A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint a családi csődvédelemről szóló törvény mentőövet nyújt az érintett családoknak a fizetőképesség helyreállításához. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Szászfalvi Lászlóval, a párt országgyűlési képviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Országgyűlésben tárgyalni kezdett törvényjavaslat egyértelműen segít több tízezer családon.

Bővebben…

Benyújtotta a Kereszténydemokrata Néppárt az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát, amely tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez. A változások, ha a parlament jóváhagyja, lépcsőzetesen lépnek életbe. 2015 szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Vejkey Imre országgyűlési képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Bővebben…

December 17-én a képviselőcsoport tagjai által felajánlott karácsonyi ajándékokat adtam át a kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia közösségi termében.

Bővebben…

A magyar emberek sikere és nem a KDNP-é a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény elfogadása – értékelt Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatón a parlamenti döntés után. A javaslatot jegyző kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: a most elfogadott jogszabály lényege, hogy szeretnék, ha mindenkire érvényes lenne, hogy vasárnap ne lehessen senkit munkára kényszeríteni.

Bővebben…

A nemzetárulás szégyen-napjává tette Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-ét, amikor a külhoniak állampolgársága ellen agitálva akadályozta, hogy a kiírt népszavazás érvényes lehessen, kirekesztve ezáltal a külhoni magyarokat – a közjogi értelemben vett – magyar nemzetből. A Kárpát-medence és a világ magyarságának közösségei mindezt nem felejtették el.

A szégyenteljes nemzetárulást orvosolta a Fidesz-KDNP szövetség 2010-ben, amikor az új Országgyűlés egyik első döntésével megteremtette a nemzet közjogi egyesítését és törvénybe iktatta nemzeti összetartozásunkat. Azóta Alaptörvényünkbe foglaltuk, hogy felelősséget viselünk a határainkon kívül élő nemzettársainkért. Nemzetpolitikánk eredményeként, ma már állampolgárként és választópolgárként is elválaszthatatlanul együvé tartozunk.

Budapest, 2014. december 5.

Semjén Zsolt elnök
Harrach Péter frakcióvezető

Kereszténydemokrata Néppárt

Jövőre bővül az ingyenes gyermekétkeztetésben részt vevők köre. A részletek ismertetése előtt Harrach Péter emlékeztetett arra, hogy a szegénység mérése bonyolult feladat, amikor sok szempontot kell figyelembe venni, és van egy politikai aspektus is. Harrach Péter szerint ma az ellenzék stratégiája az, hogy bizonyítani akarja, a felső vezetés korrupt, az emberek nagy része szegény, és ezért az adatok torzítására is képes.

Az adatokat sorolva a politikus elmondta: a gyermekétkeztetésre fordított összeg 2009-ben, a baloldali kormány utolsó teljes évében 26 milliárd forint volt, idén ennek a duplája, 52-53 milliárd forint, jövőre pedig még 5 milliárddal emelkedik, és eléri az 58 milliárd forintot. Idén 275 ezer gyermek kapott ingyenes étkeztetést, fél áron pedig 150 ezren ehettek, azaz 400-420 ezren étkezhettek kedvezményesen, és ez a szám jövőre körülbelül 20 ezerrel nő majd.

Az ingyenes étkeztetés egy ebédet jelent majd, de a segítségnek nemcsak az államtól kell érkeznie, illő például, hogy a szülő a támogatást valóban a gyerekre fordítsa, és szükség lehet a karitatív szervezetek segítségére is – jegyezte meg, felhívta a figyelmet: a szociális ellátás rendszere is átalakul majd 2015-ben, lesznek olyan támogatási elemek, amelyek megszűnnek, és helyettük bejön más. A szociális segély irányából a közmunka felé megyünk, és bár biztosan lesznek az elején zökkenők, az irány jó, mert a támogatás célzottan, a valóban rászorulókhoz kerül majd, és kiszűri a még létező visszaéléseket – hangsúlyozta Harrach Péter.

A vasárnapi munkavégzés korlátozásáról szólva a frakcióvezető kifejtette: az intézkedés bevezetése a munkavállalók, a családok érdekét szolgálja, és elsősorban azok a multinacionális cégek tiltakoznak ellene, amelyek modern rabszolgatartóként kihasználva a minimális bérért rengeteg túlmunkát végző embereket komoly hasznot húztak a vasárnapi nyitva tartásból. A tiltásnak a frakcióvezető szerint járulékos és direkt előnyei is vannak: az a szülő például, aki nem dolgozik vasárnap, otthon lehet a gyermekével, családjával. A javasolt változtatás előnyben részesíti a családi vállalkozásokat a multikkal szemben, és a társadalom egészének szemléletét is formálni tudja – tette hozzá Harrach Péter az M1 szerda reggeli műsorában.

Forrás: kdnp.hu

Bajnai Gordon és civil szervezetek ellen a Kereszténydemokrata Néppárt feljelentést tesz választási csalás elõkészülete gyanújával a Reding-ügyben a Kereszténydemokrata Néppárt – mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetõje a Hír TV Magyarország élõben címû mûsorában. Hangsúlyozta: az EU igazságügyi biztosa megsértette Magyarországot, azzal a kijelentésével, hogy amerikai pénzbõl finanszírozott szervezetek és Bajnai segítségével mindent megtesz a magyar választások legitimitásának gyengítéséért.

Magyarországot sértette meg, hiszen a mi szabadságunkat és szabad döntésünket kívánja befolyásolni, méghozzá úgy, hogy ebben társakat választ, magyarországi civil szervezetek képviselõit, illetve Bajnai Gordont említi, õk segítenek neki olyan politikai légkör megteremtésében, amely légkör majd befolyásolja a választást – fogalmazott Harrach Péter frakcióvezetõ.

