– A statisztikai adatok alapján nem járt elbocsátásokkal a szabad vasárnap bevezetése. Megnyugodtak?
– Kezdjük azzal, hogy a kezdeményezés sokkal többet jelent, mint az üzletek zárva tartása. Arról is szól, hogy lehetőség szerint senkit ne lehessen dolgoztatni vasárnap. Ha ugyanis több százezer szülőnek kell munkát végeznie ezen a napon, akkor nem valósul meg a munka törvénykönyvében biztosított lehetőség a mindenkinek járó, általános pihenőnapról. Sajnos a megengedett kivételek száma olyan nagy, hogy azok váltak általánossá. Persze egyes nagyvállalkozók, mivel ellenérdekeltek, riogatnak és csúsztatnak. Nem sajnálják a kampányra fordított pénzt, és hiába érkeztek meg a bevezetés óta a pozitív adatok, például a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről vagy a foglalkoztatottság bővüléséről, a hazug látszatot fenn akarják tartani. Megjegyzem, az ágazatban éppen munkaerőhiánnyal küzdenek, így szó sem lehetett tömeges elbocsátásokról.

– Amúgy nemcsak a nagyobb vállalatok, de például a Liga Szakszervezetek is ellenzik a törvényt. Nekik sincs igazuk?
– Ebből is látszik: vannak olyan érdekvédő szervezetek, amelyek nem töltik be a feladatukat. Egy ilyen kérdésben, a baloldali pártokkal együtt, a munkavállalók oldalára kellene állniuk, megnyilatkozásaikkal mégis a munkaadóknak kedveznek. Ez megdöbbentő, de én már semmin sem csodálkozom.

– Mindettől függetlenül azért még érzékelhető némi társadalmi elégedetlenség a vasárnapi korlátozás miatt. Támogatnának némi korrekciót?
– A KDNP eredeti javaslata sokkal megengedőbb volt, mint a számos egyeztetésen és módosításon átesett, végül elfogadott jogszabály. A törvény szerint a kormánynak van lehetősége esetleges kivételeket tenni.

– Akkor egyelőre marad a szigorúbb változat?
– Úgy tűnik.

– Szintén KDNP-s kezdeményezés a családi csődvédelemről szóló, immár a parlament előtt lévő indítvány. Kritikusok szerint a legnehezebb helyzetben lévőknek ez már nem nyújt segítséget. Mit gondol erről?
– Három rétegük van az adósoknak. A többség, ha nehezen is, de folyamatosan törleszt, rajtuk az eddigi jogszabályok segítenek. A második réteghez tartoznak azok az adósok, akiken a családi csődvédelem segít. Végül vannak, akik már segítséggel sem tudnak fizetni. Nekik a Nemzeti Eszközkezelő nyújthat megoldást. Hozzáteszem a magánvéleményemet. Szükség lenne egy szociálisbérlakás-kezelő szervezetre, amely a több százezer – nem tévedés, több százezer – üres lakás egy részét tudná felhasználni.

– Ezt esetleg a parlamentben hivatalosan is javasolná a KDNP?
– Lehet, hogy meg is tesszük, ám most a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel kell élnünk. A jelen törvény azoknak segít, akik bizonyos átszervezéssel képesek rendezni pénzügyi helyzetüket. Azok vehetnek részt az eljárásban, akiknek kettő- és hatvan millió forint között van a tartozásuk, s az adósságállományuk nagyobb, mint a vagyonuk, pontosan annak száz és kétszáz százaléka között van. A feltételek között szerepel még a három hónapon túl lejárt adósság és ennek ötszázezer forintot meghaladó mértéke. Az eljárás időkerete öt év.

