November 12- én, összeült a körzet Választókerületi Tanácsa. A helyi Fidesz csoport elnökeibõl, és a szövetségesek képviselõibõl álló testület egyhangúlag jóváhagyta Harrach Péter jelölését az Országyûlési Képviselõválasztásra.

November 13-án, a Siófokon szervezett Gyermekvédelmi Konferencián, Harrach Péter köszöntõjében, a gyermekvédelem preventív feladatairól szólt.

(idézet a bevezetõrészbõl)

Idén ötödik alkalommal szervez családkongresszust a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) november 12. és 14. között a máriabesnyõi Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban. A rendezvény egyik elõadója a családkongresszus egykori elindításában is tevékeny Harrach Péter, az országgyûlés alelnöke, a KDNP alelnöke, volt szociális és családügyi miniszter nyilatkozott lapunknak, a családpolitika idõszerû kérdéseirõl.
-A jelenleg kormányzó politikai erõ intézkedéseinek hátterében nem látható a házasság és a család megerõsítésének szándéka, sõt olyan társadalomkép sincs, amely az egészséges társadalmat szolgálná. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy jelenleg nincs is családpolitika. – mondta Harrach Péter.

Az Országos Polgári Nyugdíjas Egyesület XI. kerületi szervezetének legutóbbi összejövetelén Harrach Péter a Parlament és a KDNP. alelnöke volt a vendég.  A nyugdíjas egyesület elnöke Pajor-Gyulai Károly elmondta, szervezetünk 35 tagú, és szeretnék, ha még többen csatlakoznának hozzájuk. Összejöveteleinket minden hónap második keddjén tartják a Szt. Imre gimnázium „Tükör” termében, ahová rendszerint meghívnak, egy ismert, a konzervatív értékrendet képviselõ közéleti személyiséget. Több programjuk van, de részt vesznek az Idõsügyi Tanács munkájában is. Harrach Pétertõl azt kérte, ne csak a nyugdíjasok problémáiról beszéljen, hiszen valamennyijüknek vannak gyermekeik-unokáik, akiknek a sorsáért legalább annyira aggódnak.

 

 

<--more-->
-Hazánkban nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válság is van. – jelentette ki a politikus. – Rendezetlen világban élünk, pedig az igazi szabadsághoz rend kell. Elengedhetetlen, hogy a politikai döntések mögött, legyen egy egészséges társadalomkép. Mi a hagyományos, polgári, nemzeti, keresztény értékeket képviseljük, a neoliberális kultúra helyett. Többek között a normák tiszteletben tartását és a közösségek megerõsítését. Egyik napról a másikra szinte lehetetlen megoldani a problémáinkat, különösen a gazdasági nehézségeket. A magyar emberekben megvan a tehetség, és a szorgalom, legyen meg az optimizmus is. – tette hozzá. –Támogatjuk a nyugdíj melletti munkavállalást, és eltöröljük az ezzel kapcsolatos korlátozásokat. Továbbra is cél a nyugdíjak reálértékének megõrzése. Fontos számunkra a családi szolidaritás, amely szerint az SZJA egy része a szülõ felé irányulna. A családtámogatásban, a gyermekek után járó adókedvezményt preferáljuk, ezzel is ösztönözve a munkavállalást. A segélyezés módján is változtatni kell, mert az átgondolatlan támogatással, csak benntartjuk a rászorulókat reménytelen helyzetükben, és nem segítjük a munkavállalást. A nyugdíjrendszer biztos mûködését egymillió új munkahely járulékbevételei tudnák fedezni. – mondta el többek között Harrach Péter.  Kérdésre válaszolva kifejtette, a néppártnak széles társadalmi réteget kell megszólítania, ezért kénytelen folyamatosan egyensúlyozni, a kereszténydemokraták viszont világnézeti pártként radikálisan képviselhetik értékeiket.

B.T.E.

