A Kereszténydemokrata Néppárt nem vonja vissza a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát, de várnak napirendre tûzésével – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje.
<--more-->
A szabad vasárnapról szóló törvénytervezet a munkavállalók és a családok érdekében, az egészséges társadalom megteremtésének szándékával fogalmazódott – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: a kormányfõ úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezéssel egyetért, de nem tartja idõszerûnek.
    
Mint mondta, a döntést elfogadják, hiszen õ vezényli az átalakulást. „Várjuk az alkalmat, hogy megszavazhassuk az elõterjesztést” – mondta, hangsúlyozva: nem vonják vissza a tervezetet, de várnak napirendre tûzésével.
    
Harrach Péter két KDNP-s párttársával még tavaly decemberben nyújtotta be a parlamentnek „A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenõnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvetõ társadalmi szükséglet van.

kdnp.hu

Megértettem a miniszterelnök üzenetét – így reagált Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje a kormányfõ azon bejelentésére, hogy amíg nem lehet megélni öt napi munkából, addig nincs lehetõség az üzletek vasárnapi zárva tartására. A kérdésrõl a véleményem nem változott, elfogadom a döntést – fogalmazott a kisebbik kormánypárt országgyûlési képviselõcsoportjának vezetõje. Harrach Péter hozzátette: bizonyára lesz alkalom a miniszterelnök által jelzett alkalmas idõben a szabad vasárnap megvalósítására.
<--more-->
Orbán Viktor kedden a kormány egyéves évfordulója alkalmából tartott, Gazdasági fordulat címû konferencián hangsúlyozta: nagyon szeretné, ha Magyarországon heti ötnapi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. Amint meg lehet majd élni heti önnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetõségünk – mondta a kormányfõ.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje szerint meghatározó volt az elmúlt egy év Magyarország számára. Harrach Péter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a strukturális reformok elindítását, az adórendszer megváltoztatását és a nemzetpolitika terén végrehajtott fordulatot emelte ki. Mint mondta: a Fidesszel közös célt megfogalmazva, de önálló stílusban és önálló hangsúlyokat képviselve dolgozott és dolgozik a KDNP a jövõben is. Értékelése szerint az új alkotmányban a KDNP minden törekvését érvényesíteni tudta, és semmi olyan nem került az alaptörvénybe, amit nem tartottak odavalónak. Kitért arra, hogy azon kétharmados törvények közül, amelyekért a KDNP felel, rövidesen elkészül a családok védelmérõl szóló jogszabály.

 

 

 

<--more-->
Szintén a KDNP felel majd az egyházügyi változtatásokért, amelyrõl elõzetesen Harrach Péter azt mondta, hogy bezárják a kiskaput azok elõtt, akik gazdasági vállalkozásnak tekintik az egyházalapítást. Jelentõs mértékben csökkenteni kell az egyházként bejegyzett társaságok számát, a jelenlegi 250-300-ról 50 alá kell vinni, ez felel meg a valóságnak. Állam és egyház szétválasztása megtörtént, a társadalmat és egyházat szétválasztani nem szabad, az egyházak társadalmi szolgálatát az államnak elõ kell segítenie.

Kérdésre válaszolva hozzátette: azok a kategóriák, amelyek eddig meghatározóak voltak, változni fognak. Az egyház kategórián belül éles elkülönülések nem lesznek, de az még nem derült ki, hogy lesznek-e történelminek nevezett egyházak. Ha lesz klasszikus történelmi egyház kategória, akkor abba azok tartozhatnak, amelyek legalább száz éve jelen vannak Magyarországon. Ilyen értelemben, ezek közé nem tartozik a Hit Gyülekezete, és ismeretei szerint nem is kíván ebbe a kategóriába tartozni. Ugyanakkor azt kérik, hogy megkülönböztetõ jelzõket az egyházakon belül ne használjanak, megjegyezve: a gyülekezet teljes joggal az egyházak közé tartozó közösségnek tekinthetõ.

