A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a Lázár János fideszes frakcióvezetõ által benyújtott alkotmánymódosítást a Fidesz-KDNP frakciószövetség keddi ülésén – közölte Harrach Péter. A párt frakcióvezetõje a megkezdett egyeztetések alapján jó esélyt lát arra, hogy a jó erkölcsbe nem ütközõ közalkalmazotti juttatások kikerüljenek a különadó kötelezettsége alól.
<--more-->
Az aránytalan fizetések és végkielégítések jogos felháborodást váltottak ki a magyar társadalom egészében. A kormány a népakartnak felelt meg, amikor határt szabott ennek a 98 százalékos különadóval. A törvény hatálya kiterjedt a 2 millió forintot meghaladó állami pénzbõl származó minden jövedelemre, így az életpályája végén nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra is. A kereszténydemokraták álláspontja szerint juttatásuk nem jó erkölcsbe ütközõ, ezért az érintetteket ki kell vonni a különadó kötelezettsége alól. A megkezdõdött egyeztetések alapján jó esélyt látunk egy ilyen irányú módosítás elfogadására – mondta el Harrach Péter a KDNP frakció vezetõje.

A másik kérdés az Alkotmánybíróság jogkörének átgondolása és újraszabályozása. A testület a jelenlegi alkotmány, a hatályos törvények és saját törvényi kötelezettségei szerint járt el, amikor meghozta döntését a 98 százalékos adót illetõen. Az a tény viszont, hogy ezzel fékezett egy igazságos és lendületes átalakulást, mutatja az újraszabályozás szükségességét. Ennek átgondoltnak és egyeztetettnek kell lennie, amire az új alkotmány megalkotása ad lehetõséget.

A jelenlegi ideiglenes módosításról a frakciószövetség kedden hoz döntést. Ez nagy valószínûséggel a Lázár János által benyújtott alkotmánymódosítás elfogadását jelenti. A döntést a KDNP frakció magára nézve kötelezõnek fogadja el, és ennek megfelelõen szavaz.

kdnp.hu

Harrach Péter elképzelhetõnek tartja, hogy továbbra is fennáll a kormányzatban az az általa korábban tapasztalt szándék, hogy finomítsanak a különadó bevezetésérõl szóló, az Alkotmánybíróság által megsemmisített – majd Lázár János fideszes frakcióvezetõ által lényegében változatlan formában újra beterjesztett – szabályokon. A KDNP frakcióvezetõje az MTI-nek azt nyilatkozta, frakciója kész arra, hogy módosító indítványban kezdeményezze: a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ közalkalmazottakat ne érintse a különadó.
<--more-->
Harrach Péter elmondta, egy gyors törvényhozási folyamatban egy általános érvényû törvény született, de úgy tûnt számára, hogy ennek finomítására van szándék a kormányzaton belül. „Elképzelhetõnek tartom, hogy ez a szándék továbbra is fennáll” – fogalmazott.

Utalt arra, hogy minden elõterjesztés esetén – így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményezõ, valamint a különadó bevezetésérõl szóló javaslatnál is – az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövõ kedden ülésezik – tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.

Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betûje értelmében tette a megnyilatkozását – mutatott rá, felhívva a figyelmet arra: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerû emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak – mondta. A kiemelkedõ jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása – folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik.

További érdeklõdésre Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütközõ, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt – mutatott rá Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi elõírásokba. Harrach Péter frakcióvezetõ ezt arra az alkotmánybírósági döntésre reagálva nyilatkozta, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi elõírásokba. Harrach Péter frakcióvezetõ ezt arra az alkotmánybírósági döntésre reagálva nyilatkozta, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A KDNP képviselõcsoportjának vezetõje rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg, ez a dolga. Az ország nehéz, a szocialista kormányok által kialakított már-már válságos helyzetének kezelése pedig a kormány dolga.

A KDNP álláspontja szerint a kiugróan magas végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adó megfelel a közös és fõként az arányos közteherviselésnek, a társadalmi igazságosságnak. Az Ab által meghagyott lehetõség azonban csak a jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmekre vonatkozik.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Ha a parlament elé kerül a határon túli magyaroknak szavazati jogot megadni szándékozó kormány-elõterjesztés, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja – mondta Harrach Péter. A KDNP  frakcióvezetõje ugyanakkor hozzátette: a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében nem ismerik a kormány álláspontját, és nem tudják, milyen döntést hoz majd a Fidesz-frakció. A KDNP alelnöke emlékezetetett rá, hogy Európa számos országában bevett gyakorlat, hogy a határon túliak is szavazhatnak, így van ez a szomszédos Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, de Csehország, Franciaország is biztosítja ezt a jogot.
<--more-->
A KDNP képviselõi nemzetben gondolkodnak, és európai megoldásra szavaznak, ezért ha a parlament elé kerül a szavazati jogot megadni szándékozó kormány-elõterjesztés, a kereszténydemokraták támogatni fogják – hangsúlyozta Harrach Péter.

