Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Európa és Magyarország sorsa közös

Share Button
A kis- és középvállalkozások helyzetének javítását és a romaintegrációt emelte ki a magyar uniós elnökség feladatai közül Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje. A kereszténydemokrata politikus reményének adott hangot, hogy a félév végén valóban egy erõs Európa kormányrúdját adják majd át, s azok a célok és hangsúlyok, amelyeket megfogalmaztak, megvalósulnak, illetve érvényesülnek, valamint abban is bízik, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az idõszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.
<--more-->
„Európa és Magyarország sorsa közös, Európa szekere is kátyús úton halad, de mi kátyúink mélyebbek, és az út egyik oldalán sûrûsödnek” – jelentette ki Harrach Péter. Hozzátette: a kontinensnek és Magyarországnak is megújulásra van szüksége, ez pedig célratörõ és bátor vezetõt igényel.
    
A kereszténydemokrata politikus reményének adott hangot, hogy a félév végén valóban egy erõs Európa kormányrúdját adják majd át, s azok a célok és hangsúlyok, amelyeket megfogalmaztak, megvalósulnak, illetve érvényesülnek.
    
Harrach Péter fontosnak tartotta, hogy az uniós elnökségi program az emberi tényezõre épül.
    
A korábban megfogalmazott négy célkitûzés közül az elsõ – a növekedés és foglalkoztatás – olyan hosszú távú kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek meghatározóak az említett megújulásban, és irányváltásban.
    
Ezek közül kiemelte a kis és középvállalkozások helyzetének javítását. Jó lenne, az esélyegyenlõséget itthon is javítani a multinacionális vállalatokkal szemben.
    
Külön szólt a demográfia és a családpolitika hatásáról a foglalkoztatásra. „Naivitás lenne azt hinni, hogy félév elég arra, hogy a liberálisok családbarátokká váljanak, de ha egy lépést teszünk ebbe az irányba, az is elég lesz” – mondta Harrach Péter.
    
A KDNP frakcióvezetõje a romaintegrációról azt mondta, hogy kezelése a Gyurcsány-korszakban kudarcot vallott. A kérdés fontossága feltételezi az empatikus és normakövetésre ösztönzõ megközelítést – mutatott rá, hozzátéve: a jelenlegi magyar vezetéstõl ez várható.
    
Harrach Péter azt mondta, még egy reménye van az elnökség idejére; az, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az idõszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A sajtószabadság bizonyítéka a baloldali média szabad, kormányellenes, lejárató kampánya

Share Button
A Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja, hogy január 17-én rendkívüli országgyûlési ülésnapot tartsanak a médiatörvény ügyében. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje az MTI-nek azt mondta, nem szerencsés az LMP és az MSZP részérõl, hogy az uniós elnökség átvételének napján kezdeményezi a médiatörvény megváltoztatását. Ezzel újabb lendületet adnak a hisztérikus reakcióknak, amiknek forrása eddig is hazai tájakon fakadt.
<--more-->
A KDNP nem támogatja a két párt kezdeményezéseit, így a rendkívüli ülés összehívását sem – mondta Harrach Péter. Kiemelte: a médiatörvényben megfogalmazott célokkal és eszközökkel egyetértenek, az ellenzéki pártok szempontjaival viszont nem.

A frakcióvezetõ kifejtette, hogy vita különösen két kérdésben van, a sajtószabadság értelmezésében és a médiahatóság jogorvoslati lehetõségeit illetõen. Harrach Péter utalt arra, hogy az LMP kiiktatná azt a passzust a törvénybõl, hogy a sajtószabadság gyakorlása sérti a közerkölcsöt. A KDNP szerint viszont van közerkölcs, és azt nem sértheti az a szereplõ, akinek nagy lehetõsége van a közgondolkodás formálására.

A KDNP-nek az a véleménye, hogy a sajtószabadság mögé nem bújtatható az emberek manipulálásának szándéka, azért sem, mert ez politikai befolyásolást biztosít azoknak, akik nem rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Harrach Péter leszögezte: Magyarországon sajtószabadság van, ennek ékes bizonyítéka a baloldali média szabad, kormányellenes, lejárató kampánya. „Az igaz, hogy a szabadság nem teljes, mert a leírt hazugságokért és hitelrontásért az elkövetõk nem viselnek felelõsséget –fogalmazott, majd hozzátette: a médiahatóság minden jogosítványa megtalálható a tagállamok sajtótörvényeiben, köztük egyetlen olyan sincs, ami sajátosan magyar lenne. Ezek adnak lehetõséget arra, hogy valódi és teljes sajtószabadság legyen Magyarországon, s ennek ürügyén senki se érvényesíthessen sanda szándékot – mondta Harrach Péter.