Az oktatási törvényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az irány jó, szakpolitikai és társadalmi szempontból egyaránt. Vannak akik jobban tudnak taktikázni és lobbizni, ez csupán megzavarja a kedélyeket, hozzátéve: hagyni kell dolgozni az államtitkárt, és az eredmény jó lesz. Az MTI kérdésére azt mondta, hogy stabil Hoffmann Rózsa helye a kormányban, és a munkájának megfelelõ bizalmat élvez. A miniszterelnöknek van kormánya, és nem a kormánynak miniszterelnöke, hozzátéve: a döntést adott esetben nem a KDNP, hanem a kormányfõ fogja meghozni. Nincs döntési kényszer, szó sincs arról, hogy a miniszterelnöknek ne lenne bizalma az államtitkár iránt. A problémát a politikai ellenfelek, a riválisok, és a média gerjeszti. Harrach Péter szerint egy jól elõkészített, de nem biztos, hogy jól kommunikált munkáról van szó, az egyeztetések számos szinten és folyamatosan zajlanak, és alaposan kidolgozott hármas törvény kerül hamarosan a parlament elé.

A gyöngyöspatai történésekkel kapcsolatban furcsának találják – folytatta egy másik témával, hogy egy gazdag amerikai veszi magának a bátorságot, és hazugsággal manipulálja a hazai és nemzetközi közvéleményt.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy 124 törvényjavaslatot terjesztett elõ a kormány, mintegy 100 volt a képviselõi indítvány, és 38 beadványt jegyzett a KDNP. Összehasonlítva a négy évvel ezelõtti adatokat a kormányzati elõterjesztések száma körülbelül ugyanannyi volt, ugyanakkor a képviselõi indítványok száma többszörösére nõtt – mutatott rá.

A kormányzat egy idõzített szociális bombát kapott, amikor hivatalba lépett – mondta az államtitkár, aki a meghozott szociális intézkedései közül kiemelte a közmûdíjak befagyasztását, a kilakoltatási moratóriumot. Kitért arra, hogy az egyes lépések fedezetét nem újabb megszorításokkal teremtették meg, hanem a bankadó, a válságadó kivetésével. Szólt még az adományok áfa-mentességének megszüntetésérõl, a határon túli magyarság érdekében elfogadott intézkedésekrõl. Utóbbiak közül az egyszerûsített honosításról hozott jogszabályt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, a Határtalanul osztálykirándulási programot, és a Magyar Állandó Értekezlet összehívását említette meg. A frakciószövetség népszerûségvesztését firtató kérdésre azt mondta, hogy egy négyéves ciklus során középidõ felé mindig csökken az emberek érdeklõdése. A KDNP alelnöke szerint ugyanakkor még mindig nagyon stabil szavazótábor van a Fidesz-KDNP mögött.

Pálffy István frakciószóvivõ azt mondta, hogy “kutyanehéz év” állt az ország mögött, de ez nem jelenti azt, hogy ne egy kutyanehéz év következne. A következõ év olyan életmódváltást hoz Magyarországon, amire mindenkinek fel kell készülnie. A KDNP nem hagyja el azokat az embereket, akik ezt nagyon kemény sokkhatásként fogják megélni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a növekvõ GPD-adatokra, ami a pénteki adatok az utóbbi három év legnagyobb elmozdulását mutatják, s ezt a gazdasági kormányzás eredményeként értékelte.

Forrás: MTI

A KDNP üdvözli a bejelentett kormányzati gazdasági intézkedéseket, az ellenzéki pártok szerint viszont ezek újabb terheket jelentenek majd. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje kijelentette:a bürokrácia burjánzása sok bosszúságát okoz az állampolgároknak. Szerencsés megoldásnak nevezte, hogy az ötszázalékos létszámleépítés a természetes fogyáson keresztül valósul meg. Kitért arra is, hogy a megfogalmazott aggodalmak ellenére lesz béremelés a közszférában.
<--more-->
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kabinet ülése után jelentette be, hogy a kormány az idén két lépésben, összesen 500 milliárd forintos „drasztikus” bürokráciacsökkentõ programot dolgoz ki, amelynek 2012-tõl már érezhetõ hatása lesz a vállalkozások számára. Bejelentette azt is, hogy nem fagyasztják be a béreket a közszférában, az állam azokat emelni fogja. Közölte: „a közszféra esetében 5 százalékos létszám leépítési kötelezettséget vállalt a kormány”, ez megegyezik a közszféra természetes fogyásával, amit nem pótolnak. „ A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy az állam, mint ahogy idén is, a béreket a közszférában emeli, csak a közszféra létszáma csökken, és ezért csökken a közszférában rendelkezésre álló bértömeg is” – mondta Matolcsy György.
    