Megjegyezte: nyilván még számos egyeztetést igényel, hogy hogyan és mi módon valósulhat meg a szavazati jog megadása. 3-4 millió magyar él az országhatáron túl, s a magyar nemzethez való kötõdése ezeknek az embereknek nyilván különbözõ. Azok a nemzettársaink azonban, akik a magyar állampolgárságot igénylik és megkapják, erõs magyar kötõdésrõl tesznek tanúbizonyságot, ezért a magyar államtól megérdemelten kapják meg a szavazati jogot.

forrás: MTI/ KDNP

Aki többet keres, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekbõl is

Aki többet keres a magyar piacon, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekbõl is – reagált a miniszterelnök hétfõi, napirend elõtti felszólalására a KDNP frakcióvezetõje. Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Hozzátette, hogy Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Szavai szerint ez a védettség viszont nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arányosság szempontját igényelni. A frakcióvezetõ a következményekkel szembeni egyfajta védettségnek nevezte, hogy elsõsorban a szolgáltató és nem a termelõ szektor adózik.
<--more-->
A családi adózásról azt mondta, hogy az elsõ Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással. Szavai szerint ez a támogatási forma elõsegítette a munkavállalási kedvet és a gyermekvállalási hajlandóságot is. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek járt családi pótlék és a nehéz anyagi helyzetben lévõk kiegészítõ családi pótlékot is kaptak.

Harrach Péter azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag “egyszínûvé tette ezt a támogatási rendszert” egyedül a családi pótlékot õrizte meg, “ami segélyszerû juttatás”. Szavai szerint a másik kettõ eltörlésének súlyos társadalmi következményei lettek, egyrészt “a megélhetési gyermekvállalást segítette elõ, másrészt a munka leértékelését”.

Véleménye szerint a kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy nem családi adókedvezményrõl beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.

Forrás: mno.hu, MTI

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint az arányos teherviselés a társadalmi igazságosság követelménye. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetõje a válságadóról – amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek majd be a költségvetésbe három éven keresztül – azt mondta: „Orbán Viktor hozzányúlt a szent tehenekhez, éhínség esetén ez természetes”.
<--more-->
Harrach Péter a gyermekek után járó adókedvezmények kapcsán kiemelte, hogy a Gyurcsány-idõszak kártevéseinek egyike volt a családi adókedvezmények eltörlése.
    
A gyermeknevelés nehézségei, a családok válságos helyzete és az ország demográfiai gondjai „arra késztetik a felelõsség letéteményeseit”, hogy jelentõs változtatásokat hajtsanak végre – mutatott rá a KDNP-s politikus, hozzátéve: a helyzet javítása az adórendszeren keresztül történhet.
    
Értékelése szerint azok a családok kaphatnak így támogatást, amelyek maguk is segíteni akarnak saját helyzetükön, és tevékeny tagjai a társadalomnak.
    
A kereszténydemokrata frakció elsõ embere azt mondta, hogy az igazságosság akkor valósulhat meg, ha mindenki tud dolgozni, aki akar.
    
A dolgozni vágyók számára az adókedvezményt teljes körûvé a munkahelyteremtés fogja tenni – fogalmazott Harrach Péter.
    
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról címû javaslatot szombaton nyújtották be, s az kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza.
    
A változtatások egyik pontjaként már az elsõ gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függõen – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettõ eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Forrás: MTI
kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a foglalkoztatási és demográfiai fordulat szándékát – mondta Harrach Péter a kormányfõ beszédére reagálva. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje hangsúlyozta: különösen fontosnak tartják egy családi jellegû, új és átfogó adórendszer megalkotását. rendszerébe.
<--more-->
A magán-nyugdíjpénztári rendszerbe folyósított összeg átutalásának felfüggesztésérõl szólva Harrach Péter kifejtette: ez az átmeneti megoldás elfogadható, jól illeszkedik a hároméves válságadó Azzal kapcsolatban, hogy a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósít pénzt az állam rámutatott: ez az összeg súlyos hiányt jelent az államháztartás számára. Az összeg átutalásának felfüggesztése azt jelenti, hogy nem a nyugdíjasok járandósága csökken. Az államháztartási hiány mérséklése pedig közös érdek.
   
A konkrét intézkedések közül mint mondta, különösen azokat tartják fontosnak, amelyek nem a kisemberek vállára teszi a terhet. Az arányos teherviselés kiemelt fontosságú – hangsúlyozta a KDNP alelnöke.
   
Kiemelte: a miniszterelnök által szerdán megfogalmazott elvek és intézkedések megfelelnek a keresztényszociális tanításnak.
   
A sokszínû magyar válság okai véleményük szerint is elsõsorban a neoliberális gazdaság- és társadalompolitikában keresendõk. Ennek következménye a megszorítás és az eladósodás – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
   
Az új szemlélet eszmei alapjai között a KDNP álláspontja szerint is szerepelnie kell a munkának, az együttmûködésnek és az állami szerepvállalásnak és a közérdeknek. Az utóbbit szívesebben nevezik közjónak, hiszen árnyaltabban fejezi ki azt a szempontot, amely figyelembe veszi a közösség érdekeivel összhangban lévõ egyéni érdeket is – mondta Harrach Péter.
   
