Válasz a miniszterelnök felszólalására (2017. 10. 03.)
Az őszi ülésszak nyitónapján, a miniszterelnök felszólalására válaszul a józan és felelősségteljes politizálás mellett foglaltam állást. Sajnos az ellenzéki oldalon ebből nem túl sokat érzékelhettünk az ülésen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban egyszer egy ellenzéki csatorna adásába néztem be, nem azért, mert mazochista vagyok, hanem azért, mert kíváncsi voltam, hogy valami újat tud-e mondani. És tudott, ha nem is a mondanivalóban, de a mondanivaló módjában, ugyanis egy baloldali politológus egészen nyíltan beszélt az ellenzék állapotáról. Nem volt nehéz egyetérteni a mondataival. S hogy mit mondott konkrétan a kormányképességről, engedjék meg, hogy két mondatot idézzek. Azt mondta ez az ellenzéki politológus, hogy a Fidesznek nagyon erős kormányképessége van. Ez egy vallomás volt. Majd hozzátette, hogy az ellenzéknél a kormányképességnek a nyomát sem látni. Valóban egyetértünk abban, hogy ma Magyarországon egyetlen kormányképes erő van, a kormánypártok szövetsége. Arról nem is beszélve, hogy ellenzéki oldalon egy új jelenség jelent meg, ismét itt van Werber úr, és most ő az LMP-lufit fújja, de ez nem a kormányképességről szól, hanem a gyűlöletkampányról.
Mit is jelent a kormányképesség úgy általában? Én úgy gondolom, hogy két eleme van. Az egyik, hogy legyen annak a politikai erőnek jövőképe. Ez a jövőkép természetesen nemcsak az országra, hanem a régióra is vonatkozzon, és az alapját mindenképpen egy egészséges és hiteles ember- és társadalomkép kell hogy adja. De a másik elem legalább ilyen fontos, a napi ügyek intézése politikai bölcsességgel és hozzáértéssel.
Ha megnézzük az elmúlt időszak teljesítményét, akkor látunk néhány példát arra, hogy mit is jelent a kormányképesség. Nézzük először talán a válságkezelést! 2010-ben a gazdasági és pénzügyi válságot sikerült eredményesen kezelni. Volt identitásválság és van is Nyugat-Európában, és ez a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején kezdett Magyarországon is megjelenni. Ezt sikerült úgy kezelni, hogy ma egy egészséges szemlélet és identitástudat van Magyarországon. Vagy gondoljunk az adósságválság kezelésére, részben a devizahitelek ügyében, részben pedig az államadósság kérdésében. Itt most egy zárójelet teszek és megjegyzem azt, hogy még kampányidőben is lehet nemzeti sorskérdésekkel foglalkozni, és tudjuk azt, hogy a migránsválság mellett ez a demográfiai válságot jelenti. Hadd mondjam el, hogy most készíttettünk egy olyan felmérést, amelyről majd rövidesen beszámolunk, ami talán lehetőséget ad arra, hogy a kívánt gyermekek mégis hogyan szülessenek meg.
Sikerült megelőzni, ha már válságokról van szó, a nyugdíjrendszer válságát is. Már említettem, hogy a legfontosabb, a migránsválság kezelése eddig eredményesen folyt. Vagy gondoljunk arra, hogy a költségvetést sikerült egyensúlyba hozni, aminek következtében a gazdasági fejlődés és a fejlesztések beindultak Magyarországon, hiszen a kistelepüléseken is látunk olyan fejlesztéseket, amik régen voltak már.
És hogy milyen kérdésekkel kell még foglalkozni egy kormányképes politikai erőnek, ismét mondom, még a kampányidőszakban is, amikor mindenki azzal van elfoglalva, hogy a saját ígéreteit fogalmazza meg: foglalkozunk erősen, és remélem a közeljövőben be is fogjuk terjeszteni azt a könnyített törlesztési lehetőséget, ami az eladósodott családoknak szól. Ez egyúttal a családi csődvédelem egyfajta megújítása lesz, de jelentős mértékben túl fogunk lépni azon.
Tehát még egyszer: hadd értsek egyet a baloldali politológussal, Magyarországon egy kormányképes erő van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)