A kormány emellett úgy döntött, hogy a magánszemélyek levonhatják a személyi jövedelemadó (szja), az egyszerûsített vállalkozói adó (eva), illetve az egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alapjából az általuk az Összefogás az államadósság ellen elnevezésû alapba befizetett összeget.
    
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje kijelentette: „mindenki fülének jól hangzott a gazdasági miniszter bejelentése a bürokráciacsökkentõ csomagról”. Szerencsés megoldásnak nevezte, hogy az ötszázalékos létszámleépítés a természetes fogyáson keresztül valósul meg.    Kitért arra is, hogy a megfogalmazott aggodalmak ellenére lesz béremelés a közszférában.
    
A kereszténydemokrata politikus azt, hogy a befizetés az államadósság-csökkentõ alapba levonható az adóból, a magánszemélyek és vállalkozások társadalmi felelõsségének értékeléseként jellemezte.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Harrach Péter azt mondta: az új alaptörvény megalkotása és elfogadása is óriási élmény volt. Örömüket csak a szavazásban részt nem vevõ két párt, és a Jobbik viselkedése rontotta el kissé – tette hozzá a KDNP frakcióvezetõje.
<--more-->
A magyar történelem nagy pillanatának nevezte az új alaptörvény elfogadását hétfõn a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje. Harrach Péter úgy fogalmazott: az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt, “élmény volt számunkra”. Legalább ilyen élményt jelentett az a történelmi pillanat, amikor elfogadta a parlament az új alaptörvényt – tette hozzá.

Kár, hogy ezt az örömöt némileg megrontotta a folyamatban és a szavazásban részt nem vevõ két párt, és a voksoláskor a Jobbik viselkedése – mondta Harrach Péter.

A KDNP frakcióvezetõje szerint mindez elrontani ugyanakkor nem tudta az örömöt, hiszen ez egy nagy pillanata a történelemnek. Mindenki, aki ebben részt vett úgy érezte, hogy “a gyermekeink, unokáink számára is hosszú évtizedekre szólt ez az alkotmányozás, és része annak a jövõépítésnek, amire vállalkoztunk” – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

hirado.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje úgy látja, hogy a miniszterelnök bizalma töretlen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárban. Harrach Péter hétfõn az MTI kérdésére azt mondta, hogy az az irány, amit Hoffmann Rózsa képvisel, elfogadható a kormányfõ számára, csupán néhány módosításról van szó.
<--more-->
A KDNP-frakció elsõ embere szerint, ami a médiában a kormányfõ az államtitkárhoz intézett kritikájáról megjelent, „az néhány apró ténynek a felnagyításából és a tényeknek a helytelen értelmezésébõl fakadt”. Hozzátette: a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportja is egyöntetûen Hoffmann Rózsa mögött áll. Az oktatási államtitkár személyét hitelesnek, szakmailag és politikailag elfogadatónak tartják, és az általa követett irányvonal is megfelel a kereszténydemokrata elvárásoknak – fogalmazott Harrach Péter.

A múlt szerdai kormányülésen az MTI információi szerint a miniszterelnök azt kérte az oktatási államtitkártól, hogy új felsõoktatási koncepciót dolgozzon ki. A kormányfõ többi között a hatástanulmányokat és háttérszámításokat hiányolta. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak az új koncepció elkészítésére két hét áll rendelkezésére. A kormányszóvivõ az MTI kérdésére csütörtökön azt mondta, hogy a kabinet szerdán tárgyalta elsõ olvasatban a koncepciót, és májusban tárgyal majd arról ismét. Úgy fogalmazott, teljesen természetes, hogy a kormány nem elsõ lépésben dönt egy ilyen horderejû kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsõoktatás jövõje. Ismertetése szerint hónapok óta tart a törvény kidolgozása, mivel sok szereplõt kellett asztalhoz ültetni, hogy mindenki hozzá tudja adni saját gondolatait.

