A jelzáloghitel-adósok kifosztása ellen törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy ne lehessen becsérték alatt árverezni ingatlanokat. Tarthatatlan, hogy a becsérték 70 százalékán vagy az alatt is árverezik a tartósan nem fizetők ingatlanjait, és az adósoknak utána még további részleteket kell fizetniük a bankjuknak.

A végtörlesztés, az árfolyamgát és a forintosítás komoly segítséget jelentett az adósoknak, s ezeket egészítette ki a Nemzeti Eszközkezelő és a családi csődvédelem. Ugyanakkor továbbra is van 145 ezer hiteles, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel küzd és segítségre van szüksége.

Az utóbbi években közel 100 ezer lakóingatlant foglaltak le, ugyanakkor ehhez képest arányaiban kevés, 3474 kilakoltatás volt tavaly.

A földön fekvő emberbe való belerúgás az, ha áron alul értékesítik jelzálog alá vett ingatlanokat. Az igazságosság és a társadalom érdeke is azt követeli, hogy a nehéz helyzetbe került családok a megfelelő áron árverezett ingatlannal megszabaduljanak az adósságaiktól. Javaslatuk ezért előírja, hogy csakis a becsérték 100 százalékán lehessen értékesíteni az ingatlanokat.

Noha a budapesti jelzálogadósok az ingatlanok árának emelkedése miatt némileg profitálhattak, a 130 ezer nem teljesítő hiteles 70 százaléka községekben él, ahol az árváltozás nem volt jellemző, így most is nehéz helyzetben vannak. Az érintetti kör 12,6 százalék a budapesti és 18 százalék megyei jogú városban él. Az elmúlt egy hónapban nagyjából 1400 előre kitűzött árverés fejeződött be – ennek 15 százaléka volt budapesti –, ugyanakkor az esetek 55 százalékában nem érkezett licit. A sikertelen árverések 5 százalékát bonyolították a fővárosban. Ezen árverések negyedében áron alul keltek el az ingatlanok.

Olyan lehetőség is felmerült, miszerint az adós szerződést köthetne a hitelintézettel, s utóbbi valamilyen előnyt nyújtana, vagy elengedné az adósságot, ha az ingatlan olcsóbban kel el.