Pénzügyi nehézségek miatt megszûnhet a Szobi Szakorvosi Rendelõintézet, amely az Ipoly-mente és a Dunakanyar északi térségének ellátását biztosítja. A közelmúltban az önkormányzat a lakossághoz fordult adományért, hogy a legnehezebb idõszakon átsegítse a rendelõintézetet, de valójában a közfigyelmet akarta felhívni arra, hogy 13 település, közel 13 ezer lakosának járóbeteg szakellátása megszûnhet.

 

 

<--more-->

Az intézet kiadásainak, alig valamivel több, mint 60 százalékát fedezi az OEP, a többit az intézet saját gazdálkodásából kellene elõteremteni. A környéken élõ emberek nem tudnak a vizsgálatokért több ezer forintot fizetni, így az ellátás ingyenes. Az önkormányzat olyan nehéz helyzetben van, hogy csak az alapfeladataira fordíthat, és nem tudja támogatni a rendelõt. A rendelõintézetet az sodorta bajba, hogy a korábbi orvos-igazgató, három hónapos irányítói munkája során, „kiszervezte” magánpraxisába az úgynevezett foglalkozási egészségügyi ellátást.

Harrach Péter körzeti országgyûlési képviselõ, Szob polgármesterével Remitzky Zoltánnal, Dr. Gosztonyi Jenõ belgyógyásszal, és Rábainé Kaszonyi Renáta az önkormányzat Igazgatási, Népjóléti és Családügyi Irodájának vezetõjével látogatott meg három környékbeli vállalkozást, és egy iskolát, hogy lobbizzanak a rendelõ megmentése érdekében. A vezetõket arra kérték, hogy a rendelõvel szerzõdjenek a foglalkoztatottak orvosi ellátására. Ezzel segítik a rendelõ megmaradását, és az itt élõ emberek orvosi ellátását. A rendelõintézet jelentõs áralkut is vállalt. A megkeresettek többnyire nyitottak voltak a kérésre.

A rendelõintézetet 2004. évben újították fel, ahol többek között laboratórium, nõgyógyászat, urológia ultrahang, gyermekgyógyászat, belgyógyászat stb. áll a betegek rendelkezésére. A környékbelieknek Vácra kellene járniuk szakorvosi ellátásért, ahová nehézkes a közlekedés, a kórházban pedig sok a sorbaállás.

A polgármester elmondta, nem céljuk, hogy a lakosságtól kérjenek pénzt a rendelõ megmentésére (1,5 millió forint érkezett be), ez egyszeri, inkább figyelemfelkeltõ akció volt, bár a legnehezebb pillanatban, minden adomány számít, így a helyi kisnyugdíjasok ötszáz-ezer forintja is, amit nagy köszönettel fogadtak.

B.T.E. 