– Miért lesz érdemes élni a lehetőséggel?
– Egyfajta újrakezdést tesz lehetővé. A program alatt fel kell függeszteni, illetve nem lehet elindítani végrehajtási eljárást. Vagyis az intézkedés megőrzi az érintettek otthonát, sőt, a jelzáloggal terhelt ingatlanok kivételével akár a kölcsönök hatvan százalékát is el lehet majd engedni. Aki a padlón van, végre fel tud állni. Ami a további részleteket illeti: hárman szerződnek, így az államot képviselő vagyonkezelő, azaz a csődbiztos, a pénzintézet, továbbá maga az adós. A családi csődvédelmi szolgálat az Igazságügyi Hivatalnál működik, a kontraktusban biztosított feltételekkel. Fontos szempont még, hogy az eljárás önkéntes alapon vehető igénybe. Ha az érintettek úgy állapítják meg, hogy a törlesztés csak akkor valósítható meg, ha a vagyonnak azt a részét, amelyik nem feltétlenül szükséges az emberhez méltó körülmények biztosításához, értékesíthetik, például kisebbre cserélik a lakásukat.

– Hány ember lehet érintett?
– Több tízezer. Azt tudjuk, százezer felett van azok száma, akiknek legalább három hónapja lejárt tartozásuk van.

– A bankok már belementek az újabb adósmentő programba?
– Hosszú, mintegy hároméves egyeztetési folyamaton vagyunk túl, amelybe a bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is bekapcsolódott. Ők is támogatják az intézkedést. Persze a pénzintézetek nem feltétlenül szociális érzékenységből, hanem üzleti megfontolásból teszik ezt. Szeretnék visszakapni a hiteleik legalább egy részét.

– A Ház előtt a tervezet. Mi a további menetrend?
– Reméljük, már a jövő héten elkezdi tárgyalni a parlament a javaslatot, amelyet még a nyár előtt megszavazunk. Ősszel megnyílik a lehetőség azoknak, akiknek az otthona került veszélybe, jövőre pedig azoknak is, akiket ez a veszély közvetlenül nem fenyeget.

– Készül a szabad vasárnaphoz hasonló, „felkavaró” elképzeléssel a KDNP?
– A következő feladatnak az időseket megtévesztő termékbemutatók ügyének rendezését jelöltük meg, már meg is kezdtük a panaszok begyűjtését és az egyeztetést a hatóságokkal. Ezek nyomán készül a törvényjavaslat is – de most a családi csődé az elsőbbség.

– Miután Orbán Viktor kormányfő felvetette, a kisebbik kormánypárt azonnal jelezte: ellenzik a halálbüntetést. Okoz ez feszültséget a Fidesszel?
– Vitatkozni lehet, sőt kell is, a miniszterelnök is csak ennyit mondott. Elvileg nem vitatjuk az állam jogát, hogy polgárai életének védelmében élhet ezzel az eszközzel is – feltéve, hogy nem rendelkezik más lehetőségekkel. Hazánkban ugyanakkor van eszköz a veszélyes bűnözők kizárására a társadalomból, ilyen a három csapás törvény vagy a tényleges életfogytiglan, ezért nálunk nincs szükség a bevezetésre. Nem is támogatnánk, ezt diktálja a kereszténydemokrata elkötelezettségünk.

– És a bevándorlás ügyében mi a véleményük? Egyetértenek a kormányzati elképzelésekkel?
– Fontos, hogy különbséget tegyünk a megélhetési bevándorlók és a menekültek között. Az utóbbi körbe sorolhatók befogadása alapvető emberi kötelezettség. Másrészt tény, hogy Európa a világ minden részéről a jobb élet reményében érkezőket nem tudja befogadni. Ez egyszerűen nem működik. A tapasztalatok szerint a különböző kultúrák nehezen vagy egyáltalán nem tudnak integrálódni. Persze mivel a nyugati liberálisok megtagadták saját civilizációs érté­keiket, az érkezők szabadon betölthetik a világnézeti űrt, ami súlyos feszültségekhez vezet. A hagyományos európai gondolkodás nem jut levegőhöz, és a dinamikus demográfiai fejlődést produkáló bevándorlók rövid időn belül kiszorítanak minket a földrészről. Nincs olyan messze, hogy Európában többségben legyenek a részben fundamentalista elveket valló migránsok. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.