Ma kezdődött a MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) ülése, amelynek különös aktualitást ad az UNESCO érthetetlen döntése, miszerint nem támogatja az 500 éves csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását. A román képviselő ugyanis nem szavazta meg. Ez természetesen “csak” jelképes gesztus, de jól érzékelteti a háttérben zajló folyamatokat.
Az elsején kezdődő MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) ülés előtt a nemzetpolitikával kapcsolatos néhány gondolatot fejtettem ki a mai sajtótájékoztatón.
Szobon a meglévő sportpályát és a Szabadidő Központot egészíti majd ki a költségvetési forrásból épülő tanuszoda, amelynek alapkövét tettük le ma. Az új uszoda tehát a hátrányos helyzetű börzsönyi régió lakosait fogja szolgálni, a gyerekek úszástanítását segíti elő.
Ha a karácsony belső találkozás, akkor az advent csendes készülődés.
Ha a karácsony családi együttlét, akkor az advent közös készület.
Ha a karácsony személyre szóló ajándékozás, akkor az advent gondos vásárlás.
Vasárnap Vácrátóton jártam, ahol a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltakra emlékeztünk. A megemlékezés misével kezdődött (a templom oltárai és mellékoltárai ritka szépek!), ezután felavattuk az emlékhelyet.
Hála Istennek Magyarország nagy és jó minőségű (95%-ban felszín alatti) ivóvízkészlettel rendelkezik, és vízügyi szakembereink tudása világszerte elismert. Amíg egy szaharai lakos napi 10-20, addig mi Európában napi 200 liter vízből gazdálkodhatunk fejenként – ezért is olyan fontos feladat a vízkészlet megőrzése és a víztisztaság biztosítása. A magyar vízügyi szakemberek nemzetközileg is elismertek, ezért ezen a területen komoly segítséget tudunk nyújtani.
Az elmúlt héten Kárpátalján jártam. Tizenegy szülészeti osztályra vittünk az újszülöttek szűrésére alkalmas hallásvizsgáló készüléket. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítunk az ott élőkre, nem csak a magyarokra. Ezt láthatóan értékeli is mindenki.
Egy hét alatt csak a mi frakciónkból, egymástól függetlenül négyen jártunk ott.
Ahol keresztényüldözés van, ott segítséget kell nyújtanunk. A migránsáradat megfékezésének legjobb eszköze, ha a kibocsátó országokban segítünk megfelelő életkörülményeket teremteni, rendet és békét biztosítani. Én legalábbis nem tudok ennél jobb receptet.
Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a keresztény civil szervezetek találkozóját pénteken a fővárosban, a tanácskozás fókuszában nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai kérdések álltak. Köszöntőbeszédemben úgy fogalmaztam: a jószomszédi viszony a normális emberi élet része, amelynek feltétele az emberi méltóság tisztelete. Ehhez járul még hozzá, hogy gesztusokat kell tenniük a feleknek egymás felé, ugyanakkor a tűrőképesség határait is figyelembe kell venni. Hasonló a helyzet az egyes államok közötti kapcsolatoknál is: a problémák számtalan esetben abból adódnak, hogy a szomszédos országokban, az elszakított területeken élő nemzettársaink sokszor úgy kénytelenek létezni, mintha albérlők lennének
Az alaptörvény keddi módosításakor egy felelős kormány és egy felelőtlen ellenzék döntött. Amíg az egyértelműen bevándorláspárti baloldal magatartása érthető, a Jobbik cselekedete politikai öngyilkosságként is értékelhető, hiszen a saját szavazóikkal mentek szembe, amennyiben a kvótanépszavazáson a 3,3 millió nemmel voksoló között Jobbik szavazók is voltak. Az alaptörvény módosítása és a letelepedési kötvény visszavonása között szerintünk nincs összefüggés. A letelepedési kötvényt nem ezért fogjuk visszavonni, hanem mert az ország felminősítésével a piacról már jobb konstrukciók is elérhetővé válnak.