Napirend elõtti felszólalás

HARRACH PÉTER (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy én ne egy újságcikkrõl, hanem a valóságról beszéljek. (Zaj, felzúdulás az MSZP soraiban.)
Jó néhány évvel ezelõtt a váci drukkerek így biztatták a csapatukat: “Hajrá Izzó! Hajrá Vác!” A jövõben erre nem lesz lehetõségük, hiszen a nagy múltú üzemet, úgy tûnik, be fogják zárni. A General Electric szándéka a hazai fényforrásgyártás visszaszorítása, két év alatt 2600 fõs elbocsátás, a váci üzem bezárása, amely 700 embert, pontosabban 700 családot érint.
<--more-->
Sokan felteszik a kérdést, hogy az a 650 milliós munkahelymegõrzõ támogatás, amit kaptak, vajon, erre volt-e elég. Most túllépve ezen az egyedi eseten, néhány általános érvényû megjegyzést szeretnék tenni, és ez a multinacionális cégek magyarországi helyzetét és szerepét érinti, illetve a külföldi tõke szerepét a magyar gazdaságban. Természetesnek tartjuk, ki kell mondani, hogy a külföldi tõkére szüksége van a magyar gazdaságnak. A nemzetközi cégeknek is van helye Magyarországon.
De nézzük meg azt a folyamatot, ami azt mutatja, hogy ha megjelenik nálunk egy cég, mi történik. Megkapja a támogatást adókedvezmény formájában, munkahelyteremtõ támogatás formájában és más módon. Elfoglalja a helyét a magyar gazdaságban, sok esetben a konkurencia kiszorításával. Van, aki piacot vesz csupán, és rövid idõn belül leépíti a céget. Természetesen hazaviszik a nyereség nagy részét is, és most nem beszélek azokról a cégekrõl, amelyek messzemenõen és durván kihasználják munkatársaik kiszolgáltatott helyzetét.
Ki kell mondanunk azt is, hogy a General Electric a korrekt cégek közé tartozik. Ebben az esetben azonban van tennivalónk, és ez az egyéni gazdasági érdek képviselete mellett, amely rájuk jellemzõ, nekünk egy sokkal fontosabb érdek képviseletét jelenti. Ez az érdek pedig a munkavállalók érdeke, a magyar gazdaság érdeke, és végsõ soron a magyar nemzet érdeke. Azt mondtam, hogy a munkavállalók érdeke. Úgy érzem, hogy ma a kormánynak a legfontosabb feladata ilyen esetekben a munkavállalók érdekérvényesítõ képességének az erõsítése; azért, hogy legalább olyan védettséget élvezzenek, mint a nyugat-európai országok, ahol jelentõs mértékû végkielégítés, a cégeknek esetleg más iparág behozatalával a továbbélése, és folytathatnám a lehetõségeket, amelyek ez esetben rendelkezésre állnak. De a magyar gazdaság érdeke is azt kívánja, hogy a kormányzat, ha kell, a parlament beavatkozzon ilyen esetekben. Gondolják meg, hogy egy 113 éves iparágnak a további léte került Magyarországon veszélybe.
Ha végül is egy mondatban szeretnénk a teendõket megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy a munkahelymegõrzõ támogatás vagy akár a munkahelyteremtõ támogatás azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak az esetében lenne hatékony, amelyek a munkahelyek nagy részét biztosítják, és akiknél nem 100 milliós nagyságrend, hanem 1-2 millió forint is sokat számítana.
Még egy mondatot engedjenek meg: én úgy érzem, ha valaki beáll egy csapatba, annak felelõssége van, nemcsak a közös eredményért, de a csapattársakért is. Ha Magyarországon megjelenik egy gazdasági szereplõ, az a munkavállalók, a magyar gazdaság és végsõ soron ennek az országnak az érdekeit is kell hogy képviselje, és gyakorolja ezt a felelõsséget.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Három év alatt újult meg a 850 éves mûemléképület. A beruházáshoz szükséges közel húszmillió forintot, egyházi és örökségvédelmi forrásból teremtették elõ. A gyönyörû fekvésû magas templomdombon, veszélyes mértékben megcsúszott a szentélyrész, és az épület tetõszerkezete is beomlással fenyegetett.

 

 

 

<--more-->
A legfontosabb statikai munkák, a tetõcsere, és a sekrestye rendbetétele megtörtént, de a külsõ és belsõ homlokzat egységes felújítása még hátravan. Az épület felújításának fázisairól, és a helyiek közös munkájáról, Ligeti Ferenc építész – aki maga is Bernecebarátiból származik – tartott fényképes beszámolót.

Az ünnepi misével egybekötött rendezvényen megjelent Harrach Péter a parlament alelnöke, körzeti képviselõ, dr. Mezõs Tamás KÖH. elnök, Gyenes Zoltán polgármester, és sokan azok közül, akik munkájukkal, építõanyagokkal segítették a vállalkozást. A misét dr. Beer Miklós Váci Megyéspüspök celebrálta.

B.T.E.

Harrach Péter november 5.-én részt vett a szombathelyi Hársfa Szenvedélybeteg Gondozó Intézet jubileumi rendezvényén, amely fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte. Az intézmény átadásán annak idején szociális miniszterként volt jelen.
Harrach Péter ezt követõen látogatást tett dr. Veres András megyéspüspöknél. A továbbiakban megtekintett, egy a megyei önkormányzat tulajdonában, de az evangélikus egyház kezelésében lévõ szociális intézményt, ahol 150 fogyatékos illetve idõs embert gondoznak. Az alelnököt Labossa György igazgató tájékoztatta az intézmény fejlesztési terveirõl.