Forrás: MTI

Még a nyári szünet elõtt szavazhat a parlament a Kereszténydemokrata Néppárt szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatáról. Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje elmondta: a javaslatról folynak az egyeztetések, és a kormány hatástanulmányokat is készít a bevezetéssel összefüggésben. Stágel Bence, a párt országgyûlési képviselõje hozzátette: a szabályozás mindenképpen pontosításra szorul, egyebek között azért, mert sok munkajogi panasz érkezik, hogy adott esetben nem fizetik ki a vasárnapi munkavégzés után a pótlékokat. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke jelezte: örülnek a KDNP javaslatának, és támogatják azt.

<--more-->
A KDNP frakcióvezetõje azt is elmondta: Reményeik szerint ez a törvénytervezet egy egészségesebb társadalmi környezetet lesz képes teremteni, és erõsíti a családok lehetõségeit is. Javaslatuk fõ szabályként rögzíti, hogy vasárnap munkaszüneti nap legyen, de emellett évente 12 alkalommal lehetõvé tennék, hogy az üzletek kinyissanak, így például üdülési szezonban, vagy ünnepek elõtt. A családi vállalkozások – ahol nincs alkalmazott – szintén nyitva tarthatnának, így versenyhátrányuk csökkenhet.

“A modern rabszolgatartóknak rá kell jönniük, hogy a munkavállalók munkaereje megkívánja, hogy egy közös munkaszüneti nap legyen” – fogalmazott a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje.

Stágel Bence hozzátette: a családok, a közösségek és a fiatal munkavállalók védelme érdekében kívánnak fellépni. Rámutatott: a Munka törvénykönyve fõszabályként azt mondja ki, hogy a vasárnap pihenõnap. A vasárnap alkotmányos jogokat is érint, így a pihenéshez, az egészséges testi-lelki feltöltõdéshez való jogot. Az elmúlt idõszakban azonban folyamatosan eltolódott a hangsúly, és a most már lassan a vasárnap semmiben sem különbözik egy átlagos munkanaptól. Az európai társadalmakban  történelmi és szociális vívmány a vasárnapi pihenõnap.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke jelezte: örülnek a KDNP javaslatának, és támogatják azt. Tapasztalataikat összegezve kiemelte: azt látják, ha hét napig kell dolgozni, eltûnik a túlóra, eltûnik a szabadság. Az európai emberi jogok chartája is garantálja az embereknek a pihenéshez, a szabadsághoz és a tisztességes munkához való jogot. “Szükség van a hétvégi pihenésre, semmi nem indokolja a tõke érdekén kívül, hogy vasárnap az emberek vásároljanak” – fogalmazott, hozzátéve: az lenne a legfontosabb, hogy az emberek vasárnap a családjukkal legyenek, pihenjenek, regenerálódjanak.

Wolfgang Katzian, az Osztrák Szociáldemokrata Párt képviselõje szintén üdvözölte a kezdeményezést, s kiemelte: Ausztriában társadalmi megállapodás van arról, hogy a vasárnapnak munkamentesnek kell lennie. Az osztrák politikus, aki a Magánalkalmazottak Szakszervezetének (GPA) elnöke is, hozzátette: csak azokban az üzemekben dolgoznak, ahol erre feltétlenül szükség van. Hozzátette: náluk is vannak csoportok, amelyek szeretnék elérni, hogy vasárnap az üzletek nyitva tartsanak, s a téves érvek egyike, hogy a szomszédos Magyarországon is nyitva vannak az üzletek.

Forrás: MTI / Hír 3

A kormányfõi beszédnek három kulcsszava volt, Magyarország új pozíciójának megteremtése, erõs Európa és a megújulás – jelentette ki a KDNP frakcióvezetõje. Harrach Péter azt mondta, hogy ha az erõs Európáról beszélünk, az az önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is szól. Véleménye szerint ez nem technikai kérdésekrõl vagy szolgai alkalmazkodásról, hanem saját koncepcióról, új szemléletrõl és a kihívásoknak megfelelõ új vízióról szól. Az elmúlt kétszáz évben Magyarországnak gyakran kellett a nulláról indulnia. Kiemelte az ország külpolitikai pozíciójának megerõsítését. Azt mondta, hogy a megújulás a belsõ rendezett világ megteremtésérõl is szól.