Orbán Viktor miniszterelnök egy budapesti rendezvényen bejelentette: további válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. Bejelentette azt is, hogy felfüggeszti a kormány a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerzõdéseit, új PPP-s szerzõdéseket pedig nem kötnek, a futó szerzõdéseket újratárgyalják, s szintén felfüggeszti a kabinet november elsejétõl 2011. december 31-ig a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását.

kdnp.hu
Forrás: MTI

A kisebbik kormánypárt szerint a kormány jól kezelte a történteket.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint felelõsségre kell vonni a vörösiszap-tragédia közvetett elõidézõit. Harrach Péter az országos elnökség vasárnapi ülése után az MTI-nek úgy fogalmazott: igazságosnak tartják, hogy “minden tekintetben” megtörténjen a felelõsségre vonás.
<--more-->
A KDNP frakcióvezetõje elmondta: az elnökségi ülésen megállapították, hogy a kormány jól kezelte a történteket, s hogy elismerés illeti a kabinetet a szakszerû és határozott fellépésért. A kereszténydemokrata politikus közlése szerint a párt parlamenti képviselõi anyagi felajánlást tesznek a Magyar Karitász és az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül a károsultak megsegítésére, s a segítségnyújtáshoz csatlakoznak a kereszténydemokrata vezetésû önkormányzatok is.

Hozzátette: a Kereszténydemokrata Néppárt kifejezi együttérzését az áldozatok családjainak és a katasztrófa kárvallottjainak.

hetivalasz.hu

Mély megdöbbenéssel értesültek a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõi a Kolontár és Devecser térségében történt katasztrófáról. A gátat átszakító vörösiszap emberéleteket is követelve tett tönkre megannyi otthont, házat és egzisztenciát. Átérezve a gyászolók és a károsultak fájdalmát minden segítséget, kormányzati lépést elõsegítünk, amely enyhítheti és megoldhatja a szerencsétlenség kárvallottjainak problémáit. Példás társadalmi összefogás és szolidaritás mutatkozik ezekben a nehéz napokban, amely enyhítheti a szenvedést és megelõzi a további pusztítást.

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bugár Béla vezette Híd (Most) párt megszavazta a szlovákiai nyelvtörvény módosítását – jelentette ki Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje. Állásfoglalásában kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a szlovákiai nyelvtörvény továbbra is büntetéssel sújtja a magyar nyelv használatát.
<--more-->
Harrach Péter nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy valaki ne használhassa szabadon az anyanyelvét, hogy egy tisztán magyarlakta településen, egy magyar kulturális rendezvényt ne lehessen büntetés nélkül csak magyar nyelven meghirdetni. „Megdöbbentõ, hogy a Bugár Béla vezette Híd (Most) szlovákiai vegyes párt megszavazta mindezt” – írta közleményében a KDNP frakcióvezetõje. A szlovák kormány pénteki ülésén jóváhagyott javaslat szerint korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók a szlovákiai államnyelvtörvényben.

A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. Magánszemély a törvény megsértéséért nem bírságolható. A bírságok felsõ határa az eddigi 5000 euróról januártól 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést, hanem eltekinthet tõle. A kisebbségi kulturális rendezvények szervezõinek a jövõben a nemzetiségek nyelvén írt idõszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvetõ adatokat kell közölni.

Az emlékmûvek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelezõ a felirat elõzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvû szöveg is lehet az elsõ helyen. Más esetekben az elsõ helyen az államnyelvû felirat áll. Az eltérõ nyelvû feliratok tartalmának egyeznie kell. A kétnyelvû településeken a törvény nem határozza meg, hogy például közfeliratok, reklámok, hirdetések esetében melyik nyelvé az elsõbbség. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A jelenlegi szabályozásban a személyzet csak akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha a páciens nem ismeri az államnyelvet. A módosított jogszabályban azonban benne lesz, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.

Bugár Béla, a koalíciós Híd párt elnöke elégedettségének adott hangot az államnyelvtörvény módosításáról született javaslattal kapcsolatban, míg Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke bírálóan nyilatkozott. Bugár Béla szerint „a törvénybõl sikerült eltávolítani azokat a dolgokat, melyek a második Dzurinda-kormányzat idején is a részei voltak, melyek érintették a nyelvet, a nyelvhasználatot, mikor színházakról, színtársulatokról volt szó”.

Az MKP szerint „a nyelvtörvény a szlovákiai magyarokkal szembeni bizalmatlanságból fakadó megfélemlítés politikájának fõ eszköze. A Magyar Koalíció Pártja sajnálattal állapította meg, hogy az új kormánykoalíció ezen alapjában nem változtat, mindössze leszûkíti a büntethetõk körét a magyar polgármesterekre és a helyi önkormányzati képviselõkre” – közölte Berényi József.

Forrás: MTI