Viviane Reding szerdán cáfolta, hogy a hétvégi Bilderberg konferencián a magyar kormány lejáratásáról tárgyalt volna. Az uniós biztos egy Európai Parlamenti állampolgári szakbizottságban arról beszélt, hogy nincs köze a valósághoz annak, hogy a jövõ évi választások tisztaságának megkérdõjelezésére szövetkezett.

„A Bilderberg-konferenciával kapcsolatos idézetekrõl, amelyek néhány médiumban megjelentek, csak egyetlen mondatot mondanék. Ennek az egésznek a leghalványabb köze sincs a valósághoz. Ok?” – fogalmazott az alapjogi biztos.

Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke szerdán sürgõsségi írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a testület alelnökének Magyarországot érintõ kijelentései ügyében.

A külügyminisztérium egyelõre tájékozódik Viviane Reding lejárató kampánya ügyében. Martonyi János szerint ha igazak az értesülések, akkor az uniós biztos nem csak Magyarország belügyébe avatkozott bele.

„Hogyha valóban elhangzott az, amirõl ez az értesülés szól, akkor az egy nagyon súlyos helyzetet teremet – mondta Martonyi János. – Teljes mértékben elfogadhatatlan, és komoly következményei kell, hogy legyenek, de ismétlem, én azt most nem tudom megmondani, hogy pontosan ott és akkor mi hangzott el” – tette hozzá a külügyminiszter.

Mint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában beszámolt, kísértetiesen hasonlít a Bajnai Gordon által vezetett szövetség kommunikációja a Reding által felvázolt koncepcióhoz. Ugyanis egyik leggyakrabban használt „szlogenjük”, hogy „Magyarország fél, mert a hatalom fenyegeti”. Ismert Kis János, az SZDSZ egyik alapítója és Charles Gati, a washingtoni külügyminisztérium volt fõtanácsosa már korábban is a kormány – akár erõszakos úton – megbuktatásáról értekezett.

A lapnak szerdán nyilatkozott a Bilderberg-konferenciáról Paul Lendvai. A magyar származású osztrák publicista elmondta, néhány hónappal a találkozó után minden résztvevõ kap egy összefoglalót, amelyben név nélkül szerepelnek az elhangzott beszédek, és feltüntetik a résztvevõk névsorát is.

Forrás:MNO, kdnp.hu

Gazdasági, politikai és ideológiai okokban jelölte meg a Magyarországot ért külföldi támadások okát Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: Magyarországot „hisztérikus hangú, durva támadások” érik, ezek a vádak azonban alaptalanok, és a „vádlók” tájékozatlanok. Hangsúlyozta: Magyarország demokratikus ország, minden polgárának védelmet ad, ugyanakkor a maga útját járja, és azt meg is védi.
<--more-->
A frakcióvezetõ szerint a gazdasági okok mögött a nemzeti vagyon egy részének a visszaszerzése, és a hazai cégek esélyegyenlõségének biztosítása áll, „ez ingerli” a külföldi cégeket, és azok kormányait is. A politikai okokat a kereszténydemokrata politikus abban látta, hogy a hazai ellenzék nehezen dolgozza fel a vereségét, és ezt európai „elvbarátaik” által támogatott támadásokban „éli ki”. Az ideológiai okot nevezte ugyanakkor Harrach Péter a legsúlyosabbnak, szavai szerint az európai társadalom válságát egy dekadens világnézet, a szélsõséges liberalizmus okozta. „Õk megmondják, hogy mi a pálya, hogyan kell Európában a társadalmat formálni” – mondta, hozzátéve: Magyarország azonban egy másik úton jár.

A konkrét vádak közül idézte azokat, amelyek szerint antidemokratikus lenne a kormányzat, és demokráciaellenesség jellemzõ. Mint mondta, azokat vádolják demokráciaellenességgel, akik a rendszerváltás hajnalán az antidemokratikus viszonyokat demokratikussá igyekeztek formálni. A kormányt azok támadják, akik utódai annak a rendszernek, amelynek lebontásán dolgozott. Kitért arra a vádra is, amely az Alkotmánybíróság (Ab) jogainak korlátozására vonatkozik, és hangsúlyozta: a törvényalkotás nem lehet az Ab feladata, ebben nincs helye, csak a kontrollban.

A rasszizmusról és antiszemitizmusról szóló felvetésekre Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki a parlamentben rögzítette: cigányüldözés nincs, az ugyanis egy teljes etnikai közösséget minõsítene. Ezzel szemben vannak cigány származású bûnelkövetõk, de ez – mondta – egy másik kérdés.

Utalt az Élet menetével párhuzamosan tervezett motoros felvonulás betiltására is, majd – az alkotmányt idézve – cáfolta azokat a felvetéseket is, hogy üldöznék Magyarországon a hajléktalanokat.

Kérdésre válaszolva a frakcióvezetõ azt mondta: a reagálásokra a diplomácia és a média útján nyílhat lehetõség. Utóbbi – tette hozzá – sokszor nehezen járható, hiszen azok a médiumok, amelyek különbözõ okok miatt nem jó szemmel nézik a magyar utat, nem fogadják be a magyar kormány ellenérveit. Lehetõségként említette, hogy a testvérvárosok polgármesterein keresztül üzenetet juttassanak el.

Pálffy István frakciószóvivõ hozzátette: kétféle konfliktus jelenik meg Magyarország és az unió viszonyában, az egyik általában a konvergenciaprogram beadásával függ össze, a másik pedig a magyar kormány szuverén és önálló intézkedéseivel kapcsolatban jelentkezik. A támadásokat részletezve többek között kitért a médiatörvénnyel összefüggõ konfliktusokra, az alaptörvényre, illetve annak mostani módosítására és végtörlesztésre.

kdnp.hu
Forrás: MTI