésnél jóval kevesebbnek ítélte. Kijelentette azt is: „forrásvédelem” zajlik az unióban, az Európai bizottság szerinte szándékosan állít bürokratikus akadályokat a kifizetések elé. Nyomatékosítva, hogy nem vitatja a korábbi forrásfelhasználás meghatározóinak jó szándékát, a jelenlegi kormány mégis szembekerült a kérdéssel: változtasson-e az alapvető célokon, megakasztva a kifizetéseket, vagy korrekciókkal segítse azt. Elismerte, hogy a döntést vita előzte meg, és rámutatott, a kabinet az utóbbi utat választotta, az első számok pedig igazolták a döntést: mintegy 9600 milliárd forintra született szerződés.

A jelenlegi fejlesztési ciklusról szólva elmondta: kevesebb forrás lesz infrastruktúra-fejlesztésre, de egészségügyre vagy oktatásra sem jut annyi, mint 2007 és 2013 között, így az eddig megvalósított beruházásokból kell javuló szolgáltatást nyújtani. Fontosnak ítélte, hogy 2017-be és ’18-ban megvalósuljanak a kifizetések, ha ugyanis az ország nem tartja az ütemezést, forrásoktól eshet el. A bürokráciacsökkentés és a forrásfelhasználás ellentmondását is vitára érdemesnek ítélte a miniszter.

A Fidesz a fejlesztési ciklus hatalmas eredményének tartja, hogy nem ragadtak be az uniós pénzek. Bánki Erik, a kormánypárt egyik vezérszónoka a legjobb közép-európai eredményként hivatkozott a 108 százalékos teljesítésre, amihez értékelése szerint az vezetett, hogy a 2010 utáni kormány átalakította a konstrukciót. A fideszes politikus bírálta, hogy a szocialista kormány lobbiérdekeket próbált kiszolgálni a pénzek elosztásánál és gyakran a hazai kis- és középvállalkozások konkurenciáit támogatta. A hibák közé sorolta, hogy felesleges pályázati rendszert építettek ki, a kifizetések évekig húzódtak, másfél-kétszeresére emelve a költségeket, az önkormányzatok pedig külső cégeket voltak kénytelenek alkalmazni a pályázati eljárásokra.

Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka is azt emelte ki: az Orbán-kormány 25-30 százalékos forrásvesztést akadályozott meg, Magyarország számára pedig előnyösen alakult az uniós tagság nettó mérlege. Kiemelte, hogy az uniós források nem adományok vagy segélyek az ország számára. Kifejtette, a források hozzájárultak a beruházásokhoz, a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés és a termelés bővüléséhez. A politikus a dualizmus korához hasonlította a fejlődést.