Forrás: kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetõje szerint a késõbbi idõszak feladata lesz a családok és a szavazati jog kérdésének megoldása. Harrach Péter az Országgyûlésben napirend elõtt az alaptörvénybe bekerülõ új pontok közül a termõföld és a vízkészlet védelmét emelte ki. Úgy fogalmazott: új korszak kezdõdik, amelynek startköve az új alkotmány. Az alkotmányozásba mindenkit hívtak, aki nem vesz részt benne, magát zárja ki ebbõl az új korszakból.
<--more-->
A miniszterelnök felszólalására reagálva hangsúlyozta: civil szervezetek, független szakemberek, intézmények vezetõi mellett közel egymillió magyar ember mondott véleményt. Mint mondta, csak két párt maradt ki: az egyiknek nem volt mondanivalója az alkotmányról, a másik viszont néhány tévedést tartalmazó megjegyzést tett.
   
A családi szavazati joggal összefüggésben kevesen gondolták, amikor felvetõdött, hogy valóban benne marad a végsõ változatban. Az emberek véleménye szerint úgy tûnik kikerül a javaslatból, de ezzel a családok és a szavazati jog kérdése nincsen megoldva, ez a késõbbi idõszak feladata lesz. A vita értelmérõl szólva azt mondta, mivel a társadalom elöregedik, s a kampányban minden parlamenti párt az idõsek, nyugdíjasok szavazatára számít, gyakorlatilag kimarad a jövõ, a családok szempontja a diskurzusból, valamilyen módon ezt majd kezelni kell.
    
Kitért arra, hogy bekerül a javaslatba a termõföld és a vízkészlet megerõsített védelme, ez az a magyar emberek többségének igényével találkozik. Két olyan kincsünkrõl van szó, amit nem veszíthetünk el – hangsúlyozta a KDNP-frakció elsõ embere.
   
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésrõl azt mondta: ez egy kegyetlen büntetés, ezt mindenki látja, viszont sokkal kegyetlenebb az, amit az elítéltek elkövetnek. Harrach Péter szerint ennek az intézménynek a megerõsítése az emberek elsöprõ többségének a véleménye.
    
A kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje annak a reményének adott hangot felszólalása végén, hogy az új alaptörvény a teljes nemzet, minden magyar ember alkotmánya lesz, még akkor is, ha két párt ebbõl kimaradt. Azt kívánom, hogy a képviselõk többségének szavazatával szülessen meg az új alkotmány, amely utat mutat a magyar jövõnek – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Harrach Péter szerint az új alkotmányról szóló normaszöveg több apró módosítására és néhány kiegészítésre lesz még szükség, pontosításra szorul például a tanítás szabadságáról szóló szövegrész, és szerepelhet az alaptörvényben a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetõsége is – olvasható a hétfõi Magyar Nemzetben.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjának vezetõje szerint a magyar iskolák világában nagy zûrzavart okozna, ha bármit korlátozás nélkül lehetne tanítani. Az alaptörvényben csak utalni kell erre, de az oktatási törvényekben már ki is kell fejteni a tanítás szabadságának kereteit – mondta Harrach Péter.

A szabad vasárnapról szóló KDNP-s javaslatról azt mondta: még tart az egyeztetés, a törvény a nyári szünet elõtt megszülethet. A legújabb kormányzati vélemények szerint a korlátozás valószínûleg csak a kereskedelemre vonatkozik majd, a termelõi, illetve szolgáltatói szektort nem érinti. +A törvénytervezetben tekintettel vagyunk a munkavállalók mellett a vásárlók érdekeire is, így az ünnepek elõtt, vagy az üdülõhelyeken szezonban bárhol nyitva lehetnek majd vasárnap a nagyobb üzletek is” – fejtette ki a KDNP frakcióvezetõje.

Forrás: MTI