Az LMP ma jelentette be, hogy rendkívüli országgyûlési ülésnap összehívását kezdeményezi január 17-re a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítása érdekében. Szinte biztos azonban, hogy nem lesz rendkívüli parlamenti ülésnap, mivel az ellenzéki pártok közül csak az 58 fõs MSZP-frakció támogatja a 15 frakciótagot számláló LMP ebbéli kezdeményezését, a házszabály pedig a képviselõk egyötödének támogatásához köti az ülés összehívását. A Jobbik közölte: nem támogatják a rendkívüli ülést.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje a kezdeményezés kapcsán azt mondta: semmilyen körülményrõl nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A kormányzásban hangsúlyosan jelennek meg a kereszténydemokrata értékek

Share Button
A parlament õszi ülésszakán is folytatódott a nemzeti vágta, az Országgyûlésre nagy munka hárult – vont mérleget Harrach Péter az elmúlt hónapok tennivalóiról az MTI-nek adott interjújában. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje a Fidesszel való kapcsolatukat dinamikusnak nevezte, s jelezte: a vasárnap, mint pihenõnap törvényi szabályozásához ragaszkodnak.
<--more-->
Harrach Péter kiemelte: az idei munka jelentõs része a romeltakarítást szolgálta nyolc év szocialista káoszteremtés után. Az elmúlt idõszak legfontosabb lépései között említette a bank-, és a különadó bevezetését, a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos intézkedéseket. Ezeknek kettõs célja volt: egyrészt az elmúlt nyolc év kormányzása alatt összegyûlt hihetetlen mértékû államadósság ellensúlyozása, másrészt a magánnyugdíj-pénztárak ügyfelei kiszolgáltatott helyzetének megszüntetése, és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása. Utóbbi kapcsán kiemelte: az intézkedés a magánnyugdíj-pénztárak haszonélvezõinek nyilván nem jó hír, de az ügyfelek számára biztonságot jelent.

A KDNP szempontjából kiemelt jelentõségû volt még a családi adózás törvényi szabályozása – mondta a kormánypárti politikus.

Harrach Péter a Fidesz-frakcióval való kapcsolatukat dinamikusnak nevezte, amiben a szoros együttmûködés és a sajátos értékek határozott képviselete együtt jelenik meg.

A cél világos és egyértelmû: a kormányprogram megvalósítása, a hazánkban folyó nagymértékû gazdasági és társadalmi változások támogatása. Ehhez szükséges a 2/3 biztosítása, vagyis a két frakció összefogása. Természetesen a KDNP-nek vannak saját kezdeményezései is, amiket a koalíciós partner vagy elfogad, vagy módosít, vagy elutasít – mondta.

Harrach Péter értékelve a parlamenti munkát kitért arra is, hogy a szocialista párt kormányzati tevékenységét a választók túlnyomó többsége elégtelennek ítélte, ezek után a bukott szocialista politikusoknak a megfelelõ magatartás a szerény hallgatás kellene, hogy legyen. Ehelyett úgy tûnik, hogy a bukott diák szeretne korrepetálni, ugyanazt a stílust folytatják, amit kormányon is képviseltek, arrogánsan, kioktatóan és agresszíven politizálnak.

A frakcióvezetõ a tavaszi ülésszak fõ témái között az alkotmányozás mellet a szabad vasárnapról szóló kereszténydemokrata törvényjavaslatot említette.

Mint elmondta: a javaslatról egyeztetés történt a Fidesszel, de végsõ megállapodás nem született. Az ötpárti egyeztetésen az vált világossá, hogy a pártoknál mindkét szempont, a munkáltatói és a munkavállalói érdekek képviselete egyaránt jelen van. Ez a két szempont a Fideszen belül is megjelenik. A KDNP egyértelmûen a munkavállalók oldalán áll, egy keresztényszociális párt számára ez evidencia – jelentette ki. Megjegyezte: ugyanakkor ezt egy olyan kérdésnek látja, ahol a jobb- és baloldal együttmûködése megvalósítható.

Harrach Péter elmondta: bár azt elképzelhetõnek tartja, hogy kisebb módosítások történjenek, de a javaslat fõszabályához, hogy a vasárnap pihenõnap legyen a végsõkig ragaszkodnak, ezt igyekeznek érvényre juttatni. Megjegyezte: a javaslat benyújtásakor egyeztetettek a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetével is, s velük a kapcsolat folyamatos.

