Ezt követõen a karácsonyi mûsor ünnepi beszédei hangzottak el. Õry Zsolt a KDNP Pest megyei elnöke elmondta, karácsony ünnepe a kitaszítottak, elesettek sorsa felé fordítja az embereket. A KDNP ezt a szándékot a mindennapokba, és a közéletbe is szeretné átültetni, amelyre megnyílhat a lehetõség néhány hónap múlva. Csenger Zalán Zsolt arról beszélt, hogy bár a Fidesz néppárt, sok olyan szavazója van, akik ha nem is hívõk, a keresztény értékrendet, és erkölcsiséget vállalják. A megállapodások aláírásával ez a közös értékrend, és politikai cél fogalmazódott meg.

B.T.E.

– A vámosmikolai önkéntes tûzoltóság 110 éves múltra tekintett vissza, amely a rendszerváltáskor megszûnt. 1996-ban helyi összefogással alakult újjá, és 2002-tõl hivatalos mûködési területet kapott, Bernecebaráti, Kemence, Perõcsény, Tésa, Vámosmikola, Nagybörzsöny, Ipolytölgyes, Letkés településekre, melyekhez 2010-tõl Ipolydamásd is csatlakozik. Évente 60-70 riasztást kapunk, tûzoltás, mûszaki mentés, kárelhárítás (katasztrófavédelem) a feladatunk. Az emberek életét, értékeit, lakóhelyét védjük, valamint Börzsöny hegység nemzeti parkját. Tíz fõállású tûzoltónk, és 15 fõ önkéntesünk van. Az országban 69 ilyen jellegû tûzoltóság mûködik, amelyek jogszabályi felhatalmazás alapján, de önkéntes vállalással dolgoznak. – tájékoztatott a parancsnok.

Harrach Péter ünnepi beszédében kiemelte a tûzoltóeszközök átadása ünnep, de a mai nap is inkább az emberi önzetlenségrõl, és áldozatvállalásról szól.

– A mai nehéz idõkben, amikor felborulnak a társadalmi normák, öröm, hogy vannak olyan értékeink, olyan embereink, akiket tisztelni lehet, és magatartásuk példaként szolgál mindenki számára. Azt kívánom, hogy ne kelljen használni a felszereléseket, csak megóvni és készenlétbe állítani. – hangoztatta a parlament alelnöke.

B.T.E.

Harrach Péter köszöntõjében azt hangsúlyozta, a sport nem csak az egyéni teljesítmény, hanem a társadalom egésze szempontjából is fontos.

-A sport jellemformáló ereje ismert, különösen a fiatalok számára. Sok problémával küzd az ország, amelynek egészséges új  nemzedékre van szüksége, nem csak fizikai, hanem lelki értelemben is. Ha olyan erõvel tudjuk rendezni közös dolgainkat, amit itt láthattunk, meg lesz az eredmény. – mondta el a politikus.

T.E.

Ezután szakmai elõadások következtek, elsõként Pongrácz Tiborné demográfus a párkapcsolatok és a gyermekvállalás témakörében végzett vizsgálatokról beszélt.
-Magyarország alapvetõen tradicionális értékrendû, de ellentmondás, hogy a gyermekvállalással és házassággal kapcsolatos pozitív vélekedés mellett, drámaian romlanak a demográfiai mutatók. Az Európai országok többségében csökken a születésszám, kivéve Franciaországot, mert ott 1975 óta – függetlenül az egymást váltó kormányoktól- alapjaiban nem változott a családpolitika. – mondta el többek között a demográfus.

Tóth Zsolt a Forsense Közvéleménykutató Intézet igazgatója, az Európai Értékrend Vizsgálat tükrében szólt a családdal kapcsolatos kutatási tapasztalatokról.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Szabó Endre, a családok érdekét képviselõ civil szervezetrõl beszélt.

-Nagycsalád az, ahol háromnál több gyermeket nevelnek, ez hazánkban 140 -150 ezer családot jelent. Európa legnagyobb ilyen jellegû civil egyesületét alkotjuk, 300 helyi szervezettel. Tagjaik mindazok, akik a családdal kapcsolatos alapértékeket vállalják. Azt várjuk, hogy a politika az intézkedéseivel álljon ki az értékeink mellett. – fogalmazott az elnök.

Harrach Péter a „Jövõ családpolitikája” címmel tartotta meg elõadását.

-A demográfiai problémákról sokat hallottunk már ezen a tanácskozáson, én most inkább a családok állapotáról és helyzetérõl szólnék néhány szót. A családok életét nem csak az eszmei, kulturális, értékrendbeli tényezõk határozzák meg, hanem a pénzügyi, és életkörülményi helyzetük is. A családpolitika direkt és indirekt módon avatkozhat be a családok életébe. Direkt intézkedés a családtámogatási rendszer kialakítása, amely nézetünk szerint a munkajövedelemhez kötött támogatásokkal, adókedvezményekkel, a GYES és GYED visszaállításával, és a „megélhetési gyermekvállalást” ösztönzõ családi pótlék rendszerének átalakításával történhet. A politika feladata, hogy megteremtse a feltételeket a nõk választásának szabadságához, a hivatás, az anyaság vagy mindkettõ gyakorlására. Ez a kor realitásának tudomásulvétele. A családi adózással az a cél, hogy az eltartottak számától függõen a megtermelt jövedelem a családnál maradhasson. Ez az egykeresõs családmodellt támogatná. Ha dolgoznia kell az édesanyának, szükséges a családbarát munkakörülmények biztosítása, úgymint részmunkaidõs állások, színvonalas családi vagy munkahelyi bölcsõdék, óvodák. Az indirekt családbarát politikának figyelnie kell a nevelés, értékrend közvetítés a társadalmi tudatformálás eszközeire, az iskolák, az egyházak, a média szerepére. Pályázati rendszereken keresztül az értékeket képviselõ civil szervezetek támogatására, és arra hogy ezek megjelenhessenek a médiában. – hangsúlyozta az alelnök.