Közös ünnepséget rendezett a Történelmi Igazságtétel Bizottság Katonai Szervezete, a Honvédelmi Minisztérium, és Soroksár önkormányzata november 4.-én a juta-dombi hõsök emlékmûvénél.

 

 

<--more-->
Az azóta elbontott dombnál, gyõztes ütközetet vívtak a magyar katonák az 1956-os szovjet intervenció ellen. 1958-ban a megtorlások idején, tizenegy olyan magyar katona ellen hoztak halálos ítéletet, akik részt vettek a juta-dombi ütközetben.

A megemlékezésen részt vett Harrach Péter, az országgyûlés alelnöke, Kovács József vezérõrnagy, Palásti Ferenc dandártábornok, és Geiger Ferenc Soroksár polgármestere.
Harrach Péter azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy ha egy mondatban akarná összefoglalni miért is harcoltak és haltak meg a nemzet függetlenségéért küzdõ katonák, a válasz az lenne, hogy a szabadság, a hazaszeretet, és a nemzeti egység eszméiért.

-A szabadság azoknak jelent sokat, akik megélték a Rákosi-rendszer nyomasztó világát. Amikor megszabadultunk az õrült eszme korától, olyan érzés volt, mint amikor egy rossz levegõjû szobából, végre kiléphetünk a friss levegõre. – mondta Harrach majd a kor szellemiségét felidézendõ, felolvasott néhány sort Illyés Gyula, „Egy mondat a zsarnokságról” címû versébõl. Azzal folytatta, hogy a mai ember számára a szabadság egyet jelent azzal, hogy szinte bármit megtehet, de az igazi szabadsághoz rend kell, és ma szinte minden téren rendezetlenség van körülöttünk.

– A hazaszeretetrõl, amely nem csak a szülõföld, hanem a nép és nemzet szeretetét is jelenti, ’56 résztvevõinek nem kell beszélni. Ezt a fogalmat vissza kell vinni az iskolákba, hogy a gyerekek is megismerjék, mit jelent a nemzethez tartozás tudata. – hangsúlyozta az alelnök.

Végül beszélt a nemzeti egység üzenetérõl, amely akkoriban természetes volt, hiszen kinek jutott volna eszébe szembeállítani Nagy Imrét és Mindszenthy bíborost, a két különbözõ világnézetû, de egy célért küzdõ embert?

-Ma a nemzeti egységhez olyan politikai magatartás szükséges, amely komolyan veszi a társadalmi normákat. – fogalmazott Harrach Péter. Hozzátette, tisztelettel gondolunk a hazánkat védõ katonákra, és ’56 üzenetét megértve, annak szellemében kívánjuk építeni Magyarországot.

Ezután az elesettek márványoszlopánál elhelyezték a koszorúkat az Országgyûlés, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a soroksári önkormányzat, és a civilszervezetek képviselõi.

Brockhauser Edit

A „Vasúti közlekedés jövõje Európában” címmel a Magyar Munka Magyar Érték Alapítvány nemzetközi konferenciát tartott október 29.-én, amelyet Harrach Péter az országgyûlés alelnöke nyitott meg.

 

 

 <--more-->

-Aktuális téma, hiszen a vasúti közlekedés története újabb fordulópontjához érkezett. – kezdte Harrach Péter – Egy biztosan kijelenthetõ, a vasút állami szerep- és felelõsségvállalás nélkül nem mûködhet. Új szemléletmód, más gondolkodás kell, mert ma Magyarországon szinte minden területen rendezetlenség van. Mindnyájan találkozunk a helyi vasúti járatok megszüntetésének visszhangjával. Fontos feladat a tömegközlekedés minden résztvevõjének együttmûködése. Beszélnünk kell az agglomerációban élõk közlekedésérõl, az elõvárosi vasútról. Örülök, hogy a kisvasutak helyzetérõl is szó lesz a konferencián.  Remélem, hogy ez a tanácskozás a társadalom üzeneteit is figyelembe véve, fogalmazza meg szakmai álláspontját. – fogalmazott az alelnök.