Kitért még arra, hogy a várhatóan tavasszal elfogadandó új alkotmány preambulumában a KDNP ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti egység gondolata, valamint a kereszténység szerepe a nemzet történetében megjelenjen. Amit szeretnének, ahhoz a lengyel alkotmány áll a legközelebb – jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány, Semjén Zsolt szerint kezdõdhetne úgy: Isten áldd meg a magyart, azt mondta: ez is egy lehetõség a többféle megoldás közül. Az alkotmány azonban mindenképpen a nemzet egészének az alaptörvénye kell, hogy legyen – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a férfi és nõ házasságát és a család védelmét hangsúlyosan kell megjeleníteni. Az élet feltétlen tisztelete – ami a fogantatástól a természetes halálig tart –fontos kérdés a KDNP számára. Azonban aki a magyar társadalmat és a parlament összetételét ismeri, nem gondolhat arra, hogy egy abortuszt tiltó törvény életbe lépjen, de az élet védelme kell, hogy szerepeljen az alkotmányban.

Utalt arra, hogy az alkotmányozással foglalkozó parlamenti bizottság vezetõje is KDNP-s politikus, Salamon László sokszínû és sokszintû egyeztetés után dolgozott ki egy olyan anyagot, ami mindenkinek elfogadható lehet, különféle alternatívák jelennek meg benne.

A KDNP-s politikus az elkövetkezõ idõszak feladatai közé sorolta még a nemzetpolitika területén az egyszerûsített honosítási eljárás gyakorlati megvalósítását, illetve az oktatás területén a köz- és felsõoktatási törvény módosítását is.

A frakcióvezetõ úgy fogalmazott: az az oktatáspolitika, amit Hoffmann Rózsa igyekszik megvalósítani a KDNP által képviselt értékrendet tükrözi. A két érintett fõszereplõ (Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán) értékrendbeli és szakmai különbségét látják, ez azonban nem pártpolitikai különbség – mondta Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Tisztújítás a KDNP-ben

Share Button
Ismét Semjén Zsolt lett a KDNP elnöke, a leadott 223 szavazatból 209-en voksoltak rá.

Semjén Zsolt a választmányi ülést követõ sajtótájékoztatón elmondta, a választmány hitet tett a Fidesz-KDNP szövetség mellett. Semjén hozzátette, Orbán Viktor megerõsítette, hogy kiemelten számít a kereszténydemokratákra a kormány és a szövetség munkájában egyaránt.
<--more-->
A párt alelnökévé választották Harrach Pétert, Bagdy Gábort, Kalmár Ferencet, Simicskó Istvánt és Surján Lászlót. Két új, fiatal alelnöke is lesz a jövõben a KDNP-nek: Rétvári Bence és Seszták Miklós. Nem kapott az alelnökké választáshoz elegendõ szavazatot Szalma Botond, a KDNP fõvárosi elnöke.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje a nemzet jövõjéért érzett és vállalt felelõsséget és a folytonosságot hangsúlyozta. Fontosnak tartotta a kereszténydemokrata alapelvek érvényesítését a politikában és a szövetségi rendszer egészében is.

Forrás : MTI / KDNP

Harrach Péter Debrecenben a KDNP regionális találkozóján

Share Button
A frakcióvezetõ az aktuális politikai és szervezeti kérdésekrõl egyezetett a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttekkel.
Harrach Péter Debrecenben a KDNP regionális találkozóján

A KDNP az új alkotmány értékrendjérõl

Share Button
A parlament november 29-i ülésnapján, napirend elõtti felszólalásában Harrach Péter az új alkotmány értékrendjérõl beszélve azt mondta, az alaptörvénybõl nem maradhat ki a nemzeti közösség. Az alkotmányban szólni kell Magyarország ezeréves történelmérõl, a nagyjainkról, a kereszténységrõl – jelentette ki. A Szent Korona kapcsán azt mondta, hogy az a nemzet egységének megjelenítõje. Véleménye szerint érzékeltetni kell azt is, hogy családban élni jó.
Forrás : MTI/ Kossuth rádió honlap

Harrach Péter reagálása az MSZP nagygyûlése kapcsán

Share Button
-A tolvajok tolvajt kiáltanak, féltik a zsákmányt – reagált a szocialisták szombati nagygyûlésén elhangzottakra Harrach Péter, a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezetõje az MTI-nek. A kisebbik kormánypárt képviselõcsoportjának vezetõje azt mondta, hogy a szocialisták saját kormányzásukból kiindulva ítélik meg a Fidesz-KDNP kormány mûködését. „A rendszerváltozás óta minden szocialista kormány megrabolta, kifosztotta és átverte az embereket, hazudtak éjjel-nappal” – jelentette ki Harrach Péter, hozzátéve, ebbõl azonban nem következik, hogy minden kormány ezt teszi. A Fidesz-KDNP kabinet „a gyurcsányi romok eltakarítása közben” a magyar gazdaságot beindító és a társadalmi igazságosságot szolgáló intézkedések sorozatát hozta meg – emelte ki a KDNP frakcióvezetõje.
Forrás: MTI/ KDNP honlap

