Ezt követõen Siba Ignác beszélt a 2007-2013 közötti idõszak uniós fejlesztési programjáról, amely 1000 milliárdos csomag volt. Ennek négyötöde vissza nem térítendõ támogatás formájában került kiírásra.

-A visszatérítendõ hitelek 200 milliárdos keretébõl 165 milliárd forint még rendelkezésre áll. A pályázati pénz elsõsorban a mikro vállalkozások számára elérhetõ, amelyeket a pénzintézetek nem finanszíroznak. Ebben a pályázati csomagban a miko- kis- és középvállalkozások számára nyújtott hitelek azt célozzák, hogy a vállalkozás a tõkeemelés után, rövid idõ alatt jelentõs eredményt tud felmutatni, és letörleszteni a tartozását. – ismertette a szakember.

Hozzátette, az új kormányt fõ célja a foglalkoztatás növelése, ezért minden pályázatban vannak olyan követelmények, amelyek foglalkoztatási, vagy a bérnövekedést írnak elõ. A brüsszeli egyeztetések azt mutatják, hogy sajnos a vissza nem térítendõ támogatásokban jelentõs csökkenés várható.

Az új pályázati programról elmondta, kombinált mikrohitel, amelynek van vissza nem térítendõ része, visszatérítendõ része, és 10 százalékos önrésze.  Ebbe az irányba tudják a pályázatokat elmozdítani, ezért tartanak ilyen bemutatókat a vállalkozóknak.

Az Ipolymenti vállalkozók szóvá tették, hogy hátrányos körzetük kimarad a KEOP programjaiból, illetve a fõváros viszi el a Pest megyei források javát.  

A vállalkozók kérdéseire válaszolva Kabai Anikó többek között elmondta, az 5000 fõ alatti települések esetében az Új Magyarország Fejlesztési Program pályázatait ajánlja, amelyek elérhetõk a számukra. Ezek a lehetõségek májusban fognak megnyílni. Elmondta azt is, hogy 2013-ig terjedõen minden várható pályázati konstrukciót megjelentettek a Magyar Közlönyben.

Brockhauser Edit

A rendezvény mottója:

A körzet parlamenti képviselõje Harrach Péter köszöntötte a megjelenteket:

Kedves Gyerekek! Tudom, hogy szépen táncoltok és énekeltek. Látom, hogy szerettek versengeni. Remélem akkor is tudtok örülni, ha más lesz az elsõ helyezett. Jó szereplést kívánok.
<--more-->
Kedves Szervezõk! A szõdi óvoda jól vezetett intézmény, ahol kiváló pedagógusok dolgoznak. A házigazda szerepét is így töltik be. Ezt jelzi a szervezés és az esemény atmoszférája. Gondos munkájukat minden megjelent vendég nevében köszönjük.

Kedves Szülõk! Gazdasági és társadalmi problémáink nagyrészt a foglalkoztatás és a gyermekvállalás alacsony szintjébõl adódnak. Tisztelettel tekintek a szülõkre, akik vállalják a kettõs terhet, dolgoznak és gyermeket nevelnek. Nem csak megszülik a gyermekeket, de nevelik is, szavaikkal és tetteikkel, dolgos életük példájával. Nevelésük eszköze ez a mai találkozó is, ahol a hagyományok közös ápolása és a nemes versengés közösséggé formálja a résztvevõket.

Nagybörzsöny további két, a környezetvédelemhez kapcsolódó, beruházást is indít, a szennyvízhálózat és tisztítómû kiépítését, illetve a település közelében felhagyott hulladéklerakó felszámolását. Mint a polgármester elmondta az 5 % -os pályázati önrész elõteremtése a fenntartási problémákkal küzdõ település számára igen nehéz feladat.

Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje hozzászólásában kiemelte, a közös pályázat sikere elõsegíti a nélkülözhetetlen szlovák-magyar együttmûködést.

-A globalizáció korában a piacgazdaság növekedési kényszere hatására megváltozott az életformánk. Ez fokozottan érvényes a városi emberre. Megnövekedett az igény a természet, és annak ajándékai iránt. Ez az igény találkozik a természeti környezetet, és rekreációs lehetõségeket kínáló települések érdekeivel. Nagybörzsönyben a csatornázási program, és a hulladéklerakó megszûntetése a környezet megóvását, a határon átnyúló turisztikai együttmûködés az idegenforgalom növekedését szolgálja. Ez utóbbi egyúttal a nélkülözhetetlen szlovák-magyar együttmûködést is elõsegíti. A Közép-Európai nemzetek összefogása az unió egésze számára jó üzenet. – fogalmazott a képviselõ.

Nagybörzsöny mûemlékekben gazdag falu, (Árpád kori Szent István templom, Bányásztemplom, vízmalom, pincesor), a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó hegységben fekszik, a turisták, a rekreációt keresõk, és a kerékpárosok kedvelt célpontja. Egyik legismertebb vonzereje a település határából a Nagyirtásra felkapaszkodó erdei kisvasút.

Berki Zoltán a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasút közalapítvány kuratóriumi tagja elmondta, az erdei vasutak állami támogatás nélkül nem tudnak mûködni.

-A kisvasút jelenleg két önálló pályaszakaszból áll. Szob és Márianosztra között helyreállított, míg Nagyirtás és Nagybörzsöny között felújítandó a sínpár. A két szakasz között (Márianosztra–Nagyirtás) újjáépítendõ a pálya. Az erdei kisvasúton évi húszezer utas fordul meg, de a jegyárakból nem fedezhetõ a fenntartási költség. –mondta el Berki Zoltán. -A térség önkormányzatai 1996-ban közalapítványt hoztak létre a kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítására. 2000-ben a csúcsfordítós (hegyoldali, hátramenetes) Kisirtás–Nagyirtás vonalrészt ipartörténeti mûemlékké nyilvánították. A legszükségesebb helyreállítások után a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz 2002-ben újraindulhatott. Most ennek a szakasznak felújítására kerül sor az uniós pályázat keretében, mivel a pálya mûszaki engedélye lejár. A Szob–Márianosztra közötti rész felújítása 2007-re készült el. 2008-ban a kormány kiemelt projektként kezelte a kisvasút teljes helyreállítását, a pályázat is sikeres volt, de a hiányzó szakasz újjáépítése, és a most sorra kerülõ felújítás, a forráshiányos projektgazda (Szob) miatt nem valósulhatott meg. – tájékoztatott Berki Zoltán. Hozzátette, egyéni konstrukciókban (közmunka-program, MÁV bontott anyagok felhasználása, a márianosztrai elítéltek foglalkoztatása), és állami támogatás mellett, belátható idõn belül befejezõdhetne a teljes helyreállítás.

Brockhauser Edit