A Szociális Szakmai Célú Közhasznú Egyesület szervezésében, a szociális ellátórendszer anomáliáiról tartottak kerekasztal beszélgetést, a Kálvin János Református Idõsek Otthonában. A rendezvényre elõadóként hívták meg Harrach Pétert, a parlament és a KDNP. alelnökét, korábbi szakminisztert. A beszélgetésben részt vettek a szociális alapellátásban és szakellátásban tevékenykedõk, az önkormányzatokban, a civil és egyházi intézményekben dolgozó szakemberek.

 

 

<--more-->
-Mi a különbség a szociális munkás és szociálpolitikus között? Munkája során az elõbbi az egyént tekinti, míg az utóbbi a társadalom egészét is.– fogalmazott Harrach Péter témafelvezetõjében. – A jelenlegi kormány politikájában a szociális intézkedések sem „belülrõl” fakadnak, hanem csak a „kipipálás” szándékával, ezért eredménytelenek a jó irányba mutató törekvések is.  Ilyenek, az „Út a munkához” program, vagy a romaintegráció. Az integrált oktatás nem egyszerû „összeeresztés”. Az átgondolt és felelõs döntés nem hagyhatja ki a felzárkóztatást, akkor sem, ha egyesek ezt szegregációnak gondolják. A középosztály megerõsítése segíti a leszakadó rétegek felzárkózását is. A meggondolatlan segélyezés munkakerülésre ösztönöz. Milyen társadalom születik a mai intézkedések nyomán? Ha azt nézzük, hogy a gyermekvállalási kedv a nyolc általánost el nem végzettek körében háromszorosa, mint a képzettebb társadalmi rétegeknél, akkor rövid idõn belül elmozdul az arány a segélyezettek és munkavállalók között, és egy idõ után nem tudnak majd mûködni a társadalmi ellátórendszerek. – vélekedett az alelnök.
A jelenlévõk arról vitatkoztak, hogy a ma Magyarországon élõ egymillió inaktív emberrel szemben erõsödhet a radikális hangulatkeltés ( szociális kártya). Volt aki úgy fogalmazott, nem a „csóróknak” kifizetett pénz teszi tönkre a költségvetést, hanem a rosszul mûködõ apparátusok, értelmetlen pályázati célok, üres programok. Ugyanakkor voltak olyan hozzászólók, akik azt emelték ki, hogy nem járhat automatikusan a közpénz senkinek.
Az is szóba jött, hogy az „Út a munkához” program hatékonysága szinte nulla. Az oda kerülõ emberek nem tudnak az elsõdleges munkaerõpiacra visszajutni, mert nem a szakmájukban tevékenykednek, kiesnek a munkakeresésbõl, ráadásul kilencven napig tudnak csak dolgozni, többnyire haszontalan munkát végezve. Ehelyett az kellene, hogy pályázatokon elnyert beruházásokon építsenek valami hasznosat a település és a köz számára. A jó projekteket az NFÜ-tõl várnák, de az olyan értelmezhetetlen pályázati kiírásokkal és teljesíthetetlen adminisztrációs, és követelményi feltételekkel dolgozik, amelyet csak a pályázati pénzek megszerzésére szakosodott lobbi tud teljesíteni.
Végül megkérdezték a politikust, mi a jobboldal politikai szándéka a szociális szférában, le tudja-e egyszerûsíteni és hatékonyabbá tenni a rendszer központi adminisztrációját, hogy a pénzek ésszerûen legyenek felhasználva? Harrach Péter azt válaszolta, a politikának a szakmával együttmûködve kell meghatároznia az irányt, majd eltávolítania a végrehajtás útjából az akadályokat.

Brockhauser Edit