Közösen jelöl legfõbb ügyészt a Fidesz-KDNP szövetség

Share Button
A Fidesz-KDNP frakciószövetség közös legfõbbügyész-jelöltet állít – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje újságíróknak azután, hogy az államfõnél járt a Sándor-palotában. Tájékoztatása szerint a találkozón több név is szóba került. Hozzátette: úgy látja, az államfõ a végsõ döntését még nem hozta meg a legfõbb ügyész személyét illetõen.
<--more-->
Harrach Péter azt mondta: mivel több személy is szóba került lehetséges jelöltként, a velük való egyeztetés, a véleményük kikérése, a szándékuk ismerete fontos. Arra a kérdésre, hogy mikorra nevezi meg a frakciószövetség a jelöltjét, Harrach Péter azt válaszolta, ez november vége felé biztosan megtörténik
   
Mint mondta: a találkozón szóba kerültek az államfõ alkotmány-elõkészítõ eseti bizottságnak átküldött, az új alkotmányhoz megfogalmazott javaslatai is. Mint mondta, a KDNP fontosnak tartja egyebek közt a család szerepének megerõsítését.
   
Az államfõ minden parlamenti párt képviselõjét a Sándor-palotába várja. A KDNP frakcióvezetõje elõtt Balsai István, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese járt nála.
   
Kovács Tamás jelenlegi legfõbb ügyész mandátuma december 13-án, 70. életévének betöltése miatt jár le.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Még nincs döntés a különadó módosításáról

Share Button
Egyelõre nem döntött a Fidesz-KDNP-frakciószövetség arról, változik-e a közszféra végkielégítéseit sújtó 98 százalékos különadó érintettjeinek köre. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje az Országházban azt mondta: a kereszténydemokraták szerint különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselõknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. A KDNP-frakció álláspontja szerint két lehetõség áll fenn: vagy a mostani kétmilliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól. Mentességet kaphatnának például a tanárok, egészségügyi dolgozók. Arra a felvetésre, hogy mekkora lenne az új összeghatár, azt mondta, ez a frakciószövetség megegyezésétõl függ.
<--more-->
A nemzeti érdek és a koalíció egysége mindennél fontosabb. Tehát ha leszavazzák a javaslatunkat a frakciószövetségen belül, akkor ezt tudomásul vesszük – fogalmazott Harrach Péter. Közölte: szerdán Lázár János frakcióvezetõ társával szakszervezetekkel találkozik, s ez a megbeszélés az esetleges döntést is befolyásolhatja.
    
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekrõl nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatáskörébõl. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek. Lázár János múlt csütörtökön jelezte, kész a tárgyalásra annak érdekében, hogy a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ közalkalmazottakat ne érintse a különadó.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A jó erkölcsbe nem ütközõ közalkalmazotti juttatások után nem kellene különadót fizetni

Share Button
A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a Lázár János fideszes frakcióvezetõ által benyújtott alkotmánymódosítást a Fidesz-KDNP frakciószövetség keddi ülésén – közölte Harrach Péter. A párt frakcióvezetõje a megkezdett egyeztetések alapján jó esélyt lát arra, hogy a jó erkölcsbe nem ütközõ közalkalmazotti juttatások kikerüljenek a különadó kötelezettsége alól.
<--more-->
Az aránytalan fizetések és végkielégítések jogos felháborodást váltottak ki a magyar társadalom egészében. A kormány a népakartnak felelt meg, amikor határt szabott ennek a 98 százalékos különadóval. A törvény hatálya kiterjedt a 2 millió forintot meghaladó állami pénzbõl származó minden jövedelemre, így az életpályája végén nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra is. A kereszténydemokraták álláspontja szerint juttatásuk nem jó erkölcsbe ütközõ, ezért az érintetteket ki kell vonni a különadó kötelezettsége alól. A megkezdõdött egyeztetések alapján jó esélyt látunk egy ilyen irányú módosítás elfogadására – mondta el Harrach Péter a KDNP frakció vezetõje.

A másik kérdés az Alkotmánybíróság jogkörének átgondolása és újraszabályozása. A testület a jelenlegi alkotmány, a hatályos törvények és saját törvényi kötelezettségei szerint járt el, amikor meghozta döntését a 98 százalékos adót illetõen. Az a tény viszont, hogy ezzel fékezett egy igazságos és lendületes átalakulást, mutatja az újraszabályozás szükségességét. Ennek átgondoltnak és egyeztetettnek kell lennie, amire az új alkotmány megalkotása ad lehetõséget.

A jelenlegi ideiglenes módosításról a frakciószövetség kedden hoz döntést. Ez nagy valószínûséggel a Lázár János által benyújtott alkotmánymódosítás elfogadását jelenti. A döntést a KDNP frakció magára nézve kötelezõnek fogadja el, és ennek megfelelõen szavaz.

kdnp.hu