Kucsera Tamás Gergely a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa tagja, a civil szervezetek finanszírozhatóságáról tájékoztatta a hallgatóságot. Ezt követõen hozzászólások, és szervezeti kérdések kerültek napirendre, melynek során megállapodtak, hogy egy internetes honlapot hoznak létra a katolikus civil szervezetek mûködésének összehangolására.

Brockhauser Edit

-A zászló szimbólum, itt élõ elõdeink eszméit képviseli, és minket is kötelez a hagyományos értékek megõrzésére, a neoliberális törekvések ellen. Az igazi szabadság csak egy rendezett világ keretei között élhetõ meg. – mondta többek között a parlament alelnöke.

A gyülekezetben több közösség mûködik, a Családos Közösséget 32 veresegyházi nagycsalád alkotja, akik minden hónap elsõ szombatján tartják programjaikat. Néhány családfõ elmesélte, hogy a plébániakertjében nagy munkába fogtak, a növényzet rendezése után kerti keresztutat fognak kialakítani, a 14 stáció jelképes megjelölésével. Ezenkívül, játszótér, valamint kerti szaletli építését is tervezik. Társadalmi munkában dolgoznak, de örömmel vennék, ha lennének olyan állami vagy önkormányzati pályázatok, amelyeken, például nyári táboroztatásra, kisebb támogatásokat tudnának elnyerni.  

Harrach Péter ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Szociális és Családügyi minisztersége idején létrehoztak egy olyan, családokat segítõ pályázati lehetõséget, amelynek során a közel kétezer jelentkezõ jelentõs hányadát támogatni tudták. Ilyen, vagy ehhez hasonló programok továbbra is várhatók, ha a nemzeti, konzervatív politikai oldal „helyzetbe kerül”.  

B.T.E.

Vessünk egy pillantást a jövõ társadalmára is! Milyen társadalom várható? Itt engedjenek meg egy adatsort. Ha az iskolai végzettség szerinti gyermekvállalást nézzük, akkor azt látjuk, hogy az össztársadalom 1,3 százalékos teljes termékenységi arányszámot mutat, a középiskolai végzettségûeké 1,1 – ez a legalacsonyabb -, és a nyolc általánost el nem végzetteké igen magas, 3 körül mozog. Feltesszük ilyenkor a kérdést: milyen lesz a jövõ társadalma, hogyan érvényesül az élethosszig tartó tanulás eszménye akkor, amikor jelentõsen nõ az alacsony végzettségûek száma? De számunkra a kérdés úgy fogalmazódik meg: hol kell gyermekvállalásra ösztönözni – nyilván az alsó középosztálynál -, és hol kell a megszületett gyermekek nevelésére koncentrálni?

Mi végsõ soron a megoldás, amiben nekünk van szerepünk? Jó családpolitika, jó foglalkoztatáspolitika és értékcentrikus nevelés. Engedjenek meg egy európai példát, hogy ezzel érzékeltessem a teendõinket. Franciaországra gondolok. A francia eredmények azt mutatják, hogy 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban 2 egész körül volt az átlagos gyermekvállalás, és nemcsak a bevándorlók, hanem a született franciák esetében is. Ez azt jelenti, hogy a társadalom már képes reprodukálni önmagát. Minek köszönheti a francia társadalom ezt az eredményt? Ha röviden akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy van választási szabadsága a családoknak illetve a nõknek, akik a gyermeket vállalják. Mert aki azt mondja, hogy én szülök három-négy gyermeket, és otthon maradok velük, azt a francia társadalom biztosítja. Hogyan? Nagyon egyszerûen: a családi adózással, vagyis az eltartottak számát figyelembe vevõ adórendszeri kedvezménnyel. Ilyen irányú kezdeményezést mi is benyújtottunk, és reméljük, ha újból benyújtjuk, akkor már nem fogják leszavazni. De szabadsága van annak is, aki azt mondja, hogy én dolgozni akarok és egyúttal gyermeket nevelni. Ezt mivel biztosítja a francia családpolitika? A gyermekfelügyelettel, a napközi gyermekfelügyelet jó szervezettségével és a részmunkaidõ biztosításával. Ennek a részleteirõl sokat lehetne beszélni. Egy sok lábon álló, komoly családtámogatási rendszer, egy jó családpolitika mûködik abban az országban, amelyik az európai trend ellenére biztosítani képes a társadalom reprodukcióját.

A mi feladatunk – még egyszer – egy hatékony családpolitika, jó foglalkoztatáspolitika és értékcentrikus nevelés.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)