KDNP Csíksomlyó 2018
A KDNP vezetősége is részt vett a magyarság egyik legnagyobb zarándoklatán, a csíksomlyói búcsún, amelynek fő célja, – Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint – hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.
A KDNP vezetősége is részt vett a magyarság egyik legnagyobb zarándoklatán, a csíksomlyói búcsún, amelynek fő célja, – Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint – hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.
Az Országgyűlés alakuló ülésének rövid összefoglaló videója – kereszténydemokrata szemszögből.
Interjút készített velem az Echo TV. A szociális intézkedések és az egészségügy mellett arról is beszéltem: nem történhet meg nálunk, ami Franciaországban vagy Németországban, hogy egy erőszakos ideológiának, vagy egy hódító kultúrának a képviselői rátámadnak az itt élőkre a vallásuk, vagy a származásuk miatt. Így igaztalanul vetik fel az antiszemitizmus kérdését Magyarországgal szemben, ahol a zsidóság és mindenki biztonságban van!
Megalakult a KDNP új parlamenti frakciója 16 taggal. A frakció megválasztotta az új tisztségviselőket: Harrach Pétert ismét frakcióvezetőnek, Vejkey Imrét, Szászfalvi Lászlót és Móring József Attilát pedig frakcióvezető-helyettesnek. A frakcióigazgató az új ciklusban is Latorcai János lett. A képviselőcsoportot 9 egyéni és 7 listás helyen bejutott képviselő alkotja, közülük hárman – Kárpátiné Juhász Hajnalka, Nacsa Lőrinc és Süli János – először nyertek országgyűlési mandátumot. Az április 8-ai parlamenti választáson a Fidesz–KDNP 133 országgyűlési mandátumot szerzett, amivel kétharmados többsége lesz a 199 fős törvényhozásban.
Tegnap váci kampányfórumot tartottunk. A térség jelenlegi országgyűlési képviselőjeként Rétvári Bencét ajánlottam. A nagyszámú közönség nem fért el a kibérelt színházteremben, ezért a folyosóra és az udvarra is kivetítőt kellett helyezni. Az eseményen neves művészek is felléptek. Beszédet mondott Szijjártó Péter külügyminiszter úr is.
Demokraták és áldemokraták
Vajon demokraták-e azok, akik az európai egyesült államok létrehozásán dolgozva érdekérvényesítésük eszközét a delegált és nem a választott tisztségviselőkben látják. A nemzetállamok választott képviselői ugyanis útjukban állnak hatalmi törekvéseiknek. Céljaik érdekében készek kijátszani az unió érvényes működési szabályait is. Arról nem is beszélve, hogy figyelmen kívül hagyják a szerződés írásba foglalt elvét, „ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből”.
Demokratának lehet nevezni azokat, akik megpróbálják a demokratikus választásokat kívülről befolyásolni? Vagy azokat, akik tüntetésszervezőikkel próbálkoznak a demokratikus választás útján hatalomra került kormányok megbuktatásával?
Demokraták azok, akik valódi civil szervezetekben dolgoznak, ahogy azok is, akik politikusként ezt támogatják. A demokrácia ellenségei viszont azok, akik gazdasági és politikai céljaik érdekében álcivil szervezeteket hoznak létre és mögéjük bújva tüsténkednek.
Az ellenzéki médiában teljes gőzzel folyik a kormánypárti politikusok lejáratása
Ezzel kapcsolatban három kérdést fel kell tennünk:
Mi a célja? Egyértelműen a hiteltelenítés.
Milyen eszközökkel dolgozik? A tények meghamísításával, a semleges
események elferdítésével.
Ezek után hitelesnek tekinthető-e a közlés? Nyilvánvalóan nem.
A negyedik, a valódi kérdés és idekívánkozik. Ki mögött milyen
teljesítmény áll?